A Zeppelin nem 1931-ben járt először Budapesten, a többség számára mégis ekkor vált elérhető közelségűvé. Akkor már évek óta e légi csodáról cikkezett a világ sajtója, miután a Zeppelin pár esztendő alatt bejárta a világot. Mint az az alábbiakban is olvasható lesz, korábban többször beharangozták már budapesti látogatását, ez azonban – amikor teljesült is – igen mostoha körülmények között esett meg. Aztán eljött 1931 márciusa, amikor is a Graf Zeppelin léghajó kikötött végre Csepelen. Az alábbiakban az MTI tudósításai és két személyes beszámoló alapján, valamint a Fortepan fotóinak segítségével azt az utat szeretném felidézni, melynek végén Budapest népe fényes nappal láthatta meg a híres Zeppelint.

1929. március 25.

Ma éjszaka, egy órakor startolt keleti útjára a németek diadalmas léghajója a “Gráf Zeppelin”. Friedrichshafenből indult pontosan egy óra előtt négy perccel és éjjel két órakor már Basel fölött röpült el. (…) Útja Egyiptom felé viszi és visszatértekor minden valószinüség szerint Budapest fölött is elrepül. Belgrád irányából érinti a mi fővárosunkat és egy postacsomagot is ledob Budapest területére.

1929. április 24.

A Graf Zeppelin kedden délután 1 óra 32 perckor Eckener kapitány vezetésével elindult második középtengeri utjára. Délután 5 órakor elröpült Chalen sur Saone felett. A léghajó délnyugati irányban haladva Gibraltár felé vitte utját. Visszafelé, állitólag, Budapest és Bécset is átrepüli.

1929. augusztus 10.

(New York) Az amerikai lapok feltűnő helyen hozzák a Zeppelin útjáról érkezett hireket és külön kiemelik a léghajó gyors haladását.

1929. augusztus 22.

(Tokió) A Gráf Zeppelin léghajó indulását japán időszámitás szerint este 10 órára /középeurópai időszámitás szerint délután 2 órára tűzték ki./

1929. október 15.

Stuttgartból  feladott távirat szerint ma este tiz órakor indul balkáni útjára a Zeppelin, s közben Budapest fölött is elrepül. A Zeppelin vezetője átrepülési engedélyt kért Magyarországtól, amit természetesen megadtak. A Zeppelin érkezését holnap délelőttre várják Budapesten. A német postaigazgatóság értesitette a magyar postát, hogy a Budapestre feladott leveleket a Zeppelin zsákban fogja ledobni a magyar főváros határában, s kérte a magyar posta igazgatóságát, kisérje figyelemmel a küldeményt. A Zeppelin csak abban az esetben nem repül át Budapest fölött, ha a légköri viszonyok azt lehetetlenné tennék.

1929. október 16.

Tíz óra tíz perckor repült át Budapest felett a Zeppelin. Csalódottan vette tudomásul Budapest népe, hogy a Zeppelin balkáni utján Budapest felett áthaladva ma hajnalban ködbe került és elkerülte a fővárost. Ma este azonban világos holdfényes estén kárpótolta a Zeppelin Budapest népét. Ezrekre menő tömeg várta a Dunaparton, a Zitadellán, a dunai hidakon és a főváros utcáin a lapok híradása nyomán a visszafelé tartó léghajót. Tiz óra után néhány perccel Kelenföld irányából tűnt fel a szürke léghajóóriás, amelynek első gondolája teljesen ki volt világítva. A  motorok hatalmas berregése vonta magára elsősorban a figyelmet. A kávéházak, a vendéglők és a magánlakások közönsége percek alatt kitódult az utcára, az összes ablakok kinyiltak és szinte egy csapásra elfoglalták az összes autótaxikat, s követni próbálták a város fölé érkezett Zeppelint. A dunai hajók szirénabugással és füttyszóval üdvözölték a Zeppelint, amely a város szive fölé 10 óra 10 perckor érkezett meg. Jobbról-balról fehér és zöld fényjelzéseket adott le a léghajó, hatalmas ivben kerülte meg a várost a tiz perc mulva a Vár felett elhaladva Bécs felé vette utját s eltűnt a budai hegyek felett az éjszakában.

1931. március 17.

A Graf Zeppelin magyarországi látogatása alkalmából a magyar posta két Zeppelin-emlékbélyeget ad ki, a mostani 1 és 2 pengős légipostabélyegek rajzával, de uj szinekkel és “Zeppelin 1931” felülnyomással.

1931. március 27.

A Zeppelin látogatása iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg az egész országban, de különösen nagy érdeklődést tanusit a közönség a Zeppelin postája iránt és napok óta tömegesen adnak fel küldeményeket azokban a fővárosi és vidéki postahivatalokban, amelyek megbizást kaptak a Zeppelin-küldemények felvételére. A Zeppelin magyarországi körrepülésére Budapestről fel lehet adni Budapestre cimzett küldeményeket is, amelyeket ha helyi tarifával bérmentesit a feladó, ugy a körrepülés alatt nem dobja le a Zeppelin, hanem Csepelre való visszatérése után a csepeli postakirendeltségnek adja át. Amennyiben vidéki tarifával láttatnak el a küldemények, ugy a ledobási  helyen ejtőernyővel juttatja el a Zeppelin az illető vidéki postahivatalhoz a postát, de ez esetben is külön feltüntetendő a küldeményeken, hogy “Via vidék”. (…) A csepeli repülőtereken két postahivatal fog müködni, ugyhogy minden hely látogatói kényelmesen hozzájuthanak a posta feladásához. (…) A Zeppelint ittléte alatt 250 utász katona tartja, Poppe Kornél ny. őrnagy, ballonvezető parancsnoksága alatt. A léghajót tartó katonák a Zeppelint az egész nézőtér előtt, lehetséges közelségben elvontatják, ugyhogy mindenki jól láthatja majd.

1931. március 29.

(Székesfehérvár) A Graf Zeppelin ma reggel 7 óra 15 perckor érkezett Székesfehérvár fölé. (…) A város közönsége néhány perccel hét óra után a rádióból értesült arról, hogy a Zeppelin elhagyta Polgárdit. Erre az emberek hiányos reggeli öltözékben futottak ki az utcákra, hogy lássák a léghajó átrepülését. A Gráf Zeppelin meglehetősen alacsonyan repült, úgyhogy mindenki igen jól láthatta.

(Miskolc) A Graf Zeppelin 11 óra 20 perckor megjelent a város felett, majd Lillafüred irányában továbbrepült. Később, 11 óra 30 perckor ujból visszatért a város fölé és meglehetős alacsonyan repülve Füzesabony irányában tünt el ismét a nézők elől. A meglehetősen erős hóesés ellenére az alacsonyan szálló léghajót elég jól lehetett látni.

1931. március 30.

(Kisújszállás) A Gráf Zeppelin léghajó vasárnap délben 1 óra 7 perckor röpült át Kisújszállás felett. A nagyon rossz időben is igen sok nézője akadt.

(Vác) A Gráf Zeppelin a magyarországi körrepülés során vasárnap délután 4 óra 5 perckor jelent meg a város felett gyönyörű napsütéses időben. A léghajó körülbelül öt percig lebegett a város felett, majd visszafordult Budapest felé.

A “Graf Zeppelin” magyarországi utjáról a Frankf. Ztg /30-238/ budapesti Wolff-távirata számol be azzal, hogy a léghajót a csepeli kikötési téren, valamint Budapest utcáin, és a házak ablakából lelkesen üdvözölték az emberek. A német hymnusz hangjai és egy óriási embertömeg lelkes üdvkiáltásai közepette kötött ki a léghajó. A távirat megemlíti az is, hogy a kikötési helyen megjelentek a Kormányzó és neje, a kormány tagjai és a főváros polgármesterei.

Megszűnik minden különbség

A körutazáson részt vett egy Magyar Miklós nevű újságíró is, aki az esemény előzményeiről így számolt be:

“Virágvasárnap, a «Zeppelin» magyarországi körutazásának napján egész Magyarország erős szeles, rendkívül hűvös időjárást kapott. (…) Az idő egyre rosszabbodott. A meteorológiai jelentések szinte túllicitálták egymást rosszabbnál-rosszabb hírek közlésével, de meteorológiai jelentés nélkül is mindenki látta, hogy a március egyik legzordabb, legviharosabb napjává kezd alakulni ez a Zeppelint váró vasárnap. (…) A csepeli repülőtéren felállított rádióállomás közben egyre ijesztőbb jelentéseket kapott az időjárás rohamos rosszabbodásáról. Különösen nagy izgalmat keltett az a híradás, hogy a «Zeppelin» az orkánszerű szélre való tekintettel nem is fogja megkockáztatni a kikötést, hanem egy kis körülrepülés után egyenesen Friedrichshafenbe tér vissza, magával víve a pesti utasokat. Mégis kikötött!!”

Budapest népe a zord idő ellenére is valóságos népvándorlást rendezett. Az utcákat ellepték a Csepelre igyekvő emberek. A Soroksári-uton már annyira felszaporodott a tömeg, hogy hömpölygő sötét áradatnak látszott. A közlekedési eszközök minden fajtája tolakodott, törekedett előre ebben az áradatban. (…) Nem tudom, hány ember szorongott ott, lehettek húsz – harmincezren, de talán ötvenezren is” – írja Magyar, aki szerint a Zeppelinen “megszűnik minden társadalmi és rangbéli különbség”.

Százötven méterrel a tenger szintje alatt

Az idevezető úton részt vett Karinthy Frigyes is, aki élményeit Az Est olvasóival osztotta meg. Írásából kiderül, hogy egyik utastársa Almásy László Afrika-utazó és pilóta volt, aki indulás után nem sokkal elmesélte neki, hogy “a Zeppelin járt már százötven méterrel a tenger szintje alatt” is. “Na, mit gondolok, hol? Eltalálom, hogy a Holt-tenger fölött, megdicsér” – írja Karinthy.

Oly szörnyű, szédítő nagy s amellett oly lenge, szinte áttetsző… Egyszerre végtelenül kicsinek s amellett mégis nehéznek és földhöztapadtnak érzed magad… Mintha mesebeli lilában derengő akvárium fenekén pihegnél, nyúlós, keservesen vonszolódó tengeri csiga, s egyszerre elsuhanna feletted a legenda Leviathanja… Verne Narvalja vagy nem tudom, mi, suhanva, lengén és könnyedén… Mars-beli álom, úgy, ahogy Wells elképzelte” – mutatja be a gépet.

Fél nyolc, Tétény. Az utcákon mindenki megáll, bámul bennünket. Egy biciklista nyugodtan folytatja az útját, alattunk, fel se néz a berregésre. Meg vagyok sértődve” – tudósít a főváros felé közeledésükről. Aztán megérkeznek, a “sötét felhőtömegen” átvágva tárulkozik ki a város.

“Mindenki az ablakhoz tódul. Már látni Csepelt, zöld hátú kígyó tekereg a közepén, a katonák, akik ki vannak rendelve számunkra… Nagy ívben keringünk, fúj a szél, alkalmas légréteget keresünk… Egy percre leáll mind a négy motor, állunk, mint a cövek, a levegőben. – Ni, mennyi autó… És hogy állnak sorba, az emberek, végig az utakon… Egy egész város, megdermedve bámulatában, mint Csipkerózsa vára… Ilyen feltűnést keltünk. (…) S mielőtt méltósággal megindulok az elém tartott lépcsőn lefelé, egy pillantással elbúcsúzom a barátságos kis szalontól, amiben csak tíz órát töltöttem, de úgy rémlik, tíz ezredév történeténél nem kevésbé tanulságosat”.