A katasztrófahelyzetek kezeléséről hét EU-tagállamban – Magyarországon, Németországban, Franciaországban, Svédországban, Olaszországban, Ausztriában és Hollandiában – folytatott Opti-Alert felmérés fő célja annak kiderítése volt, veszély esetén hogyan lehetne a legalkalmasabban riasztani a hivatalokban nem feltétlenül bízó embereket.

A vizsgálat egyik tanulsága az volt, hogy a tájékoztatás során a néplélek sajátosságaira is érdemes ügyelni. Az öntudatos hollandok például még vészhelyzetben is csak akkor engedelmeskednek parancsoknak, ha megindokolják nekik, miért van szükség az óvintézkedésekre. Az olaszok nem gondolnak arra, hogy baj érheti őket, de ha megtörténik, akkor belenyugszanak az istencsapásba – és utána megint félreteszik az óvatosságot. A franciáknak szintén nincs veszélyérzetük egy katasztrófát követően, de ők legalább levonják a tanulságokat – derül ki a cikkből.

A személyes tapasztalat a magyaroknál is sokat számít. A kutatók által megkérdezett érintettek közül a Sajó 2010-es áradásának kárvallottjai nem bénultak le annyira az arrafelé nem szokatlan természeti csapás hatására, mint amennyire tanácstalanok a vörösiszap-katasztrófa érintettjei voltak. Mindez a riasztás szempontjából is fontos. Ha nem is személyre szabott, de területenként változó üzenetet ajánl az Opti-Alert. A hegyekben vagy vidéken élők, a veszélyes üzemek közelében lakók tájékozottabbak, a városiak többnyire a védettség időnként tragikusan hamis érzetébe ringatják magukat.

Az olyan szöveges üzenet azonban, amely minden, a fenyegetett területen tartózkodót megcéloz, műszaki okok miatt még csak kísérleti stádiumban van. Európában egyelőre a hollandok és a litvánok alkalmazzák. Nem szokványos sms-ekről van szó, amelyek zűrzavaros percekben tovább terhelnék a mobilhálózatot, hanem a ritkán használt, de sok telefonon (bár például iPhone-on nem) elérhető cell broadcast technológiáról. Ezzel a bázisállomás vételkörzetében található összes, erre alkalmas mobilra lehet a címzettek ismerete nélkül üzenetet sugározni.

A felmérés tanulsága az is, hogy mindmáig a leghasznosabbak közé tartoznak az olyan egyszerű technológiák, mint a sziréna, valamint a rádió meg a tévé. Utóbbiakat, a mobilhálózattal és az internettel szemben, nem fenyegeti a túlterhelés, ráadásul az elemes rádiók áramszünet idején is használhatóak.

Forrás: ÜZENETEK VÉSZHELYZETBEN – Riasztó felmérés

Fotó: Bődey János