Korábban összegyűjtöttem már röviden egy cikkben a chemtrail-elmélet egymásnak ellentmondó állításait, illetve a főbb vádpontokra adott szkeptikus válaszokat. Most a Facebookon keresztül jelentkezett Landy-Gyebnár Mónika, az MCSE folyóiratának rovatvezetője, hogy rendelkezésemre bocsátaná a furcsa kondenzcsíkok keletkezését megmagyarázó cikkeit. Az alábbiakban az ő ezzel kapcsolatos írásainak összefoglalását olvashatjátok.

Az emberek nagy része csak akkor néz fel az égre, ha mennydörgést hall, vagy ha egy romantikával és szúnyogzümmögéssel átitatott naplementére kíváncsi. Nagy ritkán azonban véletlenül mégis észrevesznek valamit, ami eltér a megszokottól. Akinek van némi tudományos érdeklődése, az kérdezősködik vagy utánaolvas. Akinek nincs, az kimondja az ítéletet: íme a bizonyíték, hogy a kormány méreggel permetez minket.

A nézet, miszerint a kormány és a hadsereg a repülőgépek segítségével különböző vegyi anyagokat szór szét a légkörben, Amerikából terjedt el. Az ottani gyanakvók, amikor egy olyan kondenzcsíkot vettek észre az égbolton, amely nem keskeny és szögegyenes volt, azonnal titokzatos kormányakciót kiáltottak. A feltételezett repülők nyomait rögtön el is nevezték chemtrail-nek, amit a contrail (kondenzcsík) és chemical (kémiai) szavak keresztezésével jött létre.

A kondenzcsíkról és formálódásáról

A kondenzcsík egy olyan felhő, aminek egy emberi tevékenység, a repülés segíti elő a létrejöttét. Azáltal keletkezik, hogy a hajtóművek üzemanyagot égetnek el, aminek következtében különféle égéstermékek – oxidok, kén, nitrogén, szén-dioxid, víz és koromszemcsék – kerülnek a levegőbe. Amennyiben jelen van kellő mennyiségű víz a repülési magasságban, akkor ezekre a mikroméretű szemcsékre víz csapódik. Vagyis olyasmi történik, mint normál felhőképződéskor, vagy mint hűvös reggelen a fűszálakkal, amikre a levegő páratartalma csapódik ki harmat vagy dér formájában.

szetterjedt-kondenzek

A fátyolfelhők közé sorolható kondenzcsíkok – hasonlóan a normál felhőkhöz – ugyanúgy válaszolnak a légkör fizikai hatásaira: ha fúj a szél, szétfújódnak, ha kiszárad a levegő, feloszlanak, ha nedvesebb a levegő, kiterjednek és megnőnek.

Előfordulhat, hogy a repülőgépről kis örvények szakadnak le, amik aztán továbbterjednek a gép mögötti területen; ettől láthatók sokszor csomók vagy csavarodások a kondenzcsíkban. Hasonló figyelhető meg egy vízfolyásban lévő akadály – például egy folyóban álló hídpillér – mentén is, ahol jól látható kis örvények képződnek.

Ha tehát valaki szán rá egy kis időt, hogy megfigyelje: egy elhaladó repülő vékonyka csíkja miként terjed szét, a saját szemével győződhet meg róla, hogy gyakori és természetes folyamatot lát. Az, hogy mennyire láthatóak a kondenzcsíkok, milyen sokáig maradnak fenn és mennyire terjednek szét, attól függ, hogy az adott légréteg páratartalma, hőmérsékleti- és szélviszonyai mit tesznek lehetővé. Sok esetben egészen rövidke csíkot látunk – például egy hidegfront átvonulta utáni száraz levegőben. Melegfront előtti nedves légtömegekben azonban nagyon sokáig, olykor órákig is fennmaradnak a csíkok, kiszélesednek, a magaslati szelek megcsavarják, és feldarabolják őket.

melegfront-elott

Számtalanszor látni, hogy nincs kondenzcsík a repülő mögött, vagy egy darabig van, aztán eltűnik. Ilyenkor nem a kapitány kapcsolja ki a hajtóműveket (vagy az elmélet szerint a permetezőt), hanem a gép érkezik olyan légtömbbe, ahol nincs számottevő nedvesség, ami kicsapódhatna kondenzcsík formájában. Aztán – kicsit távolabb – megint csík képződik egy másik, nedvesebb levegőrétegben. Azt is megfigyelhetjük, hogy a négymotoros repülők mögött kialakuló négy különálló csík egy idő után összeforr kettővé – ezt is a turbulenciák okozzák, ahogy a gépet követő légáramban egymásba csavarnak két-két csíkot a repülő két oldalán.

negybol-ketto

Amikor a kondenzcsík kis kerek örvényekre szakad, vagy spirálisan végigcsavarodik az égen, az az ún. Crow-instabilitás miatt lép fel: a spirálisan forgó légrétegben az örvények szétszakadnak és újra egyesülnek, ebből jönnek létre a gyűrűszerű képződmények, illetve nagyobb léptékben a teljes kondenzcsík spirálisan felcsavarodik.

crow-instab

Előfordul – főleg nagy sebességű vadászgépeknél – hogy nem a hajtóművek kondenzanyaga válik láthatóvá, hanem a szárnyvégeken képződik vékony aerodinamikai kondenzcsík. Ez úgy jön létre, hogy a szárnyvégek keltette örvénylés hatására kis területen erős nyomáscsökkenés lép fel, s emiatt ott buborékok képződnek, s így kis csomókban az örvény mentén összegyűlik a víz, de ez csak nagyon páradús levegő esetén alakul ki. Ilyesmi kialakulhat bármilyen, gyorsan repülő gépről kiálló tárgy mögött.

Tehát a kondenzcsíkok kialakulása számtalan alapvető fizikai körülmény hatása alatt történik, s ezek egytől egyig érthető és természetes magyarázatot adnak a kondenzcsík formavilágára, változásaira.

A chemtrail-elmélet „bizonyítékairól”

De mi van azokkal a felvételekkel, amelyek során a kondenzcsíkon túl jól láthatóan valamilyen más anyagot is kibocsát a repülőgép? E jelenségre két egyszerűbb magyarázat is létezhet a chemtrail-elméletnél: vészhelyzetben egy repülőgép képes az üzemanyagtartályát a levegőben kiüríteni; illetve vannak speciálisan átalakított repülőgépek, amelyeket például tűzoltásra használnak. Számtalan ilyen esetet ábrázoló felvételt próbálnak azzal magyarázni, hogy a kormány által különféle célokkal a levegőbe engedett anyagok látványos leleplezéseit láthatjuk.

Szintén a neten terjedő „bizonyíték” az a fotó is, amelyen egy repülőgép belseje látható különféle csövekkel és tartályokkal feltöltve: ez pedig egy olyan tesztrepülőgép, ahol az említett eszközök segítségével repülés során a gépen belüli súlyeloszlás változásait lehet szimulálni, a repülésbiztonság növelése érdekében.

chemtrail-inner

Számtalan esetben olyan légköroptikai jelenségeket neveznek ki chemtrail-bizonyítékoknak, amiknek az oka szintén egyszerű fizikai tény. Ilyen jelenségek például azok a színes felhőcsíkok, ívek, foltok, amelyek a felhőket alkotó, jó esetben szabályoshoz közeli, hatszögletű jégkristályok fénytörési jelenségei hoznak létre. E jelenségeket összefoglaló névvel halójelenségeknek nevezzük (a népnyelv holdudvar, napudvar néven ismeri a legtöbbet), s a Nap vagy a Hold fénye törik meg a jégkristályokon. A kristályok alakjától, szabályosságától, egységes vagy vegyes voltától függően más és más fénytörés alakul ki. Sok esetben nem látszik a teljes jelenség, csak egy-egy darabja azon égboltrészen, ahol a körülmények megfelelőek, s akik nem ismerik a jelenségkört, könnyedén hisznek el félrevezető rémhíreket kémiai anyagok légköri jelenlétéről.

Néhány esetben (ez nem hazánkra jellemző) a felbocsátott rakéták nyomvonalán láthatóak színes, felcsavarodó “kondenzcsíkok”, ezek azonban nem a troposzférában (az időjárásunk terepéül szolgáló alsó 8-15 km légréteg), hanem a sztratoszférában vannak, s a hajtóművek égéstermékei is különböznek a repülőgépekétől. Ez esetben a csík anyagában kénsav, kénessav, salétromsav, sósav is van, ha csak kis mennyiségben is, ezek az anyagok aztán odafenn a helyi párával keveredve sokszínű és látványos felhőket alkotnak a magas légkörben.

Hasonló jelenség előfordul rakéták nélkül is. Télen, a sarkvidék környékén a sztratoszférában kialakulhatnak úgynevezett gyöngyházfényű felhők, amelyek létrejöttében sima vízjég vagy a rakéta-“kipufogógáz” savas összetevőihez hasonló normál légköri anyagok játszhatnak szerepet, az utóbbi esetben színesebbek a felhők. Klimatológiai és környezetvédelmi kutatások során fontos jelek ezek a felhők, ugyanis pont a savasságuk miatt részben emberi hatásúnak gondolják. A sztratoszférába feljutó vulkáni eredetű savak szintén elősegíthetik a gyöngyházfényű felhők kialakulását – ez a természetes forrásuk e felhőknek.

A kondenzcsíkok maguk is válhatnak színessé, ha nem is túl gyakran. És most ne az alkony- vagy hajnalpír által vörösre festett kondenzekre gondoljunk, hanem nappali körülmények között létrejövő jelenségre. Elsőre elég titokzatosnak tűnik, miért lesznek egyes repülőgépek kondenzcsíkjai színesek, de erre is van kézenfekvő magyarázat. Itt is az aerodinamika felel a színekért, és a repülőgép szárnyai felett és mögött kifagyó kristályok vagy a kondenzálódó páracseppek szórják a fényt attól függő színben, milyen távol vannak a Naptól. Amikor a repülőgép egy megfelelően párás légrétegen halad át, ahol a szél nem fújja szét azonnal a kialakult csíkot, a napfény megfelelő szögű érkezése esetén igen látványos színek jöhetnek létre. Nem csoda, ha a jelenséget nem ismerők különféle misztikus történetekkel rukkolnak elő.

szines-kondenz

Aztán vannak olyan esetek is, amikor az ember befolyásolja a felhőképződést. Elsősorban a jégeső-elhárítást érdemes említeni: nálunk a hetvenes években kezdődött ez a tevékenység, azóta pénz hiányában egyre kisebb a jelentősége. Ez esetben a potenciális jégesőveszélyt jelentő felhőbe ezüst-jodidot lőnek fel, ez kondenzmagokat biztosít, így a felhőben lévő pára nem a már meglévő kisebb jégszemcsék méretét növelve fagy ki, hanem az új (mesterségesen bevitt) kondenzmagokat részesíti előnyben. Így a képződő jég apró szemcsés lesz, nem tud károkozásra képes méretűvé nőni, s így a talajig eljutni.

Olvashattunk felhőoszlató eljárásról a pekingi olimpia vagy akár korábban, a moszkvai G8 találkozó kapcsán is. Ez esetben is voltaképp esőt csinálnak, vagyis az adott hely fölé esőt hozó légtömegből még az adott helyre érkezése előtt kicsapatják a vizet. A jégeső-elhárításhoz hasonlóan itt is használhatnak ezüst-jodidot, vagy szárazjeget, esetleg cseppfolyós nitrogént. Moszkvában bevett gyakorlat, hogy nagy országos ünnep – például a Győzelem Napja vagy május elseje – előtt felhőoszlatást alkalmazzanak, amelynek során a várostól 100-200 km-re katonai repülőgépekről szórják a fentebb említett anyagokat a levegőbe, s így a célterepen néhány órára esőmentes idő garantálható. Ez nem olcsó dolog, ha pusztán a repülőgépek egyre drágább üzemanyagát vesszük is számításba: az olimpiai nyitó- és záró díszünnepély előtt Peking környékén 30 katonai repülő, 7 ezer légvédelmi ágyú és 5 ezer rakétakilövő járult hozzá az esőmentességhez.

Összefoglalhatjuk annyival a témát, hogy bár rendkívül izgalmas a chemtrail összeesküvés-elmélet, de létezik egyszerűbb, érthető és logikus fizikai magyarázat a felmerült kérdésekre. A már „kész” híveket biztosan nem győzik meg a fentiek, azonban a nyitott gondolkodású érdeklődők számára hasznos információ lehet.

Fotók és szöveg: © Landy-Gyebnár Mónika