A romantikus legendák szerint a 39 évet élt Lucrezia Borgiának rengeteg szeretője volt, akik közül többet megölt üreges gyűrűjében tárolt mérgeivel. E kép azonban Hahner Péter könyve szerint minden bizonnyal Victor Hugo 1833-as drámájának és Gaetano Donizetti ebből készített operájának köszönhető. Valójában semmi bizonyíték nincs arra, hogy Lucrezia bárkinek is ártott volna rövid élete során, a körülötte kavargó intrikák apja és bátyja nevéhez fűződtek.

Az igazi Lucrezia egy vatikáni zárdában nevelkedett, ahol komoly klasszikus műveltségre tett szert. Tizenhárom éves korában összeházasították a huszonhat éves Giovanni Sforzával, aki azonban rendszeresen megcsalta. Miután Lucrezia apjának, a pápának már nem volt szüksége a Sforzák támogatására, a frigy is értékét veszítette. Mivel Lucrezia férje attól tartott, hogy meggyilkolják, feleségét hátrahagyva elmenekült Rómából. A család azonban nem akart botrányt, ezért rábeszélték Giovannit, nyilvánítsa impotensnek magát, s ezzel a házasságot felbonthatták. A megcsúfolt ex-férj ezután arról kezdett beszélni, hogy Lucrezia nem csak a bátyjával, hanem apjával is rendszeresen lefekszik.

Pedig Lucrezia egy kolostorban élt már ekkoriban, ahol beleszeretett apja küldöncébe, és teherbe is esett tőle. A felháborodott és féltékeny fivér azonban leszúrta a spanyol nemest, és Lucreziát 1498-ban hozzáadták Aragóniai Alfonzhoz, akivel két boldog évet töltött. Az após és sógor intrikái azonban őt is elérték, és Aragóniai Alfonzot 1500 augusztusában megfojtva találták az ágyában. Lucrezia össze volt törve férje halála miatt, és kijelentette, nem házasodik többé, mert férjeit “üldözi a balsors”. Végül 1501-ben mégis új házasságot kellett kötnie, ezúttal Ferrara hercegének fiával.

Ferrarában erkölcsesen viselkedett, művészeket támogatott, és mindenben kiállt férje mellett. Harmincas éveiben vallásossága elmélyült, kórházakat látogatott, naponta többször imádkozott magánkápolnájában. Halála előtt két nappal levélben kérte X. Leó pápától bűnei megbocsátását, és amikor lehunyta szemét, egész Ferrara meggyászolta – írja Hahner.

Hogy az új sorozatban mennyire torzítják el Lucrezia jellemét, majd elmondjátok ti, az általam látott két epizódból ugyanis ez nem derült ki. Egy másik történelmi tévhitet viszont kiszúrtam. Ez pedig nem más, mint a Johanna nőpápa legendájához kapcsolódó egészségügyi vizsgálat, azaz a leendő pápa nemi szervének ellenőrzése, aminek a Borgia családfőt alakító Jeremy Ironsnak is át kellett esnie. A lyukas trónusra ültetés legendája azonban ugyanolyan megalapozatlan történelmi momentum, mint a nőpápa legendája – mutat rá Hahner Péter egy másik kötetében. A vatikáni múzeumban és a Louvre-ban is megtekinthető trónusok ugyanis jóval régebbiek az állítólagos nőpápa legendájánál, és valószínűleg ókori császári bidék vagy szülőszékek lehettek – ha nem éppen árnyékszékek. A mesének mindössze annyi alapja van, hogy a 11. században II. Paszkál pápa valóban ráült a trónusra – igaz, nem pucéran, és inkább csak a márványszék kora és előkelősége miatt – olvasható a HVG-ben.