A világhírű fizikus neve sokak számára hitelesít megállapításokat, hitfejtéseket, elméleteket, és az esetek többségében az se nagyon számít, hogy Einstein tudományterületét érintő kérdésről van-e szó vagy sem (jelen esetben nem annyira).

Az idézetnek mindenesetre a Snopes.com megpróbált utánajárni, de a méhes állítást nem sikerült fellelni egyetlen Einstein-szöveggyűjteményben sem. Sőt: bár a világhíres fizikus már 1955-ben meghalt, a legendavadász oldal szerkesztője nem talált 1994-nél előbbi említést az állítólagos Einstein-mondatra; ennek a kilencvenes évekbeli találatnak a forrása pedig két újságcikk volt, amely egy brüsszeli méhésztüntetés pamfletjét idézte.

Update | Nem így a remek Quote Investigator blog, amely egy 1941-es Einsteinhez kötést is talált – igaz, a Canadian Bee Journal megállapítása nem pontosan az, ami manapság terjed, és nem is tekinthető bizonyító erejűnek (“Ha jól emlékszem, Einstein volt az, aki azt mondta…” – kezdi mondatát a cikk szerzője). Az idézetek eredetének felkutatásával foglalkozó blog szerzője szerint az állítás a drámaíró Maurice Maeterlinck 1901-es írásából terjedt el, Einsteinhez valószínűleg tévesen kapcsolták.

Mindettől függetlenül az idézet folyamatosan napirenden van, használta például a méhek egészségi helyzetének javításával foglalkozó, 2011-es uniós jelentésében Tabajdi Csaba képviselő is, jelezve: “ha ez [az Einsteinnek tulajdonított állítás] túlzásnak tűnt is, ma már egyértelműen látni, hogy mekkora hatása van a méhészetnek az élelmiszertermelés biztonságára és a biodiverzitás fenntartására”.

A méhekről – Einsteintől függetlenül

Az ezredforduló óta a világ egyre nagyobb részén halnak el méhcsaládok, elsősorban az északi félteke államaiban. A helyzet az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Svájcban, Svédországban, Ausztriában és Japánban a legsúlyosabb – derül ki egy 2010-es cikkből, amely szerint a tudósok csak találgatják a méhek számának csökkenését.

Valószínű, hogy a növénytakaró megváltozása és a gyomirtók használata gyengíti a rovarokat, de az is előfordulhat, hogy azért váltak kiszolgáltatottabbá különféle betegségeknek, mert az emberi felhasználásuknak köszönhetően ma már soha nem látott mennyiségben találhatók meg a Földön. A városban is könnyebben terjednek a járványok, nincs ez máshogy a felduzzasztott méhpopuláció esetén sem – véli Békési László, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.

Ami a jelenség emberiségre vonatkozó üzenetét illeti: a méhek ellenálló képességének gyengülése az egész ökoszisztéma problémáit tükrözi. “Ahogyan a kanárik a bányában hamarabb észlelték a sújtólég megjelenését, mint az ember, úgy a méhek pusztulása is előrejelzi a természeti körforgásban okozott károk következményeit” – mutat rá Békési.

Pontos időponttal (4 évvel a méhek pusztulása után), végletes kifejlettel (az emberiség kipusztulása) és világhíres nyilatkozóval (Einstein) persze mindez másképp hangzik.

További olvasnivaló:

Major Paper Repeats Bogus Einstein Bee Quote
Einstein on Bees
A méhpusztulás jelzés az egész emberiségnek