Adolf Hitler ásóval a kezében a földet túrja, miközben egyik katonája mellette áll, és büszkén fotózza a dicsfényben sütkérező Führert. A gondosan manipulált propagandakép célja az volt: hirdetni az autópályák építésének kezdetét, és egyre több ember munkalehetőségét – olvasható a Múlt-kor cikkében.

Pedig pár évvel korábban a nemzetiszocialisták még szabotálták ezeknek az utaknak a megépítését, azzal érvelve, hogy a betonutak a gazdag arisztokraták és a zsidó kapitalisták érdekeit szolgálják. Csak 1933-as hatalomra kerülésük idején döbbentek rá, hogy az autobahnokat politikai célokra is lehet használni.

A valóságban Köln polgármestere, Konrad Adenauer volt az, akinek sikerült az első autópálya megépítéséhez pénzt előteremtenie – ma ez A555 néven ismert és Köln és Bonn között fut. Hatalomra kerülésük után a nácik a kölni autópályát „országútra” fokozták le, mivel maguk akartak politikai előnyt kovácsolni az első autópálya megnyitásából.

Eredetileg évente ezer kilométer új autópályával és 600 ezer átmeneti munkahellyel számoltak, a valóság azonban kijózanító volt: még az autobahn-boom csúcsán is legfeljebb 120 ezren dolgoztak az iparban. A második világháború alatt hadifoglyok és zsidó munkaszolgálatosok is dolgoztak az építkezéseken, de 1941-re így is csak 3800 kilométer autobahnt tudtak átadni a forgalomnak.

A Die Zeit legendavadászának írása az első német autópályáról

Fotó: Wikipédia / Das Bundesarchiv