Éppen kukoricát főztem, és a villát beleszúrtam volna a kukoricába, de a forró vízbe csúszott a kezem. Egy barátom, aki Vietnamban volt katona, pont akkor lépett be házamba mikor ordítottam a fájdalomtól. Kérdezte, hol van sima liszt? Mikor oda adtam, egyenesen beledugta kezemet, és azt mondta, tartsam ott 10 percig, amit meg is csináltam. Mesélte, hogy Vietnam-ban egy férfi meggyulladt, és a nagy pánikban egy zsák lisztet öntöttek rá. Nem csak eloltotta a tüzet, de egy hólyag se keletkezett a bőrén. Tehát, ott tartottam a kezemet a lisztben 10 percig, és mikor kihúztam, se hólyag, se pirosodás, se fájdalom nem volt. Most, ezért a hűtőben tartok egy csomag lisztet, mert a hideg liszt sokkal hatékonyabb az égésre, mint a szobahőmérsékletű. Csoda, ha engem kérdezel. Egyszer a nyelvemet égettem meg, lisztet szórtam rá, és 10 perc múlva semmi fájdalmat nem éreztem. Ha megégeted magad, ne tegyed folyó viz alá, csak használd a zacskó lisztet. Sokkal hatékonyabb. Add tovább, tudják meg mások is mit kell tenni égés, vagy forrázás esetén” – olvasható a körlevélben.

A vietnami veterán szereplő megjelenéséből már látszik, hogy újra egy fordítással állunk szemben, nem pedig egy autentikus magyar beszámolóról van szó (még akkor is, ha a délkelet-ázsiai ország háborújában jártak, sőt sajnos meg is haltak magyar katonák).

Ilyen esetben pedig első körben érdemes a Snopes-ra menni, és ha így teszünk, meg is találjuk a körlevél eredeti változatát és a legendavadász oldal értékelését: meg ne próbáljuk így gyógyítani égési sérüléseinket.

A szájt ugyan talált egy 1848-as (!) orvosi cikket, ami valami hasonló módszerről számol be, az orvostudomány azonban az azóta eltelt több mint másfél évszázadban igencsak előrehaladt.

A Snopes azt ajánlja, kisebb égési sérülések esetén a sebet hűtsük vízzel legalább öt percig (jeget ne nagyon használjunk), ezt követően töröljük meg, és kössük be tiszta kötözőszerrel.

Más praktikákkal sem

Nem tanácsos égési sebeket tojásfehérjével sem kezelni; ez a módszer sem használ, sőt, súlyosabb égési sérülés esetén kifejezetten veszélyes lehet – írt erről a Ködpiszkáló blog márciusban.

Enyhe, felszínes égési sérülésre ők is ugyanazt ajánlják, mint a Snopes: az első lépés a hideg vízzel való hűtés. Széles körben elterjedt tévhit, hogy erre a tejföl is kiváló, pedig nem: zsíros réteget képezve az égett bőrön lassíthatja a gyógyulást.

Ha az égésen seb keletkezik, és az elfertőződik, orvoshoz kell fordulni. Ugyanígy mélyebb, súlyosabb égés esetén is azonnali orvosi segítségre van szükség.

Update | A “Nem-baj-fiam-akkor-gyógyul-ha-fáj” népi technológiát láthattuk működés közben a Szomszédokban is. Belinkeltem, de a YouTube közben leszedte. Ha valaki látja máshol, jelezzen.