A kis Liszt első bécsi fellépésére 1822. december elsején került sor, a helyi városházán. Bár rögtönzését leszólta a kritika, összességében sikert aratott. A korai életrajzok azonban nem ehhez az első bécsi fellépéshez, hanem a következő évi áprilisihoz kapcsolják a Beethoven-csókot.

Julius Kapp 1909-es Liszt-művében így ír erről az áprilisi napról: “A Liszttel kapcsolatos lelkesedés ezen a hangversenyen hágott a tetőfokra. A kis csoda a művészet világának egyik legjelentősebb alakjától kapta meg művészi felszentelését, muzsikussá való keresztelését – Beethoven homlokon csókolta őt.” Kapp leírásában Liszt utolsó bécsi koncertje mágikus jelentőségűvé válik, ahol szükségképpen meg kellett jelennie a nagy Beethovennek is – ahogy egy 1873-as litográfián is látható.

A Múlt-kor szerzői szerint azonban ez ott biztosan nem történhetett meg. Egyrészt Beethoven ekkorra már teljes mértékben süket volt, és nemhogy koncertre, de emberek közé sem járt. Másrészt azért sem valószínű, mert Liszt e fellépése nem volt túl sikeres – a lapok alig írtak róla valamit. Az egyetlen kritika visszafogottan fogalmazott: “A tehetséges ifjú könnyeden és elegánsan játszott, de hiányzott előadásából a fizikai erő.”

A Múlt-kor szerzője szerint az sem kizárható, hogy Liszt Ádám éppen e koncert sikertelensége miatt döntött úgy, hogy fiával otthagyják Bécset – és elindulnak Párizs felé.

Honnan ered hát a legenda?

Az atyai csóknak homályos a történeti alapja. Liszték – saját bevallása szerint – a híres koncert előtt ellátogattak Beethoven otthonába, amire sok-sok évvel később Liszt így emlékezett:

Először Ferdinand Ries egyik darabját játszottam. Azután Beethoven kívánságára a Wohltemperiertes Klavierból Bach egyik fúgáját játszottam más-más hangnemben. Végül Beethoven első zongoraversenyének egyik tételét játszottam. Beethoven, aki játékomat közvetlen közelről figyelte, nagyon meg volt rendülve, és homlokon csókolt” – idézi a Wikipedia Alan Walker Franz Liszt című munkáját (mely Ilka Horowitz-Barnay 1898-as Liszt életrajzán alapul).

A vandorelet.hu-n olvasható, az itteninél jóval részletesebb megoldáskísérlet viszont Allan Keiler tanulmányát idézve leszögezi: a történet kitaláció,“amit maga Liszt is érvényesnek tartott, és terjesztett”. Keiler ezen túl azt is állítja, hogy Liszt nem is találkozott Beethovennel személyesen.

Tehát ami a fenti, életrajzokban is szereplő legendát illeti: az szinte biztos, hogy nem az első bécsi koncerten, nem a sikeres előadás miatt, és nem nyilvánosan csókolta meg a kis Lisztet Beethoven. Hogy mi történt Beethoven házában, csak találgathatjuk – de talán nem is találkoztak személyesen.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!