A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket” – kezdődik az az iromány, amely valóságtartalmának a Ködpiszkáló blog szerzője járt utána. Az alábbiakban ezen írásból próbálom összeszemezgetni a legfontosabbnak tűnőket:

– az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük,
– Magyarországon a parlagfű csak az 1920-as években jelent meg, de Amerikában sem volt jelentős a felhasználása,
– ennek megfelelően a régi gyógynövényes könyvek sem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között, és élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok,
– a gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget párhuzamba állítani,
– a szövegben olvasható, gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető, ezzel szemben tény, hogy aki allergiás, az nemcsak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természetben is szenved a tünetektől,
– megenni a parlagfüvet nem javasolt, mivel a belélegzett pollentől akár evés közben is keletkezhet túlérzékenységi reakció, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok.

A teljes körlevél és tételes cáfolata elolvasható a Ködpiszkáló blogon.