Oksági kapcsolat vagy korreláció van-e a kiinduló kérdés és az eredmények között? A kapcsolat néha csupán a véletlennek köszönhető, segítséget nyújthat e hibalehetőség kiküszöbölésére például egy metaanalízis, amely összegyűjti a kisebb kutatások eredményeit.

Nézzünk a százalékok mögé: a “háromszoros növekedés” kifejezés rémisztőnek tűnhet, de ha csupán arról van szó, hogy valami 1 százalékról 3 százalékra nőtt, azt még mérési hibák is okozhatják.

Két értéket mindig nézzünk meg: a kutatásban részt vett alanyok számát (n) és hogy statisztikailag szignifikáns-e a kapott eredmény (p). Összetett kísérleteknél a kisebb n szám is jó lehet, genetikai kutatásoknál viszont például szükség van a nagyobb n-re. A p a kapott eredmény véletlen bekövetkeztének valószínűségét mutatja, és akkor érdemes egy kutatást komolyan venni, ha ez az érték kisebb 0,05-nél.

Érintettek-e a kutatók, van-e kapcsolat a vizsgálati alany és a kutatást végző laboratórium között? Érdekelt lehet-e bármilyen összefüggésben a vizsgálódó cég a termék gyártóival vagy az elemzett jelenséggel? Erre akkor is figyeljünk oda, ha a készítők maguktól nyilvánosságra hozzák.

Forrás: Learn to Read a Scientific Report