Eötvös Károly 1901-es Emlékezések című könyve szerint az állatorvosi lovas példát Deák Ferenc használta először, méghozzá Eötvös József egy munkájának értékeléséhez. Lássuk a történetet Eötvös Károly előadásában:

lotudomany“Sok adomát adnak szájról-szájra, melyről azt hiszik és vallják, hogy az Deák Ferencztől származik, melynek azonban Deák soha hírét se hallotta. De viszont Deáknak is sok adomája jár szájról-szájra jó vagy rossz alakban, gyakran eltorzítva, gyakran eredeti, egyszerű alakjából s találó jelentéséből teljesen kiforgatva. Zichy Antal is egykor egy Deák-adomát szőtt parlamenti beszédébe, mellyel demonstrálni akarta, hogy Deák miként vélekedett a vármegyéről s miként azokról, kik a megyerendszert a negyvenes években üldözőbe vették. A Deák-adomát azonban nem igazi alakjában adta elő. Sietek megjegyezni, hogy Zichy Antal nem akarta az adomát kiforgatni, sőt annak egészen helyes értelmét s jelentőségét akarta a parlament előtt feltüntetni. Hanem hát, az adoma is, ha igazi, saját alkatú költői mű, melyben meg kell lenni a mese egyszerűségének és plasztikájának s az epigramma szellemszikrájának és élességének. (…)

Az adoma az én tudomásom szerint lehető hűséggel a következő: Deák a negyvenes évek elején — mint később is — igen jó bizalmas viszonyban volt az akkor úgynevezett czentrálistákkal, kikhez báró Eötvös József is tartozott. Ezek különben mind az általa vezetett nemzeti oppoziczióhoz tartoztak, de e pártban külön árnyalatot képeztek. Ők a parlamentáris kormányzat és miniszteri felelősség behozására törtek, de a municzipálisták elleni eszmecserében a vármegyék hibáit, gyöngeségeit, visszaéléseit rikitó szinekben festegették s gyakran megtámadták a vármegyékben azt is, ami ezekben jó és üdvös volt. Deák ezért gyakran megintette, nem egyszer élczeinek tárgyává tette őket.

Báró Eötvös a ‘Falu jegyzője’ czimű regényét egyenesen a vármegye-rendszer ellen írta s ami vétek, bűn és visszaélés a kiváltságos nemesi osztály által a vármegyében valaha elkövettetett, azt egyetlen vármegyében személyesítve tárta a közönség elé a regényben. Mikor a regény készen volt, annak egy díszes kötésű példányát személyesen elvitte Deákhoz, átadván azt baráti emlékül s megkérvén Deákot, hogy ha elolvasta, mondja meg róla véleményét. Abban az időtájban jelent meg dr. Máttyus-tól a lovakról egy különben becses szakkönyv, melynek ez volt a czíme: Lótudomány. E könyvnek czímlapján le volt rajzolva egy beteg ló s erre rá volt rajzolva mindennemű betegség, mely a lovakon csikó koruktól fogva vénségükig előfordulhat. Mindennemű belső és külső betegség. Deák rögtön elolvasta báró Eötvös irányregényét s midőn pár nap múlva báró Eötvös őt meglátogatá s a regény felől véleményét kérdezé, Deák nem felelt egyenesen, hanem eszében tartva azt, hogy báró Eötvös minden elképzelhető megyei visszaélést egy megyére alkalmazva, élénk költői tehetséggel felhord a regényben, egész komolysággal oda fordul Eötvöshöz:

— Ismered Máttyus Lótudományát ?
Báró Eötvös megütközve feleli:
— Nem ismerem.
Deák erre előveszi Máttyus könyvét s a czímlapot s azon a beteg lóalakot mutatva, ezt mondja :
— Nézd barátom, mind ez a lóbetegség előfordul, hanem azért ilyen ló nincs a világon s nem is volt.

Báró Eötvös, a költő, a tudós s az államférfi egy szót se szólt többé, mert ebből teljesen megértette, miként vélekedik Deák a megyerendszer elleni hajtóvadászatról. S különösen miként vélekedik a ‘Falu jegyzője’ czimü regény politikai értékéről.”

A História cikke szerint Máttyus Nepomuk János királyi udvarnok, a budai kerület első alkotmánybiztosa, Pest-Pilis-Solt vármegye táblabírája volt. 1845-ben Lótudomány címmel, 20 tábla rajzzal illusztrált könyvet jelentetett meg: ebben szerepel egy beteg ló, amin feltüntetik az összes külső és belső lóbetegséget, ami az állatot élete során érheti.

Hogy a címlapján vagy nem, azt a most elérhető példányok vagy replikák nem támasztják alá (ezeken ugyanis csak egy lovas látható), de ki tudja, milyen verziói voltak még a könyvnek. Megpróbáltam online is elérni, a MEK adatbázisában azonban csak az 1828-as A nemzeti lovag. A lótudomány vizsgáló ismeretére vezérlő rendszeres oktatás című kiadvány metszet melléklete van meg, amiben – a XV. táblán – a mindenféle betegségekkel sújtott ló is megjelenik. Ha valakinek megvan a Lótudomány is, megnézhetné, ugyanarról az illusztrációról van-e szó. Ha nem, küldje el, köszi!

allatorvosi_lo_deak