2011. dec. 21.
Hogyan csalnak a tudósok? – infografika
marinovDiagramok és ikonok segítségével mutat rá egy infografika arra, hogyan csalnak kutatásaik során a tudósok.
Hogy valami pozitív is legyen, azt is megmutatják, hogyan érdemes publikálni az adatokat, ha a csalásnak még a gyanúját is el akarjuk kerülni.
Created by: Clinical Psychology
(via)
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Na most ezek után hol is van a szkeptikusok társasága? Vagy már nem mondják azt, hogy csak abban bízz, amit tudósok kísérletek sorozatával bizonyítottak?
Azt ebben a formában sosem mondták. A legutóbbi Szkeptikus Klubon pontosan egy akadémikust sikerült kiidegelni az általa publikált kutatás szétcincálásával.
Amúgy egy bájos “Minden krétai hazug.” paradoxonnal állunk szemben. Hiszen ez is csak egy tudományos kutatásokra csak áttételesen (webcímeken) hivatkozó szösszenet. Mennyire kell komolyan venni?
Ben Goldacre beszélt a TED előadásában a “publication bias”-ról, ami egy igen tipikus torzító tényező, amikor minél pozitívebb egy kísérlet vagy vézsgálat eredménye, annál esélyesebb, hogy publikálásra kerül. Ennek illusztrálására be is mutatott egy ábrát, ahol jól látszott a torzulás. Majd közölte:
“Ezen az ábrán a publikálási elfogultsággal foglalkozó kutatások eredményeit összegeztük.”
“Csak két dolog végtelen : az univerzum, és az emberi ostobaság … de az előbbiben még nem vagyok teljesen biztos” — mondta ezt egykor egy bizonyos Albert Einstein.
http://www.linternaute.com/citation/4488/deux-choses-sont-infinies—l-univers-et-la-betise-humaine—albert-einstein/
Most komolyan fiúk-lányok : Ki tud (kb.) “pontos” tudományról a matekon és a kémián kívül ?
A hiba lehetősége mindenbe benne van, és én tényleg nem láttam még olyan kutatást, minek eredményét nem cáfoltak volna egy másik kutatással.
Kedves Károly!
Kuangeleven neked szóló szavait kiegészíteném azzal, hogy az “elfogult publikációt” követik azok a kísérletek, amelyeket más tudósok folytatnak le, ha gyanúsnak tartják az eredményt, és kutatásra méltónak tartják a kérdést. Egyébként a tudósok szeretik megcáfolni egymás eredményeit, többek közt ez viszi előre a tudományt.
Kedves Hat!
Nézz meg egy olyan kutatást, amiben azt vizsgálják, hogy a feldobott kő milyen gyakorisággal esik le a földre! Az eredmény az lesz, hogy kivétel nélkül mindig leesik. Ebből azt a jóslatot lehet tenni, hogy a későbbiekben is le fog esni. Láttál olyan kutatást, amely ezt cáfolja? Csak óvatosan az általánosításokkal!
Kedves Jánoss !
Na ez tényleg egy földhöz ragadott, Newtoni gravitáció elmélethez kapcsolódó téma. Tehát, itt egy olyan fizikáról beszélünk, amit Einstein már rég felvetett, és Eddington be is bizonyított… Tehát, a bolygók (pl. a föld) tér görbületet okoznak a súlyuk miatt, és ennek köszönhető a “keringés”. De, ha sikerülne elrugaszkodnunk erről a síkról, akkor én inkább azt kérdezném: Mi az a föld ? Mi a különbség a lent és a fent között ?
A válaszom pedig: a kő csak akkor esik a földre, ha ezt ennek vonzáskörében dobják fel. De azonnal megjegyzem, ami nálunk a “fent”, pont azon bolygó másik felén, az “lent” lesz. Tehát a fent és a lent tisztázása előtt, nem is érdemes ilyen kérdéseket feltenni. Tehát ami északon lefelé megy, az délen felfelé. Minden attól függ, hogy honnan nézzük.
Meg van olyan is, hogy metaanalízis, amikor több kutatás eredményeit elemzik egy konkrét kérdéssel kapcsolatban.
Tapasztaltam, hogy a megbízó nagyon erőszakosan igyekezhet rám (kutató) erőltetni a szempontjait. Végül is kompromisszum született, bár az általa kívánt típusú kérdések meglehetően felülreprezentáltak lettek a kérdőívben.
Nagyon indokolt, hogy a kutatók bírálják és ellenőrizzék egymást.
Kedves Hat!
Egyáltalán nem a kérdésemre válaszoltál. azt tudakoltam, hogy ismersz-e olyan kutatási eredményt, mely megcáfolja azt az elméletet, hogy a feldobott kő leesik. Szándékosan ilyen földhözragadt példát hoztam fel, az egyszerűség kedvéért. Feltételeztem, hogy bizonyos fogalmakat nem kell tisztáznunk és körülírnunk, mert azonos kultúrkörből származunk, illetve nem is fontosak a kérdésem megválaszolásához. Egyébként amit a fentről meg a lentről írtál, annak még az ellenkezője sem igaz. “Lentnek” nevezzük a gravitáció látszólagos eredetpontjának a tőlünk számított irányát. “Fentnek” az előbbivel ellentétes irányt. Ha egy bolygó felszínén, mondjuk a Földön tartózkodunk, akkor a “lent” jó közelítéssel a bolygó középpontjának az iránya. Tehát az “ellenlábasok” számára ugyanaz a lent – a bolygó középpontja. Ha a Föld tetszőleges pontján álló megfigyelő az előbb meghatározott “fent” írányába elhajít egy követ, akkor az egyre lassuló mozgással haladva, előbb megáll, majd “lefelé” kezd mozogni. A pontosság kedvéért hozzá kell tennem, hogy ez akkor igaz, ha időközben nem kap valami alátámasztást, vagy egyéb “csalás” nem történik. Az előbbi fogalom definíciókból következik, hogy a “fent” és “lent” fogalmak nem értelmezhetőek a puszta űrben, ennélfogva ott “feldobni” sem lehet a követ. De nem is ez a lényeg.
Hanem ez: fent leírt jelenséget Newton “gravitációs erő”-vel, Einstein a “téridő görbületével” magyarázza. De mindkét elmélet azt jósolja, hogy a feldobott kő törvényszerűen leesik. És tudtommal az eddig elvégzett kísérletek 100 %-ában le is esett. Tehát nem állíthatjuk, hogy eddig minden eredményt megcáfoltak más kutatások. Továbbá az is félrevezető állítás, hogy Einstein megcáfolta Newtont. Kiegészítette , pontosította, jobban megmagyarázta a gravitációt. De nem tette semmissé. Nem állíthatjuk azt sem, hogy ha bármely tudományos tétel cáfolható, akkor azok szükségszerűen tévesek is. Azt pedig még kevésbé állíthatjuk, hogy ha néhány tétel tévesnek bizonyul, akkor már bármilyen sületlenség igaz lehet. Egyébként a tudományos tétel elsősorban attól tudományos, hogy megfelel bizonyos szabályrendszernek, nem pedig attól, hogy sok nagyszakállú bölcs állítja, hogy az. Valamelyik korábbi hozzászóló említette, hogy minden tudományos elmélet cáfolható, ettől tudományos. Ez pontosabban azt jelenti, hogy az adott elméleti tételhez hozzá lehet rendelni egy olyan kísérletet, ami ha “X” eredménnyel jár, akkor megcáfoltnak minősül a tétel. Pl., ha feldobott kőre vonatkozó, akár Newtoni, akár más elméletet vizsgáljuk, akkor azt mondom, hogy ha a feldobott kő minden észlelhető ok nélkül fennmarad a levegőben, akár csak egy alkalommal is, akkor az elmélet téves.
Ha visszatérünk a tudósok csalásaihoz, merthogy a cikk erről szól, akkor észre kell venni, hogy a csaló tudós valójában felrúgja a tudomány szabályait. Abból, hogy ezt néhányan megteszik, még nem következik, hogy a tudomány csalás lenne.
Kedves Janoss !
Pont rámutattál szerintem a lényegre, köszönöm szépen.
1: “Nézz meg egy olyan kutatást, amiben azt vizsgálják, hogy a feldobott kő milyen gyakorisággal esik le a földre!”
2: “Feltételeztem, hogy bizonyos fogalmakat nem kell tisztáznunk és körülírnunk, mert azonos kultúrkörből származunk, illetve nem is fontosak a kérdésem megválaszolásához.”
A tudományban minden egyes apró részletet pontosan meg kell fogalmazni, feltételezésnek még helye sincs. Itt Te tulajdonképpen nem is egy kutatásról írtál példát a kő esetével, hanem egy kísérletről, és feltételezett körülmények között (amit végül a második példádban pontosítottál). Igazad van, ez egy Föld (vagy Mars)szerű bolygó felszínén működik is, hiszen a nagyobb tömeg fog nyerni a vonzásban. Tehát itt arra lesz bizonyíték, hogy nem a kő húzta magához a földet, hanem a föld a követ, mert felé lejt jobban az általa meggörbített tér.
De akkor íme az én cáfolatom. Vigyünk fel egy kavicsot, meg egy lapát földet az űrbe.
De a nehézségek most kezdődnek csak igazán. Dobjuk fel a követ. Na de ez most hol van ? Akkor mondjuk úgy: dobjuk el a követ a földtől.
A kavics ekkor távolodni kezd a földtől. Fel vagy le ? De mihez képest ?
Azt csináltam tehát amit előzőleg kértél, (f)eldobtam a követ, de a kő nem jön vissza, pedig biztos vonzzák egymást a földdel.
“Nem állíthatjuk azt sem, hogy ha bármely tudományos tétel cáfolható, akkor azok szükségszerűen tévesek is.” — ebben is teljesen igazad van. En úgy szeretek fogalmazni, hogy addig fogadunk el valamit tudományos tényként, amíg meg nem cáfolják.
Nagyon sok a vitatható kutatás, és szerintem jelenleg a kémia és a matek kivételével (na meg a fizika egyes tételei
), nem teljesen pontos a tudomány. Nagyos sokat kell még tanulnunk, és el kell fogadnunk azt a tényt is, hogy amiről ma szentül meg vagyunk győződve, azt talán holnap felülírjak más elméletekkel.
En tehát még mindig úgy gondolom, hogy attól mert még valamit nem tudunk tudományosan bizonyítani, nem kéne tételesen kidobni a kukába. Nekem pedig a csalás szó nem igazán tetszik, nagyon sokan a saját hitüket próbálják csak bizonyítani.
Azokat persze akik tudatosan vezetnek félre más embereket azért hogy gazdagabbak legyenek, szerintem börtönbe kéne csukni.
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Mindenkinek !
Bocsi, megint vagyok, mert közben még egy fontos pontosítás jutott az eszembe. Feltétezem, hogy ez a bizonyos “feldobás” kézi erővel jön létre.
Ekkor az induláshoz kapott energia tényleg nem elegendő a föld vonzáskőrétöl való távozásához, és ez a kő hamarosan vissza is esik.
De ha azt teszem fel, hogy ettől sokkal nagyobb gyorsító energiát kapna, akkor ez a kő
1: vagy elégne a súrlódás miatt a légkörben,
2: vagy bolygó körüli pályára állna,
3: vagy talán meg is szökne erről a pályáról.
Ki tudja jelenleg tanulmányozni feltevéseimet ? Ezért beszéltem csak kísérletről, nem tanulmányról.
Hat: “szerintem jelenleg a kémia és a matek kivételével (na meg a fizika egyes tételei ), nem teljesen pontos a tudomány.”
Az általunk ismert és használt matematika véges darabszámú axióma összessége. Ennyi.
Azaz bőven elképzelhető más axiómákból felépített, önellentmondás-mentes kerek egész matematika – ezt példaként hozták fel anno, amikor egy esetleges űrlény-magaskultúrával való kapcsolat estében a matematika mint közös nyelv került szóba.
Arra pedig kíváncsi volnék, hogy hogy érted, hogy a kémia pontos…? Éppen a kémia dolgozta ki talán a legalaposabban azt, hogy pl. az analitikai módszerek soha nem 100%-ban pontosak, ennek egész egyszerűen elvi akadályai vannak, nem csak gyakorlati. (Pl. eleve az észlelési és a kvantálási határ közti NAGYSÁGRENDI különbség…)
Szia déjv !
“Arra pedig kíváncsi volnék, hogy hogy érted, hogy a kémia pontos…?”
Úgy tanultam annak idején hogy a Mengyelejev féle táblázaton kívül nem igen van más elem, és ezek kombinációjából épül fel minden anyag. Pl. a NaCl mindig só, a H2O pedig víz szokott lenni.