A Museum of Hoaxes által szemlézett teória szerint az akkor már súlyos alkoholista Roy Black (polgári nevén: Gerhard Höllerich) nem halt meg szívelégtelenségben 1991-ben, hanem csak – a nála egyébként 11 évvel fiatalabb – Travolta helyére lépett, akiről viszont a legendából nem derül ki, miben halt meg.

Az eset felidézése közben az oldal szerzője megemlékezett két híresebb “celebváltásról” is, amikor állítólag Paul McCartney-t és amikor Lisa Marie Presley-t cserélték le egy dublőrre.

Előbbi rémhír – amiről anno a Legendavadászatban is megemlékeztünk – a hatvanas évek legvégén, egy betelefonálós rádióadás nyomán terjedt el, és ezt követően hónapokon keresztül találgatták milliók, vajon tényleg meghalt-e McCartney. A szóbeszéd akkor sem szűnt meg, amikor a zenész megjelent a Life magazin címlapján: nyilvánvalóan egy alteregóról volt szó – értelmezték a legelvakultabbak. A sztárcserékről létezik egyébként egy fórum is, ahol mindenki előadhatja elméleteit arról, hogy szerinte még kiket cseréltek ki.

És hát voltak korok, szituációk, amikor a népnek egy dublőr sem volt elég. A minap lapozgattam (sokadjára) Dobos Ilona könyvét, amiben a néprajztudós szerző egy többévtizedes politikai rémhírt idézett. Ebben egy magyar férfi eltévedt egy szovjet kórházban, és véletlenül benyitott egy szobába. A kórteremben harminchét fáradt Sztálin pihente ki fáradalmait, várva a következő bevetést.

Ugyanezt állították Titóról is a halála előtti években, de volt a néphit szerint dublőre Rákosinak is. Az élőnek mondott halott egyik legismertebb képviselője azonban Mao Ce-tung volt, akiről az a hír járta, hogy a fogadásokról, felvonulásokról készített képein sosem lehetett látni az arcát.