A kis Liszt első bécsi fellépésére 1822. december elsején került sor, a helyi városházán. Bár rögtönzését leszólta a kritika, összességében sikert aratott. A korai életrajzok azonban nem ehhez az első bécsi fellépéshez, hanem a következő évi áprilisihoz kapcsolják a Beethoven-csókot.

Julius Kapp 1909-es Liszt-művében így ír erről az áprilisi napról: “A Liszttel kapcsolatos lelkesedés ezen a hangversenyen hágott a tetőfokra. A kis csoda a művészet világának egyik legjelentősebb alakjától kapta meg művészi felszentelését, muzsikussá való keresztelését – Beethoven homlokon csókolta őt.” Kapp leírásában Liszt utolsó bécsi koncertje mágikus jelentőségűvé válik, ahol szükségképpen meg kellett jelennie a nagy Beethovennek is – ahogy ez a lenti, 1873-as litográfián is látható.

A Múlt-kor szerzői szerint azonban ez ott biztosan nem történhetett meg. Egyrészt Beethoven ekkorra már teljes mértékben süket volt, s nemhogy koncertre, de emberek közé sem járt. Másrészt azért sem valószínű, mert Liszt e fellépése nem volt túl sikeres – a lapok alig írtak róla valamit. Az egyetlen kritika visszafogottan fogalmazott: “A tehetséges ifjú könnyeden és elegánsan játszott, de hiányzott előadásából a fizikai erő.” A Múlt-kor szerzője szerint az sem kizárható, hogy Liszt Ádám éppen e koncert sikertelensége miatt döntött úgy, hogy fiával otthagyják Bécset – és elindulnak Párizs felé.

Honnan ered a legenda?

Az atyai csóknak homályos a történeti alapja. Liszték – saját bevallása szerint – a híres koncert előtt ellátogattak Beethoven otthonába, amire – sok-sok évvel később – Liszt így emlékezett:

Először Ferdinand Ries egyik darabját játszottam. Azután Beethoven kívánságára a Wohltemperiertes Klavierból Bach egyik fúgáját játszottam más-más hangnemben. Végül Beethoven első zongoraversenyének egyik tételét játszottam. Beethoven, aki játékomat közvetlen közelről figyelte, nagyon meg volt rendülve, és homlokon csókolt” – idézi a Wikipedia Alan Walker Franz Liszt című munkáját (mely Ilka Horowitz-Barnay 1898-as Liszt életrajzán alapul).

A vandorelet.hu-n olvasható, az itteninél jóval részletesebb megoldáskísérlet viszont Allan Keiler tanulmányát idézve leszögezi: a történet kitaláció,“amit maga Liszt is érvényesnek tartott, és terjesztett”. Keiler ezen túl azt is állítja, hogy Liszt nem is találkozott Beethovennel személyesen.

Tehát ami a fenti, életrajzokban is szereplő legendát illeti: az szinte biztos, hogy nem az első bécsi koncerten, nem a sikeres előadás miatt, és nem nyilvánosan csókolta meg a kis Lisztet Beethoven. Hogy mi történt Beethoven házában, csak találgathatjuk – de talán nem is találkoztak személyesen.