“- Itt halt meg az anyám?
– Igen.
– Rajzra, vagy elkerítésre számítottam.
– Azt csak akkor csinálják, amikor még él az alany, és elszállítják a kórházba, mielőtt befejeznék a helyszínelést”
– hangzott el a minap egy-félig meddig mítoszirtás a Hannibal sorozatban. Ennek apropóján utánanéztem egy-két helyen, mi a gyakorisága e mára hollywoodi szimbólummá lett aktusnak.

– A körberajzolást vagy -ragasztást az amerikai rendőrség nagyon ritkán használja manapság – mutat rá könyvében Suzanne Bell, hiszen egyrészt bizonyítékokat tehet tönkre, másrészt a helyszínen készült fényképek és videók krétarajz nélkül is megmutatják az áldozat fekvését, harmadrészt pedig rengeteg olyan felület van, amin a kréta nem is fogna. Még ha néha sor is kerül néha ilyesmire, közel sem olyan gyakorisággal, mint a legtöbb ember gondolná – írja Bell az Encyclopedia of Forensic Science-ben.

– A Forensics4fiction szerzője szerint jó, ha az esetek 1 százalékában használják a metódust. Még ha egy későbbi bizonyítási eljáráshoz be is visznek például egy szőnyeget, azon sem rajzolják körbe az áldozatot, legfeljebb fekete filccel bejelölnek néhány testrészt.

– A Straight Dope legendavadász oldal szerzője 2001-es bejegyzésében több szakembert is megkérdezett, sokan közülük még életükben nem láttak hasonlót, legfeljebb a filmekben. Az egyik interjúalany szerint azonban előfordulhat, hogy képzetlen vagy mozirajongó nyomozók önszorgalomból körberajzolnak valakit.

– A jelenség inkább csak ott bukkan fel néha, ahol az áldozatot gyorsan kórházba kell szállítani, és a helyszín érintetlensége nem annyira fontos, például közúti baleseteknél – derül ki a TV Tropes írásából.

Idehaza még ott se nagyon, mert nem szokás – mondja egy korábban baleseti helyszínelőként a magyar utakon dolgozó ismerős. Ő maga csupán az elszállított sérült helyét jelölte meg, de azt sem körberajzolással, hanem például a fej és a talp megjelölésével. Krétázni ezen kívül még a távolságokat szokták az aszfaltra, meg néhány releváns dolgot. Elhalálozott áldozatot már csak azért is felesleges körberajzolni, mert a holttest – természetesen letakarva – addig ott marad, amíg a halottszemle le nem zajlik – mondja.

Hogy mi lehet az oka a körbekrétázásnak? Páran úgy vélik, valószínűleg sosem volt hivatalos része a helyszínelői munkának, és inkább a sajtónak – közülük is inkább a fotósoknak – szólt, akik így izgalmas és beszédes képeket szállíthattak a már hullátlanított bűnügyi helyszínről. Hollywoodnak pedig tetszett a krétarajz jóvoltából korhatáros hulla nélkül is közvetíthető dráma, és elterjesztette a világban.