Az ősz elején jelent meg Samuel Arbesman alkalmazott matematikus és hálózatkutató könyve, a The Half-Life of Facts, amelyben a szerző a tények érvényességét és változását elemzi. Csak pár példát említve: a dohányzást egykor orvosok ajánlották az embereknek, ma az ő kutatásaik alapján gusztustalanabbnál gusztustalanabb – valós hatásokat ábrázoló – képekkel próbálják elvenni a kedvet a cigizéstől. Hasonló a helyzet a radioaktivitással vagy az amfetaminnal is, vagy – fordított előjellel – az egykor mérgezőnek tartott paradicsommal.

Azoknak a “ténynek” egy része, amit az orvostanhallgatók fejébe vernek az egyetemeken, praxisba állásuk idejére elévül (a fenti ábra két kiválasztott betegséget érintő kutatások érvényességének tartósságát mutatja). Arbesman egy személyes példát is felidéz: bőrgyógyász apja tanulmányai alatt két egymást követő évben ugyanazt a kérdést kapta vizsgája során; csak míg az első évben az A, a következőben a B volt a helyes válasz. És nem azért, mert a válaszokat felcserélték, hanem mert a tudomány időközben fejlődött.

Ismereteink, amiket tényeknek nevezünk, folyamatosan változnak. Ez azonban nem szabad, hogy megrémítsen, vagy elfordítson minket a tudománytól, a tudás fejlődése ugyanis modellezhető, előrejelezhető. Az ismeretek meghaladása nem negatív jelenség, a folyamatos kiigazításokkal egyre előrébb és előrébb kerülünk ahhoz, hogy megértsük, univerzumunk miképp működik. Ahogy ezzel kapcsolatban Arbesman Isaac Asimov egy levelének részletét idézi:

Arbesman szerint ma még senki nem tudja megmondani, hogy egy gyógyíthatatlan betegségre mikor lesz gyógyszerünk, de a tudomány tanulmányozásával, fejlődési szabályainak vizsgálatával láthatjuk, mely területeken milyen ütemű fejlődés várható. Jó lenne persze a részleteket is tudni, vagyis hogy mindez hogyan működik, ez azonban a könyv bevezetőjéből nem derül ki.

Mit jelent ez az Urbanlegends.hu bejegyzéseire lefordítva?

Azt, hogy bár az egyes bejegyzések – az adott időpontban rendelkezésre álló forrásokból – nagy gonddal készülnek, mégis előfordulhat, hogy egy héten belül, egy hónap múlva, egy év elteltével idejét múlttá válnak. Jelen pillanatban több mint ezer bejegyzés van az oldalon; a feldolgozott témákat próbálom követni ugyan, de napi szinten karban tartani egy ekkora adatbázist lehetetlen. Csak egy példa: a blog indulásának évében még bátran leírhattam, hogy nincsenek mobilvírusok. S ha olyanok talán még ma sincsenek, amilyenekről anno a körlevelek szóltak, az okostelefonok térnyerésével sok minden megváltozott e téren.

Ebből is látszik, hogy az Urbanlegends.hu archívumát nem ténytárként érdemes lapozgatni, olvasgatása inkább gondolkodásmódot, referenciát adhat a jövőben felbukkanó történetek és állítások értelmezéséhez. Az oldalnak nem célja a-mindig-mindenben-kételkedés elültetése, inkább egyfajta útmutató a források értékeléséhez és értelmezéséhez, az apró részletek kontextusba helyezéséhez, az egymással ellentétes nézőpontok összevetéséhez, félelmeink esetenkénti irracionalitásának felismeréséhez, illetve a vágyaink, szorongásaink szülte történetek globális és történelmi hasonlóságainak felfedezéséhez.