Gondolom, azt az orosz legendát sokan ismerik, ami a Moszkva és Szentpétervár közötti vasútvonal építésével kapcsolatos. A történet szerint a mérnökök azon vitatkoztak, hogy a két város közötti távolságot, hogyan lehetne a legcélszerűbben vasúttal összekötni. A hosszas vitát elunva I. Miklós cár egy tollvonással megoldotta a problémát. Idegességében megfogta az első kezeügyébe akadó vonalzót és húzott egy egyenest a térképre a két város között. Azonban a nagy kapkodásban hiba csúszott a műveletbe, mert a cár körme kicsit átlógott a vonalzón. A ceruza megugrott és ennek köszönhetően, az egyébként nyílegyenes vonalban egy kiugrás keletkezett. Az uralkodónak azonban senki sem merte észrevételezni ezt a kis ügyetlenséget, és így, a két város közötti közel 650 km hosszú vasútvonalat a „tervek” szerint építették meg. Az út szinte teljesen egyenes, csak Novgorod közelében van egy 17 km-es félköríves szakasz benne, ami a legenda szerint híven követi a cár ujjának vonalát” – idézi a szóbeszédet a Radical Puzzle blog.

A szóban forgó szakaszon éveken át valóban volt egy 17 kilométeres kitérő Novgorod környékén, így nem csoda, hogy a nép megpróbálta kitalálni, miért volt szükség a térképen értelmetlennek tűnő szakaszra.

A Moszkva-Szentpétervár vonal eredetileg egyébként a kanyar nélkül épült meg, és csak 26 évvel később, 1877-ben építették meg a ”cár ujját” (I. Miklós 1855-ben halt meg). A Verebinszki kitérővel egy meredek részt akartak kikerülni, ami komoly gondot okozott az akkori gőzmozdonyoknak. A Pétervár felé igyekvő vonatok úgy begyorsultak az ottani lejtőn, hogy nem tudtak megállni a következő megállónál, visszafelé pedig több mozdonyra volt szükség az emelkedő legyűréséhez.

A történet valószínűleg egy kevéssé ismert 19. századi szerző, Nyikolaj Grecs írásából terjedt el, és különböző verziói később is felbukkantak (például Sztálinnal). A “cár ujját” végül 2001-ben iktatták ki a vonalból.


Nagyobb térképre váltás

A Moszkva Hotel két arca

Egy hasonló legendát idéz a Guardian cikke is. Eszerint a Stolichnaya vodka címkéjének modelljéül szolgáló Hotel Moszkva építésekor Sztálin jóváhagyó szignóját pontosan a két elé rakott terv közé írta, így a tervezők nem tudták eldönteni, melyik verzió kapta meg a zöld utat. Mivel a kivitelezők itt sem mertek kérdezni, a szálloda homlokzata végül a két terv egybegyúrásával készült el, azért nézett ki ilyen aszimmetrikusan:

Létezik a különös hotel keletkezéstörténetének két másik verziója is. Az egyik szerint Sztálin mindkét tervet jóváhagyta: az egyiket szóban, a másikat pedig írásban, és ez okozta a zavart. A harmadik változat szerint a kétfajta homlokzatnak szimbolikus szerepe volt: a Kremlhez közelebbi szárny a tradicionális orosz építészet előtt tisztelgett, a másik pedig az új szovjet előtt.

Ez utóbbihoz hasonló verziót erősít meg a BBC cikke is: az épület tervei a konstruktivista építészet normái mentén készültek el, és ezek alapján kezdték meg az építkezést is. A harmincas években azonban a szovjet építészet visszafordult kicsit az orosz hagyományok irányába, ennek megfelelően pedig a Hotel Moszkva terveit is felfrissítették. A feladatot Alekszej Szucsev kapta, ő rakott a már majdnem kész dobozra néhány klasszikus mintát.

A moszkvai körgyűrű

Az interneten találtam azt a hasonló legendát is, miszerint “a moszkvai metrónál azért van egy körgyűrű, mert Sztálin rátette a kávéscsészéjét a tervrajzokra, ahol a leendő metróvonalak voltak jelölve és nem mertek vele ellenkezni”. A moszkvai ötös metrónak azóta barna a jele, így emlékezve a vonal keletkezésének körülményeire – olvasom a legenda folytatását.

Ha hinni akarunk a történetnek, Sztálint egy csukott szemmel is hibátlanul tervező zseniként kell elképzelnünk: a körgyűrű ugyanis délen követi a belvárost körülölelő sugárutat, északon pedig érinti a nagyobb vasúti pályaudvarokat.

S bár volt kor, amikor ezt mindenki csukott szemmel elhitte volna a nagy vezérről, a Kalcevaja kialakításában minden bizonnyal nagyobb szerepe lehetett az első vonalak megépítése után felmerült logisztikai problémáknak. Akit érdekel, milyen különleges alakú lehetett Sztálin kávéscsészéje, a jobboldali képen vagy itt megtekintheti.