Média

2013. június 09. vasárnap | Szerző: marinov

3

Hogyan tájékoztassanak a hatóságok katasztrófa idején?

A mobiltelefon és a Facebook mellett a néplélek ismeretére is szükség van az árvíz vagy más katasztrófa idején történő hatékony tájékoztatáshoz – derül ki egy európai kutatásból, amit az e heti HVG idézett.


A katasztrófahelyzetek kezeléséről hét EU-tagállamban – Magyarországon, Németországban, Franciaországban, Svédországban, Olaszországban, Ausztriában és Hollandiában – folytatott Opti-Alert felmérés fő célja annak kiderítése volt, veszély esetén hogyan lehetne a legalkalmasabban riasztani a hivatalokban nem feltétlenül bízó embereket.

A vizsgálat egyik tanulsága az volt, hogy a tájékoztatás során a néplélek sajátosságaira is érdemes ügyelni. Az öntudatos hollandok például még vészhelyzetben is csak akkor engedelmeskednek parancsoknak, ha megindokolják nekik, miért van szükség az óvintézkedésekre. Az olaszok nem gondolnak arra, hogy baj érheti őket, de ha megtörténik, akkor belenyugszanak az istencsapásba – és utána megint félreteszik az óvatosságot. A franciáknak szintén nincs veszélyérzetük egy katasztrófát követően, de ők legalább levonják a tanulságokat – derül ki a cikkből.

A személyes tapasztalat a magyaroknál is sokat számít. A kutatók által megkérdezett érintettek közül a Sajó 2010-es áradásának kárvallottjai nem bénultak le annyira az arrafelé nem szokatlan természeti csapás hatására, mint amennyire tanácstalanok a vörösiszap-katasztrófa érintettjei voltak. Mindez a riasztás szempontjából is fontos. Ha nem is személyre szabott, de területenként változó üzenetet ajánl az Opti-Alert. A hegyekben vagy vidéken élők, a veszélyes üzemek közelében lakók tájékozottabbak, a városiak többnyire a védettség időnként tragikusan hamis érzetébe ringatják magukat.

Az olyan szöveges üzenet azonban, amely minden, a fenyegetett területen tartózkodót megcéloz, műszaki okok miatt még csak kísérleti stádiumban van. Európában egyelőre a hollandok és a litvánok alkalmazzák. Nem szokványos sms-ekről van szó, amelyek zűrzavaros percekben tovább terhelnék a mobilhálózatot, hanem a ritkán használt, de sok telefonon (bár például iPhone-on nem) elérhető cell broadcast technológiáról. Ezzel a bázisállomás vételkörzetében található összes, erre alkalmas mobilra lehet a címzettek ismerete nélkül üzenetet sugározni.

A felmérés tanulsága az is, hogy mindmáig a leghasznosabbak közé tartoznak az olyan egyszerű technológiák, mint a sziréna, valamint a rádió meg a tévé. Utóbbiakat, a mobilhálózattal és az internettel szemben, nem fenyegeti a túlterhelés, ráadásul az elemes rádiók áramszünet idején is használhatóak.

Forrás: ÜZENETEK VÉSZHELYZETBEN – Riasztó felmérés

Fotó: Bődey János


Ha tetszett a bejegyzés, lájkold az oldalt a Facebookon!

Hírlevél + Médiaajánlat




3 hozzászólás ehhez: Hogyan tájékoztassanak a hatóságok katasztrófa idején?

  1. bobo says:

    “Június 6-án és 7-én aztán pánikközeli állapot alakult ki a kisvárosban. 6200 postaládába aláírás nélküli tájékoztatók kerültek, melyek azt írták le, hogy miként viselkedjenek kitelepítéskor az emberek. A röplapokon megadták a polgármesteri hivatal számát, hogy oda forduljanak homokzsákokért, egyéb segítségért.
    Ennek a felhívásnak a hatására többen elköltöztek Esztergomból, üzleteiket bezárták és homokzsákokkal vették körül, volt bank és más intézmény, amely szünetelteti szolgáltatásait. Az emberek kétségbeesetten rohanták meg a deponált, homokkal teli zsákokat, s a házaikhoz kezdték el vinni azokat.”
    http://onkormanyzat.mti.hu/hir/34199/esztergom_arviz_alatt_is_allami_buntetesben_van

  2. xezs says:

    Csak én érzek ellentmondást a két alábbi mondat között?

    “amennyire tanácstalanok a vörösiszap-katasztrófa érintettjei voltak”

    “a veszélyes üzemek közelében lakók tájékozottabbak”

    Szerintem a vörösiszap-tároló az pont egy veszélyes üzem. Szóljatok ha máshogy gondoljátok.

  3. marinov says:

    xezs,
    Lehet ilyen olvasata is, de nekem az eredeti szöveget olvasva egyértelmű volt, mire gondol a szerző (lehet, az én rövidítésemet sínylette meg a szöveg). Igen, a tározó veszélyes üzem, de nem szokott néhány évente kiáradni, sőt, előtte még sosem volt gond vele, ami biztonságba ringathatta az ott lakókat. Ezt jelentheti az idézett mondat – legalábbis én így próbálom értelmezni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Back to Top ↑

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ. A honlapra látogatva beleegyezel alkalmazásukba. További információ.

A süti (cookie) egy kis adatcsomag, amely jó pár online szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen. Ennek segítségével jegyzi meg például a szájt az előző hozzászólásod során használt nicknevedet (és így adataidat nem kell újra beírnod), de a sütik révén számlál látogatókat a Google Analytics szolgáltatása is. A sütiket bármikor törölheted gépedről, vagy beállíthatod a tiltásukat. Így persze a szájt működése nem lesz teljes értékű. Az Elfogadom gombra kattintva hozzájárulsz a sütik alkalmazásához.

Bezárom