Nem tudom, milyen adatbázisokon ül az általam nemrégiben felfedezett Quote Investigator blog szerzője, Garson O’Toole, de elképesztő hatékonysággal és alapossággal deríti fel ismert idézetek evolúcióját. Íme pontokba szedve, mire ment az egyik leghíresebb Picassónak tulajdonított idézettel:

– az idézet ősét Garson O’Toole egy 1892-es német magazinig vezeti vissza, itt azonban még nem “jó” és “zseniális” művészekről van szó, hanem “nagy” és “kicsi” költőkről – a lopást pedig a szerző az utóbbiakhoz kapcsolja.

– 1920-ban T. S. Eliot fogja az idézetet, és egy kicsit átalakítja: a másolást az éretlen, a lopást pedig az érett költőknek tulajdonítva,

– ezt követően ez a T. S. Eliot idézet formálódik évtizedeken át: a lopásból egyszer plagizálás lesz, a másolásból kölcsönvétel, a költőből pedig néha művész,

– 1967-ben Peter Yates zenekritikus könyvében arról ír, hogy Igor Sztravinszkij egy alkalommal azt mondta neki: ” a jó zeneszerző nem utánoz, hanem lop.”

– egy 1974-es könyvben William Falkner Nobel-díjas amerikai írót idézik meg, aki szerint “az éretlen művészek másolnak, a nagy művészek pedig lopnak.”

– 1988-ban egy ausztrál újság cikkében Steve Jobs nyilatkozik a Macintosh létrehozásáról, és ezzel kapcsolatban elmeséli, hogy munkája során végig a fejében tartotta Picasso mondatát: ““A jó művész másol, a zseniális pedig lop.” Ezt később többször is megemlíti, és idézi tőle e mondását életrajzírója is.

– a Quote Investigator szerzője arra nem talált érdemi bizonyítékot, hogy Picasso mondta-e vagy leírta-e bármikor is a mostanában legtöbbször neki tulajdonított mondatot.