Bár a végleges döntés a jugók kizárásáról valóban az utolsó pillanatban született meg, Dániának azért volt ideje felkészülni a beugrásra. Az MTI híradásai szerint ugyanis már az 1991 decemberi sorsolások idején – tehát fél évvel a torna előtt – nyilvánosan szóba jött, hogy ha a jugoszláv polgárháborús események miatt az összdélszláv válogatott nem tud kiállni, a plávik helyére Dánia léphet.

1992. január 9-én Lennart Johansson, az UEFA svéd elnöke egy dán lapnak így nyilatkozott: “Nem halogathatjuk tovább a döntést, 16-ikán kimondjuk a végső szót. Elvégre a dán együttes szakvezetésének is biztosat kell mondanunk. Ha ők indulhatnak az Eb-fináléban, akkor időben el kell készíteniük a felkészülési tervet futballválogatottjuk számára“.

Január 16-án aztán nem zárták ki Jugoszláviát, csupán annyit mondtak, amennyiben a politikai helyzet súlyosbodik, a csapat helyét Dánia veheti át (azt nem részletezte a közlemény, mit értenek a súlyosbodáson). “Változtatni csak április elejéig tudunk, tekintettel arra, hogy időt kell adni a megfelelő felkészüléshez” – tartotta a reményeket a dánokban Johansson.

Áprilisig tehát bőven megérte készenlétben tartani a skandináv csapatot, azonban a kiírt határidő leteltekor nem történt semmi. Sőt. 1992. május 29-én Lennart Johansson hivatalosan is bejelentette: Jugoszlávia indulhat a június 10. és 26. közötti Európa-bajnokságon.

Május 31-én aztán jött a fekete leves a pláviknak: az ENSZ BT Szerbia és Montenegró ellen hozott, sportbojkottot is magában foglaló szankciójára hivatkozva az UEFA kizárta a jugókat. Richard Möller Nielsen dán szövetségi kapitány másnapra kijelölte 18 tagú Eb-keretét, amelyben olyan focisták is helyet kaptak, akik a barcelonai olimpiai szereplésre készültek.

Azt, hogy a játékosok hogyan élték meg ezeket a napokat, a kapus Peter Schmeichel visszaemlékezéséből tudhatjuk meg. A dán csapat Jugoszlávia kizárásának pillanatában Brondbyben volt, de nem strandoltak, hanem edzettek – a Független Államok Közössége elleni meccsre készültek. Mivel ugyanis a csapat nem jutott ki az Eb-re, de Dánia igen közel volt a torna helyszínéhez, több résztvevő válogatott is velük szerette volna lejátszani utolsó felkészülési mérkőzését. A szóbeszéd, hogy Jugoszláviát esetleg kizárhatják, két edzés között, ebédidőben érkezett, és mire a második tréning megkezdődött, a hírt meg is erősítették – így a Brondbyre és az olimpiára készülő U21-es válogatottra épülő keret indulhatott is az Eb-re.

Persze egy ilyen felkészülés nem ugyanolyan, mint amikor egy csapat a selejtezők lezárása óta készül egy tornára. “Nem volt meg az esélyünk, időnk arra, hogy ugyanolyan módszeresen készüljünk, mint a többiek. Ezt nem előzetes védekezésnek szánom. A dán válogatott taktikailag ugyan messze nem kidolgozott egység, de a futballisták akarata meglepetést okozhat. Egy-két mérkőzésen…” – nyilatkozta 1992 júniusában az edző, aki aztán utólag mégis a csapategységnek tulajdonította a sikert.

Richard Møller Nielsen On Winning the EURO: The Far Post

This week on The Far Post, we visit with former Danish International Richard Møller Nielsen. The former Danish footballer and manager shares the story of the amazing triumph of the 1992 Denmark squad that shocked the footballing world when it won the EURO.

Tetszett a cikk? Támogasd te is az oldalt havi egy kávé árával: