“Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba …” (Széchenyi István)

A fenti idézetet nem Széchenyi mondta, csupán Surányi Miklós író adta a mondatokat Széchenyi szájába 1936-os művében. S bár a könyv életrajzi regény, mégiscsak egy szépirodalmi mű. Részletesebben.

“Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.” (George Bernard Shaw)

Az idézet forrása egy 2005-ös dátumozású kivonat, amelyre állítólag egy amerikai archívumban bukkant leírója, és amelyet aztán szabad fordításban, párbeszéd alakban közölt. A források további finomításáig érdemes figyelembe venni Révész Tibor figyelmeztetését Shaw-t illetően. A világirodalom anekdotakincse című könyve szerint Shaw egy alkalommal ugyanis állítólag azt mondta: “Az én rendkívüli nyilatkozataim olyanok, mint a Rembrandt-képek; olyan magas árat fizetnek értük, hogy hamisításuk egész számottevő iparrá fejlődött”. További idézetek a magyar nyelvről.

“Amerika megsemmisítése életművem betetőzése lesz.” (Soros György)

Soros a The Australianben megjelent interjúját alaposan kiforgatták, a neki tulajdonított mondat nem más, mint a befektető szavainak sajátos újraértelmezése, kiforgatása. Részletesebben.

“Kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci.” (Puskás Ferenc)

A híres történetet a svájci meccsről mindenki ismeri, publicisták rendszeresen idézik a mondatot, az érintettek azonban tagadnak. Lehet, hogy az egyik legismertebb Puskásnak tulajdonított mondatot csak később értelmezték át? Részletesebben, a szemtanúk visszaemlékezéseivel.

“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” (Winston Churchill)

Ahogy azt a Die Zeit legendavadásza – dokumentáltan – mondja: ő maga csak azokban az idézetekben hisz, amiket megtalált valahol. Márpedig ezt a Churchill-idézetet sem ő, sem az általa hivatkozott, az idézet eredetét évek óta kutató Werner Barke nem találta, sőt, utóbbi azt állítja, ebben a formájában az angoloknál teljesen ismeretlen. Hiába kereste fel az ottani statisztikai hivatalt, a Times szerkesztőségét, senki nem tudott segíteni neki. Részletesebben az idézet eredetéről.

“Az államháztartást ki kell egyensúlyozni. A kincstárat fel kell tölteni. Mérsékelni kell a közterheket. Az arrogáns közalkalmazottakat meg kell fékezni. Meg kell szüntetni a külföld segélyezését, mert így a csőd szélére kerül az állam. Az embereknek újra meg kell tanulniuk dolgozni és ne azt várják, hogy az állam tartsa el őket!” (Cicero)

A helyzet ugyanaz, mint a széchenyis idézet esetében: a mondatok Taylor Caldwell amerikai írónő egy regényéből származnak. S bár az 1965-ös A Pillar of Iron-ban Caldwell nem egyszer idézi a valós Cicero szavait is, az államháztartásról szóló idézet pont nem ilyen. Részletesebben.

“A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani. Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet.” (Karl Marx)

Bedőlt hitelek? Nagyon frissen hangzik, az értelméről nem is beszélve. Az 1867-es Tőke című műben nincs semmi ilyesmi. Sokan és sokat keresték az eredetét, és végül meg is lett: az idézet a politikai szatírákat és kamu híreket közlő News Mutinity egy cikkében jelent meg. Részletesebben.

„Én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.” (Trefort Ágoston)

A Történelem mindenkinek blog nyomozása szerint az idézet alaptalan kitaláció: Trefort nem helyezhette Európába a magyar őshazát, hiszen azt még további fél évszázadig Ázsiában keresték, és az a fajta tudományirányítási koncepció, amit az idézet sugall, egyszerűen nem létezett. Részletesebben.

“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)

Petőfi esetét az internettel nem kell magyarázni, érdemes viszont megemlíteni, hogy a viccnek szánt kamuidézet nem magyar találmány, csupán adaptációja a cikkindító, tengerentúli lincolnos verziónak.