Mielőtt rátérnék Fidelre, két zárójellel kezdeném a bejegyzést.

(Baseball. 1992-ben megpróbáltam meghonosítani szűkebb környezetben a baseballt. Ütőt faragtam két kezemmel /kettőt is/, teniszlabdákat szereztem hozzá, és szabályokat vadásztam, az internet előtti időkben. Pár meccset játszottunk is, aztán egyedül maradtam a hülyeségemmel. Pontosabban Oxi haverom még nálam is tovább vitte, ő talán valami csapat környékén is sertepertélt később.)

(Playball. Volt egyszer valamikor egy Goldenblog, ahol én zsűriztem a tematikus blogok kategóriáját. Itt ismertem meg a magyar baseballbloggereket, akik a közelmúltban egy vendégposztra kértek. Baseball-legendákat ígértem nekik, tegnap le is szállítottam. Az egyiket a nyolcból itt kicsit jobban is kifejtem.)

A leadben említett szóbeszéd valószínűleg annak köszönheti népszerűségét, hogy arra mutat rá: a világtörténelem egy apró momentuma mekkora jelentőséggel bírhat. Mert mi lett volna, ha Fidelt a kigolyózás helyett felveszik a New York Yankees (más verziókban a Washington Senators) csapatába? Vajon nélküle is sikerült volna megdönteni a Batista-rezsimet, vagy légióskodása esetén elmaradt volna a kommunista hatalomátvétel Kubában? Az alternatív történelmi kérdések mindig izgalmasak (de feleslegesek), ezt azonban az teszi különösen pikánssá az amerikaiak szemében, hogy itt meghalnia sem kellett a kulcsfigurának a történelem megváltoztatásához. Amerika a baseball révén kilóra megvehette volna Fidelt és elvtársait, de a kubai még erre sem volt jó – sugallja a legenda.

Fidel évtizedeken át valóban megvetően tekintett a profi sportra, ez is kelthette azt az érzést, hogy ez biztos valami frusztráció miatt van így. “Az érdek nélküli, önzetlen, tiszta sport marad a mienk, soha nem engedünk teret a professzionalizmusnak. Az csakis arra szolgál, hogy a gazdag államok magukhoz ragadják, elszippantsák a szegényebb országok tehetségeit” – fejtegette például az MTI híradása szerint Fidel 1989-ben.

A szóbeszéd népszerűségét jól mutatja, hogy a 90-es évek végén filmet is terveztek a sztoriból. Az Allan Scott forgatókönyvére épített film főszerepét, azaz Fidel figuráját Robert de Nirónak ígérték, de az IMDB-n nem találtam arra utaló infót, hogy a mozi elkészült volna (persze az is lehet, hogy más játszotta végül). Az akkori híradás szerint a film forgatókönyve megszállott baseballjátékosként mutatta volna be az ifjú Castrót, aki New Yorkba érkezik, hogy megtekintse kedvenc együttesét, a Yankeest. “Miután nem lesz semmi Castro baseball ambícióiból (egyébként valaha maga is baseball játékos volt), a Fulgencio Batista kubai diktátor elleni harcban tűnik ki és 1959-ben győzelemre viszi a forradalmat az Egyesült Államok által kitartott kubai rezsim ellen. Ami nemcsak a forgatókönyvben alakult így” – írta az MTI.

A sztorit elemző Snopes azonban gyorsan ácsit int: a szerkesztők kutatása szerint Castro sosem vett részt profi csapat felvételijén, sőt még csak hivatásos játékos sem volt. Tudása ugyanis közel sem volt olyan szinten, hogy az felkelthette volna egy komolyabb csapat figyelmét. A Yale egy professzora szerint az egész csupán egy amerikai újságíró kitalációja, a kubaiak pedig nem az ideológiai harc jegyében nevetnek a történeten, hanem azért, mert ott mindenki tudja a nagy vezérről: nem egy bézbólmaradona.

Ez persze nem lehetett könnyű Fidelnek sem, aki viszont gyűlölt veszíteni – derül ki Brian Latell Kuba Fidel Castro után című könyvéből. A későbbi vezér már gyerekkorában botrányokat rendezett, ha valami nem az elvárásai szerint alakult. „A csapata vesztésre állt, így leállította a játékot, és összeszedte a felszerelést. Gyűlölt veszíteni” – idéz fel egy gyermekkori baseballmeccset egy szemtanú. Latell szerint ezek a fiatalkori vonások Fidelt egész életében elkísérték: baráti kapcsolataiban nem ismerte az egyenlőséget.

Castróhoz hasonlóan egyébként Hugo Chávez venezuelai államfő is baseballjátékosi álmokat dédelgetett fiatalként, aztán 18 évesen bevonult katonának. Ott aztán olyan gyorsan haladt előre a ranglétrán, hogy idővel letett eredeti célkitűzéséről.

Ha érdekel, milyen legendákat válogattam még össze a Playballra, kattints ide. Kedvcsinálónak néhány cím: A Vissza a jövőben című film megjósolta bajnokot? Babe Ruth miatt lett csíkos a Yankees meze? Obszcén üzenet egy baseballkártyán. Újkirálycsináló-e a Boston Red Sox?

További infók és képek Fidel baseballszeretetéről.