Tévhit fortepan.hu

2012. január 13. péntek | Szerző: marinov

67

Trianon 100: 2020-ban mindent visszakapunk?

Megosztom a Facebookon

A kerekebb évfordulók közeledtével rendre visszajár a legenda, miszerint a trianoni békeszerződés csupán 25, 50, 70, 80 vagy 100 évre szól, utána lejár. Ez már csak azért sem igaz, mert már 1947-ben hatályát veszítette.


A mostani bejegyzés apropója egy facebookos üzenőfali poszt, amit a Subba közölt decemberben. Ezt követően kerestem meg a már több UL-es bejegyzésben segédkező Ablonczy Balázs történészt, akinek tavalyelőtt könyve jelent meg a Trianon körüli legendákról.

Ebben a történész leírta, hogy a trianoni békeszerződés nem tartalmaz időkorlátra utaló mondatot, sem titkos záradékot. Egyedül a 19. cikkely jelenti ki, hogy “a közgyűlés időnként felhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetné”.

Ehhez azonban – írja Ablonczy – már 1921-ben sem fűztek nagy reményeket a magyar jogászok és külügyi tisztviselők, elsősorban azért, mert egy ilyen határozatot a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének egyhangúlag kellett volna meghozni. Viszont még e valószínűletlen döntés után is legfeljebb egy jogkövetkezmény nélküli felhívás kibocsátására lett volna felhatalmazása a szervezetnek, amit a felszólított államok figyelmen kívül hagyhattak volna.

Ennél is elegánsabban cáfolható a legenda, ha rámutatunk: a trianoni szerződés már rég hatályon kívül van – azt ugyanis felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés. Tehát például amikor a Duna fősodorvonaláról beszélünk, mint határról, mindig a párizsi békeszerződésre hivatkozunk, sosem a trianonira – mutat rá Ablonczy. Innentől kezdve pedig semmi értelme az 1920-as keltezésű szerződés kerek évfordulóival kombinálni.

Fotó: fortepan.hu


Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat




67 hozzászólás ehhez: Trianon 100: 2020-ban mindent visszakapunk?

  1. Ács Roland says:

    Minden területet vissza. Kivéve Horvátországot ami tárországunk volt és ott nem is élnek magyarok ,de azon kívül MINDENT VISSZA! Főként Erdélyt, Kárpátalját és a Vajdaságot.

  2. Drága Kárpátalját, Erdélyt, Horvátországot!!! A megmaradt Magyarokat kérjük vissza!!! Ide Magyarországra!!!

  3. nemma says:

    Furcsa, hogy mekkora területeket vettek el. Míg más EU-s országok “vígan” elvannak, a miénk a harmadára csökkent…És a kedves Európai Únióban fel sem merült, hogy esetleg ennyi év után felül kellene vizsgálni, ha már Németországnak is “mindent” megbocsájtottak.

  4. sanyi says:

    Ez igyvan visza az el rabolt területeket kivéve hotvàt orszàgot

  5. ssanyi says:

    Mindaddig, amíg az Anyaországi “magyarok” úgy viszonyulnak a
    határon túl rekedt nemzettestvéreikhez, ahogyan ezt számos esetben látjuk és tapasztaljuk, addig nem várhatunk semmi jó szándékot Európa döntéshozóitól. Magyarország mindig is szálka volt a szemükben. NAGY MAGYARORSZÁG egyenesen gerenda. A külhoni magyar megtanulta, hogy senkire nem számíthat csak önmagára meg Istenre.

  6. Petrov Ferdinánd says:

    Az Osztrák-Magyar Monarchia alatt a magyaroknak nem volt sok joguk nemet mondani egy katonai beleavatkozásba, két gyilkost szerbiából Bécsbe vinni és bíróság elé allítítatni. Mivel, hogy terrorista támadás volt, de a szerb kormány nem adta ki a gyilkosokat, így Bécs a szerb-határorországi államnak a magyaroknak adta át a felelősséget, hogy a gyilkosokat erőszakkal is de hozzák ki és bíróság elé kell őket allítani. Franciák támogatták szerbiát, Így szerbia erősnek érezte magát, és megtagadta a gyilkosok kiadását. Magyarországnak cask szerbia ellen volt követelése, de más országoknak hatalmi törekvéseik voltak. Így föllázították a monarchia ellen a környező kissebségeket, főleg az oláhokat, szerbeket, szlovákokat, stb. ami az első világháborút kirobbantotta.

  7. Adani says:

    Már a szabadságharc idején lázították a nemzetiségeket Magyarország ellen annak ellenére, hogy a környező országok közül messze több jogokat biztosítottak nekik a magyarok. Azt is kapták, amit érdemeltek, a nagy semmit aa szabadságharc leverése után.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Back to Top ↑

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ. A honlapra látogatva beleegyezel alkalmazásukba. További információ.

A süti (cookie) egy kis adatcsomag, amely jó pár online szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen. Ennek segítségével jegyzi meg például a szájt az előző hozzászólásod során használt nicknevedet (és így adataidat nem kell újra beírnod), de a sütik révén számlál látogatókat a Google Analytics szolgáltatása is. A sütiket bármikor törölheted gépedről, vagy beállíthatod a tiltásukat. Így persze a szájt működése nem lesz teljes értékű. Az Elfogadom gombra kattintva hozzájárulsz a sütik alkalmazásához.

Bezárom