Ungváryék Budapest a diktatúrák árnyékában című tematikus bedekkere szerint a Hűvösvölgyben, a Nyéki-hegy délnyugati oldalában az 1930-as években cserkészek Nagy-Magyarország térképét mintázó fenyőerdőt ültettek.

Egy indexes fórumon részletesebben is megemlítik a helyszínt, ahonnan megfigyelhető ez az erdő…

“Aki járt már Pesthidegkúton – és ez mondjuk a Kéktúrázókra érvényes kell, hogy legyen – akkor ismeritek a Nyéki-hegyet. Aki állt már szemben a heggyel, mondjuk a Máriaremetei út és Hidegkúti út sarkán, az a hegy oldalában egy érdekes képződményt láthat, ami első blikkre egy fenyveserdő csoport, kicsit jobban megnézve – bár az utóbbi idők során némileg vesztett a formájából – a Nagy-Magyarországot láthatja a fenyveserdőből kirajzolódni a hegy oldalában”.

… igaz, a fórumozó szerint ez nem cserkészek, hanem egy öreg erdész munkája nyomán készült:

“Nem véletlen ez, egy helybeli öreg erdész szándékosan így ültette a fákat a VV (világválság és nem való világ :) ) után.

Az ültetésnek próbáltam nyomát lelni az MTI 1920 és 1945 közötti archívumában, de nem sikerült, pedig mind faültetésekről, mind trianoni emlékhelyekről nagy számban adtak hírt. Persze azt tekintve, hogy például csak az 1938-as madarak és fák apján “3 394 iskolában 151 301 tanuló 443 832 fát ültetett”, ez annyira nem is meglepő.

Pénteken elmentem én is a helyszínre, és csináltam pár fotót arról a helyről, ahonnan a fórumozó szerint érdemes figyelni. Sajnos csak mobil volt nálam, és digitális zoommal dolgoztam, így az egészből nem sokat látni (a Google Earth-on inkább).

De – ajánlja az Ungváry-Tabajdi szerzőpáros – nem is most érdemes erdei Nagymagyarország-szpottingra indulni, hanem inkább ősszel vagy télen, amikor már csak a fenyők tartják zölden a lombjukat (a cikk apropóján volt, aki el is ment, és ezt találta).

Update | Az Urbanista blog szerzője megkereste a Pilisi Parkerdő képviselőit, akiktől megtudta: “van a Nyéki-hegy oldalán egy fenyves folt, aminek az alakja egy kis képzelőerő segítségével lehet a Nagy-Magyarország is. Az erdészetnél régebb óta dolgozó kollégák úgy tudják, hogy ez a fenyőfolt tudatosan lett ilyen alakúra ültetve, de nem tudtak választ adni arra, hogy ki és mikor telepítette a fenyvest”. Megpróbálták ugyan felkutatni a régi üzemterveket, hátha van bennük valami utalás a folt eredetére, de az erdészetnél meglévő régi üzemtervekben már idős állományként szerepelt a fenyő, mindenféle utalás nélkül eredetére vonatkozóan.