Legenda no image

2012. február 09. csütörtök | Szerző: marinov

20

A pécsi szatyros hölgy legendája

Egy hónapja többen is megkerestetek Pécsről, hogy a szatyros hölgy igaz történetéről érdeklődjetek. Egy friss facebookos bejegyzés szerint a pénteki Dunántúli Napló közli egy rokon emlékezését Dr. Bánki Endrénéről – ebből közlök most egy rövid részletet


Sok legenda keringett körülötte. Többen tudni vélték, hogy családja nem menekülhetett a holokauszt elől, így ő is személyesen élte meg a 20. század legsötétebb éveit. Bár megmenekült, a tragédia nyomait mindvégig magában, magán hordozta. Azt mondják, az állandóan a kezében tartott táskákban mindig volt alapvető élelmiszer, meleg ruha, mert a megélt történelem azt tanította meg neki, hogy sohasem lehet tudni, melyik órában lesz rá szükség” – ez egyike annak a többszáz hozzászólásnak, ami a pécsi szatyros hölgy januári halála után a város egyik facebookos oldalára felkerült (a többiből egy válogatást a bejegyzés végére másolok) .

Mivel nem vagyok pécsi, munkám pedig jelentős mértékben Budapesthez köt, és többtagú háttércsapatom sincs, nem tudtam megbízható információkat szerezni a hölgyről. Megpróbálkoztam még a pécsi zsidó hitközséggel, amely egy korábbi cikk szerint többször megpróbált segíteni a néninek, leveleimre azonban választ nem kaptam.

Ma viszont kollégám megosztott egy bejegyzést a Facebookról, mely egy állítólagos rokon visszaemlékezését tartalmazza, és a pénteki Dunántúli Napló is lehozza.

A szatyros hölgy, Dr. Bánki Endréné 1930-ban jött világra Szekszárdon, édesapja zsidó származású orvos volt. 1944-ben szüleivel együtt egy szőlősgazda birtokán egy földbe ásott üregben húzta meg magát. Mindhárman megmenekültek, de mindhármukban súlyos nyomot hagyott ez az idő, a kamaszlány Györgyinek az elméje sérült. 1947-ben ismerkedett meg Bánki Endre rendőrszázadossal, 1948-ban összeházasodtak. Bánki Endrét korábban, 1944-ben Mauthausenbe hurcolták, Györgyi koncentrációs tábori történetei tehát tőle eredhettek. 1949-ben Pécsre kerültek, ahol Györgyi állapota hol jobb, hol rosszabb volt. Leérettségizett, sőt beiratkozott a Pécsi Egyetem Jogtudományi Karára is, egy tehetségkutató versenyen pedig felfedezték füttytudását. Másodéves joghallgató korában szívinfarktusban meghalt az édesanyja. Ez súlyosbította helyzetét, a halál tényét összekapcsolta az üldöztetéssel, s valóságként élte újra az 1944-es eseményeket. Beszállították a pécsi klinikára, orvos édesapja azonban saját felelősségére kihozta az elmeosztályról. Ettől a pillanattól kezdve egész élete a mérgezések elleni óvintézkedésekből, az őt ért vélt támadásokkal elleni beadványszerkesztésekből állt. 1959-ben végül befejezte a jogi tanulmányait, jogi doktor lett, állást azonban nem kapott. Semmilyen általa fogyasztott élelmiszert nem mert otthon hagyni, sőt személyes fehérneműjéből is egy meghatározott készletet magánál tartott, mivel úgy vélte, ezen az úton is megmérgezhetik. A férje halála ismét előhívta a koncentrációs tábor történeteket, arról mesélt, hogy „Bandit” Mauthausenben, Auschwitzban látták az elmúlt napokban, várta, hogy talán kiengedik, ez ügyben is beadványokat írt bíróságoknak, az ENSZ-nek, követségeknek.

A teljes emlékezést elolvashatjátok a lapban, én pedig idemásolok még pár történetet – verziókat, ahogy a szatyros hölgy legendája a pécsiek emlékezetében megmaradt:

“Én csak úgy hallottam nem tudom mennyi a valóságalapja, hogy egy többdiplomás nagyon tanult, intelligens volt akinek elméje megzavarodott, talán benne volt egy családi tragédia is, férje elvesztése, persze az is lehet egy szó sem igaz csak kitalálták az emberek.”

“Csodálatosan fütyült egyszer sikerült hallanom a lépcsőházban… tényleg fütty művész volt egy “Legenda”!”

“… mindenki ismeri az ő szerelmi történetét Pécsett, mikoris annak idején férjével a háborúban kéz a kézben menekültek folyamatosan… ebbe őrült bele szegény, miután élete nagy szerelmét elvesztette… azóta hurcolja a legfontosabb dolgait a szatyraiban… állandóan menekül…”

“Én emlékszem rá “virágkorából”. Nem szatyrokat cipelt régen! A férjével sugárzó szerelemmel lehetett mindig látni.”

“Édesanyám azt mondta még régen, hogy a néni gyermeke volt a holokauszt áldozata és szegény néni végignézte… Ha ez igaz, akkor teljesen érthető a további élete. :(“

“Ismereteim szerint füttyművész volt, és a sok szatyor azért volt nála, hogy mindig útra készen legyen, ha el akarják vinni újra a koncentrációs táborba.”

“A nagymamámék azt mesélték, hogy a háborúban elvesztette férjét, de ezt nem tudta feldolgozni. Azért ment ki mindennap kifestve, mert várta, hogy a férje hazajöjjön.”

“Az én legendám szerint híres füttyművésznő volt és a koncentrációs táborból egyedül tért vissza … azóta cipelte minden mozdítható emlékét magával…”

“Én is azt hallottam, h füttyművész volt és valami tételeket cipelt magával az emlékeivel!”

“Én úgy tudom, hogy azért sminkelte magát ennyire erősen, hogy megpróbálja elrejteni a származását… az utolsó percig is rettegett”

“Ha jól tudom, munkatáborból szökött meg vagy élt túl még annak idején, akkor zavarodott meg, és a “Dr.” jogász végzettséget takar. Lehet keverek dolgokat de én sokszor találkoztam vele, sőt hallgattam is amit mondd, mindig járta a közintézményeket és a portásoknak elmondta mi nyomja épp a szívét.”

“Az életét érdemes lett volna feldolgozni tanulságos. Igen rendör alez. volt a férje és őt is nagyon becsültem a kitartásáért a szeretetéért amivel Gyöngyi felé fordult. Sajnos a háborús események nem mende mondák aki meghallgatta még régen amikor még szeretett mesélni amikor betértek a FEK-ben.”

“Az Ibli Miklós u. lakott a Mecsek Áruháznál a teljbolt felett. Annyi mindent meséltek róla. Koncentrációs táborban volt, hogy fütty müvész, és állitólag a fia amikor meghalt akkor lett ilyen bolyongós. Nagyon Aranyos bácsi volt a férje. Mindig battyogott utána. Valamikor a rendőrségnél dolgozott nem is olyan kicsi beosztásban.”

“Ismertem a nénit… Háborús áldozat, mindig két nagy szatyorral a kezében vándorolt, állítólag a háborúban éheztek… az éhezés okozta trauma áldozata volt szegény, élelmiszerekkel tele szatyorral ment mindenhova, nehogy megismétlődhessen a trauma…”

“Aki vette a fáradtságot és odament hozzá szívesen beszélt az életéről. Tényleg jogi végzettsége volt, megjárta Auswitzot és a szatyraiban hordta a számára legfontosabb dolgokat, valamint élelmiszert amivel 2-3 napot kibír…”

„Dr. Bánki Endréné Györgyi a neve! Fütty Művésznő volt, a pécsi rádióba sok előadása volt. Jogi egyetemet végzet, és a férje is jogász volt. A férje rendőr alezredesként ment nyugdíjba. Auschwitzba volt a szüleivel és a testvéreivel, a családja meghalt csak neki sikerült megmenekülni. Üldözési mániába szenvedett és az idő előrehaladtával ez egyre jobban fokozódott nála és jutott el arra a szintre, amit mi mindannyian ismerünk és ez által lett “Pécs arca”!”

“En ugy tudom, hogy a haboruban szerelmes lett egy katonaba es el akart vele szokni, a megbeszelt talalkozora nem ment el a katona, pedig o ott vart ra a szechenyi teren 2 szatyorba osszepakolva a dolgait, es azota is a szerelmet varta, hogy eljojjon erte..”

“Az idő, s az emberi természet legendát szőtt alakja köré. Nekünk pedig a mindennapjaink része lett. Ha végigfut a bejegyzéseken, láthatja mennyi utalás írója saját életére. S arra, valaki/valami, ami közös volt, mindannyiunké akik itt élünk/éltünk. Egy közös fonal, ami ismeretlenül is összeköti a pécsieket, akár régtől, akár csak átmenetileg, de itt éltek,élnek. Ha hazajöttem, s találkoztam vele, tudtam, itthon vagyok. Itt, Pécsett. Pont úgy, ahogy felnézek a hegyre, s látom a Kálvária kápolnáját, a Havi hegyet, a Kis-Tubes -nem épp szép- kilátójának sziluettjét…”

Hitler-legendákat élesztettek fel orosz tudósok
Rejtélyes házak a világból

Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat:


20 hozzászólás ehhez: A pécsi szatyros hölgy legendája

  1. Budaházy mondja:

    A rasszista csövest hogyhogy még nem ölték meg a cigányok?

  2. alphanumericus mondja:

    OFF: Budaházy, vazz, neked mindenről csak AZ jut az eszedbe? Valszeg soha nem jártál Pécsett.

    ON: köszi a posztot. gyerekkoromban egyszer kiabált velem a néni, hogy megmérgezem a galambokat a kenyérrel… ez a cikk sok mindent megmagyaráz.

  3. Pingback: Pécsi legendák pécsiek előadásában | Urban Legends

  4. DIANA mondja:

    En nemcsak hallottam, de lattam is ot, es utolag bevallom kislanykent
    rengeteget nevettem rajta, mikor a pecsi Nador kavehazban vasarnaponket
    (delelott 11 korul, mise utan)
    ult a FERJEVEL, mert LATTAM (NEM a ferje halt meg Auschwitzban hanem a gyereke!!!) aki olvasta az ujsagot, eggyik kezevel tartotta az ujsagtartot, masik rarja a kis marvanyasztalon volt, mire a neni (Margit / Gyorgyi)
    a kiruzsozott szajjaval megallas nelkul csucsoritett, mosolygott,
    korulnezett, es nekiallt simogatni a ferje karjat.
    Aki nem vette a lapot, hanem elhuzta a karjat, beszelni egymasal nem lattam oket, de mindigy egyutt voltak, es ott laktak Uranvarosban a kisbolt folott, es mikor a ferje meghalt (aki valoban magas rangu rendor volt) akkor vagy 5-6 napig orizgette a ferje holttestet a lakasaban,
    es a szomszedok jelentettek hogy valami buzlkik, es senki nem jon ki a lakasbol.
    Leonardo bacsit is ismerem, valaha sokat beszelgettunk, es o meselete
    hogy mi tortent a Margittal / Gyorgyivel) mert miutan a ferje meghalt,
    minden nap bejott a rendorsegre (a Megyeire) a ferjet kereste, aki regebben ott dolgozott es onnet is ment nyugdijba!!!
    es ott lent a kapunal uldogelt fel-1 orat, majd elment.
    Amiket leirtam, azt nem ugy hallottam mastol, hanem en magam lattam.

  5. FS Éva mondja:

    Válasz HeX-nek
    A perecesnek 2014 március 11-én meghalt az édesanyja. Jelenleg 29 090.- Ft rehabilitációs járadékból kell léteznie havonta. Évek óta nincs munkája.
    Ha valaki tudna segíteni, szívesen vállana olyan munkát, amit a beteg kezével – mely az egyik viharban a pereces bicikli üvege törése által sérült maradandóan – el tud végezni.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑

Ezt olvastad már?
london

Rejtélyes házak a világból

A Múlt-kor Facebook-oldalán találtam még tavaly egy érdekes ajánlót, amely egy kamuházba rejtett, titkos metrólejárót mutat be. Ebből kiindulva most...

Close