E gyakorlatban nem csak a diákok bíznak vakon, de felmérések szerint az egyetemi tanárok is előszeretettel ajánlják hallgatóiknak – olvasható az 50 pszichológiai tévhit című könyvben.

Ezzel szemben az ezt vizsgáló kutatások egyöntetűen állítják, hogy igenis megéri megváltoztatni az első megérzésre beírt választ. Több mint 60 vizsgálat vezetett ugyanarra a következtetésre: amikor a diákok megváltoztatnak egy választ, sokkal valószínűbb, hogy egy rossz választ jóra cserélnek, mint fordítva. Minden egyes pontra, amit azzal veszítenek, hogy a jót javították rosszra, általában két-három pont jut, amit a rossz válaszok jóra cserélésével szereznek.

A könyv szerzői szerint a téves hiedelemnek három fő oka lehet. Egyrészt az oktatók is terjesztik, évről évre újabb generációknak átadva (anno én is hallottam ezt valamelyik tanáromtól, bár ő szerintem csak mielőbb be akarta szedni a dolgozatokat, hogy végre mehessen kávézni a tanáriba). Másrészt a kutatások szerint a diákok jobban emlékeznek a jóról rosszra átírt válaszokra, mint a fordított változtatásokra – ami azzal magyarázható, hogy előbbi döntés tartósabb érzelmi hatással jár. Harmadszor a diákok hajlamosak túlbecsülni helyes válaszaik arányát, és azt gondolhatják, a válaszok átírásával csak rontanak eredményükön.

Összefoglalva: csak azért ne hagyjunk bent egy választ a tesztben, mert az volt az első megérzésünk. Ha jó okunk van feltételezni, hogy hibáztunk, akkor nyugodtan írjuk át.