A peptikus fekély a gyomor-bél traktusban sav hatására kialakuló fekély. Hónapokon, de akár éveken keresztül is létezhet, alkalmanként megjelenhet, majd elmúlhat a beteg élete során. A 20. században az emberek körülbelül 10 százaléka szenvedett életének valamely szakaszában peptikus fekélyben – olvasható a Hetven rejtély az orvostudomány világából című kiadványban.

Az 1980-as évek közepe előtt még a szakemberek is meg voltak győződve arról, hogy a fekélyes elváltozásokat elsősorban a stressz, másodsorban a fűszeres ételek, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás okozza – derül ki az 50 pszichológiai tévhit című könyvből. A stressz bűnbakká nyilvánítása valószínűleg abból a megfigyelésből ered, hogy hatására gyakran felkavarodik vagy összeszorul a gyomrunk. Barry Marshall és Robin Warren Nobel-díjjal jutalmazott kutatásai azonban rámutattak: a betegség a H. pylori (Helicobacter pylori) nevű fertőzéssel van összefüggésben.

Barry Marshall így ír erről a Hetven rejtély-ben: “Az 1982-es év vége felé sikerült dr. Warrennel áttörést elérnünk. A {H. Pylori} baktériumok majdnem minden nyombélfekélyes páciensben megtalálhatóak voltak, és a gyomorfekélyes betegek 80%-ában is jelen voltak. Elképzelhető, hogy ezek a baktériumok okozzák a fekélyeket? Kórokozók (patologikusak) ezek a baktériumok, vagy csak véletlenül vannak jelen (azaz együttélők)? Mi volt előbb: a baktérium vagy a fekély?”

Akkoriban kevesen hittek ebben az elméletben, ezért Marshall különös kísérletre szánta el magát: “Elhatároztam, hogy én magam leszek a kísérleti nyúl. 1984 júliusában elfogyasztottam egy olyan erőlevest, amely becsléseink szerint körülbelül egymilliárd baktériumot tartalmazott. Öt nap elteltével hányni kezdtem, és tíz nap után endoszkópos vizsgálatnak és biopsziának vetettem alá magam. A patológus arról számolt be, hogy a gyomrom hemzseg a baktériumoktól, és gasztritiszem (gyulladásom van). Ezzel demonstráltam a baktérium patogén voltát, azaz hogy nem egy ártalmatlan együttélő baktériumról van szó”.

A Helicobacter terjed anyáról gyerekre, testvérek között, rossz higiéniai körülmények esetén vagy szennyezett víz fogyasztásával. A fertőzött személyek többségének nincsen tünete, 10%-nál azonban fekélyek, 10%-nál szimptomatikus gyomorhurut, 1-2%-nál pedig sok év elteltével gyomorrák alakul ki – írja Marshall.

Őrült mutatványával azonban a kutató – mivel nem lett fekélye, csak szörnyű gyomorfájása – nem tudott közvetlen összefüggést felmutatni a H. pylori és a betegség között. Az 50 tévhit szerzői szerint a perdöntő bizonyíték akkor született, amikor a világ különböző pontjain dolgozó kutatók kimutatták: a H. pylori fertőzés antibiotikumos kezelése drámaian csökkentette a fekélyek kiújulását.

Mivel azonban a H. pylorival fertőzöttek nagy része nem lesz fekélyes, a tudósok azt gyanítják, más tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában – olvasom ugyanitt. Vagyis: ha nincs is egyértelmű ítélet a stressz szerepéről, azt már tudjuk, nem ez az egyedüli és még csak nem is a legfontosabb tényező a betegség kialakulásában. A legvalószínűbb, hogy a stressz, az érzelmek és a kórokozó baktériumok káros hatása összeadódik, és ez teremti meg a táptalajt a H. pylori elszaporodásának.

Fotó: sxc.hu