A Political Capital szakértőinek és vendégszerzőinek tematikus blogja négyrészes sorozatban tett kísérletet arra, hogy eloszlasson néhány Jobbikkal kapcsolatos tévhitet; megfogalmazásuk szerint ugyanis a párt támogatottságának hibás felmérése téves szélsőjobbellenes politikai stratégiák kidolgozásához vezethet.

1. tévhit: A Jobbik regionális párt

A politikai közbeszédben évek óta tartja magát a nézet, miszerint a Jobbik – kiemelkedő északkelet-magyarországi támogatottsága miatt – regionális párt. Ez egyrészt tudatos politika (a szélsőjobb támogatottságának a valóságosnál kisebbnek beállítása), másrészt tájékozatlanság, az adatok félreértése – vélik a Political Radical blog szerzői. A Jobbik szerintük nem regionális: programja országos szintű, politikája nem képviseli elkülönítetten a bázisrégiót, és a párt szavazóinak koncentráltsága sem indokolja a regionális pártként való meghatározást. A mítosz valóságtartalma annyi, mintha a Közép-Magyarországon és a Dunántúlon elért eredményei miatt az MSZP-t tekintenénk regionális pártnak.

Fotó: Stiller Ákos

2. tévhit: A Jobbik támogatói a szegények közül kerülnek ki

A Tárki 2011-es felmérése szerint a jövedelem nagyságát tekintve a Jobbik-szavazókat csak az LMP választói előzik meg, továbbá a jobbikosokra kevéssé jellemző az is, hogy rosszul felszerelt háztartásban élnének. A párt szavazói elsősorban nem az anyagilag deprivált rétegekből kerülnek ki, hanem éppen ellenkezőleg: többségükben az átlagnál jobban kereső és jobb környezetben élő választókról van szó. A szélsőjobboldali, populista politikai üzenetekre való fogékonyságuk pedig éppen abból adódhat, hogy van mit félteniük. Helyzetük törékenysége okán a tőlük feljebb lévő elittel, illetve a lejjebb elhelyezkedő szegényekkel egyaránt ellenségesek.

3. tévhit: A Jobbik szavazótábora aluliskolázott

Bár Nyugat-Európában a választók alacsonyabban iskolázott része hajlamos inkább a radikális jobboldali pártokra szavazni, Magyarországon e vonatkozásban más a helyzet. Felmérések szerint a Jobbik szavazók többségére a relatíve magas iskolai végzettség, a pesszimizmus, a negatív gazdasági kilátások, a politikai kiábrándultság, az autoriter nézetrendszer és xenofóbia voltak jellemzőek. A párt szavazói más pártok táborával összevetve viszonylag képzettnek mondhatók: az érettségizettek aránya esetükben a legnagyobb, a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve pedig szinte azonos szinten vannak a Fidesz támogatóival. Mindezek alapján nem meglepő az sem, hogy a Jobbik egyik választójogi javaslata műveltségi cenzust írna elő a szavazás előfeltételeként.

4. tévhit: A Jobbik szavazói erősen vallásosak

A Jobbik-szavazók vallásos mivoltáról elterjedt tévhit elsősorban azzal függ össze, hogy maga a párt a megalapítása óta harsányan hirdeti keresztény jellegét – írják a blog szerzői. A párt választóinak döntő többsége azonban nem vallásos, vagy ha igen, akkor sem gyakorolja a vallását. Ha például a szocialista MSZP szavazóival hasonlítjuk össze őket, akkor a Jobbik támogatói 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel lesznek vallástalanok, míg a MSZP-szavazók másfélszer nagyobb valószínűséggel vallásosak a radikális párt szavazóinál.