Amikor átküldtétek a Facebookon mostanában terjedő történetet, először úgy emlékeztem, korábban már feldolgoztam a sztorit. Nem volt meg, úgyhogy akkor nézzük:

“Egy idős olasz bácsi egyedül élt New Jerseyben. Egy napon felakarta ásni kertjét, de ez számára nehéz munka volt. Az egyetlen fia Vincent, aki szokott segíteni neki, börtönben volt.

A bácsi írt egy levelet neki: ‘Kedves Vincent, szomorúan érzem magam, mert nem tudom felásni a kertet, mert túl öreg vagyok hozzá. Tudom, ha itt lennél felásnád szívesen nekem, mint a régi szép időkben. Szeretettel, apa’

Pár nap múlva érkezik a levél a fiától: ‘Kedves apa, ne ásd fel a kertet. Ott vannak a holttestek elásva. Szeretettel, Vincent’

Aznap hajnali 4 órakor megérkezett az FBI és felásta az egész kertet, de nem találtak semmit. Bocsánatot kértek majd elmentek.

Másnap újabb levél érkezett: ‘Édesapám, menj és ültesd el a paradicsomokat. Ez volt a legtöbb amit ezen körülmények között tehettem. Szeretettel, Vincent.”

Természetesen legendáról van szó, méghozzá egy régóta ismert történetről. A Snopes-on megtalálható a sztori egy 2003-as változata is, melynek főszereplője egy öreg mexikói férfi, forrása az LAPD, a börtönből küldött kamulevél szerint pedig – elásott holttestek helyett – drogot és pénzt rejt a kert.

A sztori “újtípusú fenyegetésekre” modernizált – magyarul is ismert – változatában amerikai arabok emailezgetnek egymással a kertben elrejtett “dologról”…

“Egy öreg arab már 40 éve New York közelében lakik. Szeretne a kertjében krumplit ültetni, de egyedül van, öreg és gyenge. A fia Párizsban tanul. Ír neki egy emailt a gondjáról: ‘Kedves Fiam, Ahmed. Nagyon szomorú vagyok, mert nem tudok a kertemben krumplit ültetni. Biztos vagyok benne, hogy ha itt lennél, tudnál nekem segíteni a kertet felásni. Szeretlek. Atyád.’

Másnap az öreg arab emailt kap a fiától: ‘Kedves Apám. Ne nyúlj a kerthez. Ott rejtettem el a ‘dolgot’. Én is szeretlek. Ahmed.’

Másnap hajnali 4-kor jön az arabhoz a Hadsereg, az FBI, CIA, a Ranger-ek és Nemzetbiztonsági Hivatal is. Átkutatják a házat és felássák az egész kertet is, minden millimétert átkutatnak, de semmit sem találnak. Csalódottan távoznak.

Másnap az öreg arab újra emailt kap a fiától: ‘Kedves Apám! Remélem mostanra már fel van ásva a kerted és ültethetsz bele krumplit. Sajnos csak ennyit tudtam tenni érted. Szeretlek. Ahmed.'”

… Kelet-Európában pedig természetesen a szovjet-KGB-s változat ismert, de műfajilag itt inkább vicc formájában terjed:

“Csörög a telefon a KGB központjában: – Szeretném bejelenteni, hogy Igor Szergejevics a rendszer ellensége. Gyémántokat rejteget a tűzifájában!

A KGB azon nyomban kiszáll Szergejevics házához, felforgatják a pincét, gyémántokat nem találnak. Hogy biztosak legyenek a dolgukban, egyesével átnézik a tűzifát, sőt mindegyiket széthasogatják, hátha azokban rejtették el a gyémántokat. Mivel semmit sem találnak, elnézést kérnek, majd elvonulnak.

Kis idő múlva csöng a telefon Igor Szergejevicsnél:
– Halló, Igor?
– Igen.
– Volt nálad a KGB?
– Igen.
– Felvágták a tűzifát?
– Igen.
– Akkor most te telefonálsz, fel kéne ásni a kertemet…”

Az alapsztori a Snopes kutatása szerint igen régi és nagyon sok helyen felbukkant már: visszafelé haladva az időben megjelenik a Wings című sorozat egy 1991-es epizódjában, Lawrence Treat 1973-as, The Good Lord Will Provide című rövid írásában, és a 19. századi The Barber’s Clever Wife című történetben is.

Az alapmotívum pedig még ezeknél is sokkal messzebbre vezethető vissza, egészen a híres ókori görög meseköltő, Aiszóposz A földműves és gyermekei című tanmeséjéig:

“Egy földműves halálán volt. Mivel jó földművest akart nevelni gyermekeibol is, magához hívta őket, és így szólt hozzájuk: “Gyermekeim, a szőlőmben kincs van elrejtve.” A gyermekek apjuk halála után ásót-kapát fogva minden földjét felásták. Kincset ugyan nem találtak, de a szőlő sokszoros termést adott nekik. A mese bizonyítja, hogy a munka kincs az emberek számára.”

Fotó: pexels.com