Rajongóinak az ellenkultúra hőse volt, guru és balos; brókereinek gazdag befektető; a család és a közösség bajnoka, de közben rideg apa; olyan férfi, aki elhagyta a “gyerekközpontú” otthont, hogy megőrizze józan eszét, aztán elvett egy fiatalabb nőt, aki ismét az apaság felé terelte; híres író, aki az amerikai életet gyúnyolta, de közben fülig merült a hírességek vályújába” – jellemzi a Vonnegutot körüllengő ellentéteket közel száz oldalnyi jegyzettel és forrásjegyzékkel kísért művében Charles J. Shields, aki beszélgetések, levelek, interjúk és más források segítségével próbálja megrajzolni Vonnegut profilját. Ebből a könyvből válogattam ki 21 érdekes – néha vidám, néha tragikus, néha az életét meghatározó – momentumot.

kurt-vonnegut_jr

1. Bár Magyarországon többnyire németesen ejtik a nevét (Kurt), Vonnegut az angol (amerikai) kiejtéshez igazodott (Kört).

2. Vonnegut a kellemetlen dolgok mesélése közben valószínűtlenül hangosan nevetett. Még azt a kedvenc anekdotáját sem tudta szégyenkező vihogás nélkül elmondani, amely arról szólt, hogy egy egyetemista társa, aki a zuhanyrózsa alatt értesült a Pearl Harbor-i támadásról, megdöbbenésében elesett és meghalt.

3. Tervező apja a harmincas évek elején 90 fokkal elforgatott és harminc méterrel arrébb tolatott egy nyolcszintes, tizenegyezer tonnás épületet úgy, hogy közben a munkások állítólag bent dolgoztak.

4. Iskolai magazinba írott cikke alá Vonnegut egy alkalommal a II. Koort Snarfield Vawnyagoot művésznevet írta.

5. Második világháborúba indulása előtt Vonnegutot anyák napja alkalmából három napra hazaengedték az amerikai támaszpontról. Előkelő családjuk hanyatlása miatt állandó depresszióban élő édesanyja e rövid kimenő harmadik napján, anyák napján öngyilkos lett.

6. Vonnegut hadosztályát a Queen Elizabeth utasszállító hozta át Európába, ő és közeli társai ironikus módon a nászutas lakosztályban kaptak helyet.

qe1

7. Egy interjúban Vonnegut arról beszélt, hogy amikor hadifogolyként 1945. január 12-én Drezdába érkezett, az alábbi óriásplakát fogadta őt: TRINK COCA-COLA. (vö: A Fanta és a nácik)

8. Első felesége, Jane hozományának zöme egy húszkötetes Modern Library-sorozat volt orosz szerzők műveiből. Vonnegut nászútján olvasta első orosz regényét, Dosztojevszkij Karamazov testvérek című könyvét.

9. A háború után a General Eletric sajtóosztályán kapott munkát, ahol propagandistaként ügyesen keltette fel a figyelmet a cég tevékenysége és termékei iránt. Egy alkalommal hozzá futott be nagybátyja olvasói levele, amire ő gunyorosan így válaszolt: “jobb dolgunk is akad, mint az önéhez hasonló piti ügyekkel foglalkozni”. A levél aljára Guy Fawkes nevét firkantotta.

10. “Azonnal cselekedni” – riadóztatta pár évvel később ugyanez a nagybácsi a kiterjedt Vonnegut-rokonságot arról, hogy hosszú kilincselés után végre megjelent Kurt első regénye. A hozzátartozókat arra buzdította, vegyék meg a könyvet, és írjanak gratuláló üdvözletet az ifjú szerzőnek. “Ha nem teszitek, amit javasolok, összetöritek a szívemet” – írta hozzá.

11. Az első Vonnegut-könyv hirdetése a Popular Science-ben, egy mondatban, hármas akcióban. Ugyanebben 1953-as augusztusi számban jelent meg a magazin által elsőnek nevezett 3D-s képsorozat is (141-146. oldal).

vonnegut_popsci_1953

12. 1953 telén Vonnegut kísértésbe esett, miután felesége legjobb barátnője felkínálkozott neki. Ugyan tetszett neki a nő, de ellenállt. Pár héttel később a nő megjelent náluk a férjével, és állandó feleségcserét ajánlott: a gyerekeknek mehettek volna az anyjukkal az új otthonokba. Vonneguték végül kidobták őket.

13. Miután Vonnegut húga és annak férje 36 órán belül elhunyt, Kurték fogadták örökbe négy gyereküket. Az így hétgyerekesre bővült család állandó pénzhiánnyal küszködött, nem egyszer Kurt felesége próbált valahogy pénzt csinálni. Egy alkalommal benevezett a Robin Hood lisztgyártó versenyébe, ahol arra kellett válaszolni, mit szeret a termékben. Vonnegutné válasza így hangzott: “Azért szeretem a Robin Hood lisztet, mert megbízhatósága fokozza önbizalmamat abbéli feladatom ellátásában, hogy etessem a férjemet, aki igencsak éhes volt, miután hat hónapot töltött egy német hadifogolytáborban”. Nem nyert vele.

14. Vonnegut későbbi visszatérő karaktere, Kilgore Trout scifi-író valós életbeli modellje eredetileg egy Theodore Sturgeon nevű sci-fi író volt, aki egy Vonnegutéknál tett látogatás során hátraszaltózás közben talpa helyett térdre érkezett. Későbbi műveiben Trout egyre inkább Vonnegut alteregójává vált.

15. Sorsfordító sikerkönyve, a Drezdában átélt bombázások emlékét felelevenítő Az ötös számú vágóhíd írásakor ösztöndíjjal az NDK-ba látogatott, ahol érkezésekor a hatóságok igencsak megkeserítették az életét. Hadifogolyként 1944-45-ben kiengedni nem akarták az országból, 1967-ben pedig beengedni – panaszkodott. Aztán valahogy mégis bejutott.

dresden

16. A Holdra szállást a CBS élő stúdióbeszélgetésében kommentálta, ironikus és moralizáló megszólalásai azonban kiverték a biztosítékot az ünneplésre vágyó nézőknél.

17. A munkáiban a környezet pusztulásán moralizáló, érzéketlen vállalatokat ostorozó szerző a valós életben igazi kapitalista volt, részvényei voltak például külszíni bányában, üzletközpont építésében és napalmgyártásban érdekelt vállalatokban. A Vonneguttal személyesen találkozók sokszor szembesültek azzal, hogy az előttük álló – munkáiban bölcsnek, lázadónak mutatkozó – szerző a valóságban nem hasonlít a könyveiből megismert személyre. A szerzőt ez sokszor bosszantotta, és próbált tenni a két személyiség közelítése érdekében.

18. Vonnegut évtizedeken át próbált diplomát szerezni a chicagói egyetem antropológia szakán, de többször visszadobták a munkáját. Az ötös számú vágóhíd sikere után azt kérte, fogadják el egyik regényét diplomának. A bizottság összeült, és könyveinek átolvasása után úgy találta, a Macskabölcső népcsoportleírásai megfelelnek egy antropológiai dolgozat követelményeinek.

19. A Drezda poklát megjárt szerző 1983-ban részt vett az Al Pacino-féle A Sebhelyesarcú premierjén, de harminc perc után kiment, azt motyogva: “Ez nekem túl véres”.

sebhelyesarcu

20. Második felesége 1991-ben arról értesítette, másba lett szerelmes, és mielőbb válni akar. Utolsó kérésként azért megüzente: szeretné, ha ezért nem maradna ki Vonnegut végrendeletéből, és ”hagyjon helyet Cadillacjének egy közeli garázsban”.

21. Időomlás című könyvét Vonnegut ugyan utolsónak szánta, 1999-ben azonban még kijött az Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian. Amikor egy interjúban szembesítették ígérete és az újabb könyv között feszülő ellentéttel, Vonnegut azt felelte: “Nos, akkor azt reméltem, hogy nem érem meg [az újabb könyvet].”

Kurt-Vonnegut