Konspiráció kassa

2011. június 22. szerda | Szerző: marinov

12

A kassai bombázás rejtélye

A magyar történelem egyik nagy kérdőjele, hogy 1941-ben kik bombázták Kassát, ami után Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. A 70. évforduló előtt a HVG cikke a szovjet bombázás logikai bizonyítékairól elmélkedik, az Index írása pedig a hadüzenet körülményeinek új tárgyi bizonyítékairól ad hírt.


A második világháború óta eltelt évtizedekben számos legenda, tévhit és szándékos ködösítés övezte az eseményt, hasonlóan a japánok Pearl Harbor elleni támadásához – írja Hámori Péter történész a HVG-ben.

Ami a tény: az 1941. június 26-án Kassára dobott 29 darab bombából egy nem robbant fel, és azt a tűzszerészek szovjetként azonosították. Cirill betűs feliratok voltak a sérülten kiásott gyújtófejeken és más alkatrészeken is. A fő kérdés azonban mindig is az volt, hogy a három támadó gép melyik légierőben szolgált (erre vonatkozó találgatások: német, román, szlovák, szovjet, magyar, jugoszláv).

Hámori szerint a választ nem a politikában, hanem a technikatörténetben érdemes keresni. Szerinte ilyen szovjet bombákat nemszovjet gépek csak jelentős átalakítás után lettek volna képesek ledobni, ezeket a munkálatokat viszont csak a hátországban, hetek alatt lehetett volna megtenni. Erre pedig egyszerűen nem volt idő.

A történész úgy véli, a támadás egy tragikus félreértés: a szovjetek valójában a Kassától alig 40 kilométerre fekvő – szlovák területen lévő – Eperjes városát akarták bombázni, ahol egy kassaihoz némileg hasonlító épületben a németek rádióátjátszó állomást rendeztek be. A két település összetévesztését Hámori szerint az is megkönnyíthette, hogy a szovjet légierő fedélzeti térképeire a közép-európai térség 1938 és 1941 közti határmódosításait kézzel, hevenyészve rajzolták be.

Mai cikkében az Index is megemlékezik a bombázásról, ők azonban nem a támadók kilétéről, hanem arról írnak, hogy Oroszországban előkerültek Werth Henrik magyar vezérkari főnök hadifogságban tett kihallgatási jegyzőkönyvei. Ebben állítólag arra vonatkozó utalásokat találhatunk, hogy Magyarország mindenképpen hadba lépett volna a Szovjetunió ellen, Kassa bombázása csak ürügy volt.

Fotó: fortepan.hu

Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat:



A cikk szerzője:

Végzettségét tekintve szociológus-közgazdász. Korábban dolgozott az Internettónál és a hvg.hu-nál, jelenleg a HVG Business és HVG Jövő lapok szerkesztője. Kedveli a történelmi és a városi legendákat. Szabadidejében könyveket fal, kosárlabdázik és vörös-fehér focicsapatok fanatikus rajongója.



12 Responses to A kassai bombázás rejtélye

  1. belgien mondja:

    Ha csak egy %-át annak az energiának, amit Mo-n a holokaszt kutatására forditottak és forditanak, a kérdés tisztázására forditották volna, akkor már 100 %-os bizonyossággal tudnánk, mi volt a valóság.

  2. turidani mondja:

    Hát nem tökmindegy,ha úgyis mindenképpen meg akartuk támadni őket?
    A bombázás utáni másnapon már hadat is üzentünk a SZU-nak.
    Tehát a magyar kormány még esélyt se adott arra, hogy kiderüljön: nem is a ruszkik bombáztak.

    Éppen ezért a legvalószínűbbnek az látszik, hogy nem is találtak ott semmiféle orosz bombát, hanem máshonnan hozták oda.

    Ugyanis csak egy agyhalott tarthatja életszerűnek azt, hogy ha a ruszkik felségjelzés nélküli gépekkel akartak volna légicsapást mérni.

    Mert ha megfélemlítésnek szánták a magyarok ellen, akkor pont az lett volna a lényeg, hogy a magyarok megtudják, kitől kell félniük.

    Ha meg a velük már amúgy is hadban álló szlovákokat akarták volna bombázni, akkor meg már teljesen felesleges lett volna titkolni, hogy kik bombáztak.

    A felségjelzés nélküli gépeknek tehát csak egyetlen értelmes magyarázata lehetett: az, hogy a mi oldalunkról küldték őket.

    Mert nyilván nem merték a szovjet felségjelzés felfestésével a honi légvédelem tüzének kitenni a gépeket.

  3. Zsolingerin mondja:

    Lassan kihalnak a szemtanúk, ideje lenne itthon is keresni őket. Az én nagybátyám akkor és ott nemcsak szemtanú volt.Altiszt volt és éppen szolgálatban. A bombázás utáni fejetlenségben a közelében lévő vadászgéppel üldözőbe is vette a támadó gépeket,és mint pilóta, nagyon is jól felismerhette a gépek típusát. Visszatérésekor nyilván jelentette is amit észlelt, – csak feljebbvalói tanácsára csendben maradt. Sokan tartózkodtak akkor a közelben,akik szintén csendben maradtak. Ugyan miért tették? Nem kell nagy képzelőerő hozzá,gondolom.
    Nagybátyám 20 éve halott, nem kell a titkát tovább rejtegetnem. Családja nincs, és ő ezt nekünk 1991 nyarán mesélte,mikor Amerikából utoljára hazatért végképp elbúcsúzni. Akit érdekel,a nevét is elárulhatom. H.I.K.

  4. Néhai nagybátyám : Bottló Károly,K altiszt jelen volt az ominózus eseményen. Mire a bombázás utáni sokkból magukhoz tértek a reptér katonai vezetői, ő egy vadászgépbe beugorván utánuk repült.Mint kiképző pilóta,nyilván meg tudta állapítani a gépek típusát,és visszatérve erről beszámolt az illetékeseknek.Hogy miért nem lett ennek folytatása, azt gondolom,mindenki tudja. Neki azt tanácsolták, hogy felejtse el és ne beszéljen róla.
    Nagybátyám az orosz hadifogságból visszatérve pilóta-oktató lett mégpedig sikeres.Farkas Mihály kiemelte, egy ideig OMRE-titkár volt,ám ugyanolyan hirtelen kegyvesztett is lett. 1956 novemberében Amerikába disszidált és csak halála előtt látogatott haza. A kassai bombázásról akkor mesélt nekem.Családja nem volt, nincs miért titkolni a dolgot.

  5. Érdeklődő mondja:

    Belgien: nem értem, hogy miért mondod ezt. A holokauszt kutatása nem zárja ki a kassai bombázás vizsgálatát. Az utóbbit egyébként azon frissiben kellett volna kideríteni. Mivel egyszeri esetről van szó, egyre kevesebb az esély arra, hogy perdöntő bizonyítékot találunk. Maradnak a közvetett bizonyítékok, és az az események logikája. Akárhogy is történt, sajnos egy nemzeti tragédiához vezetett.

  6. xy mondja:

    Fejérvári Benedekné szerint:
    akkor izgatottan várjuk a nagybátyád megfigyelésének erdeményét

  7. venezia mondja:

    Egyébként kevesen tudnak a bombázást megelőző 30 percről.
    “A kassai bombázás napján Rahónál repülőgépről géppuskatámadás ért egy vonatot (az 1701. számú
    gyorsvonat megtámadása: 3 halott, 6 sebesült). Maga az esemény egyébként 12 óra 40 perckor történt,
    körülbelül fél órával a bombázás megkezdése előtt. A három támadó gépet a szemtanúk vadászgépként
    azonosították, ezt a feltételezést támasztja alá egyébként a támadás jellege is.”

  8. Feri mondja:

    A bombázás idején már javában folyt a háború. Oroszországnak miért lett volna jó, hogy még egy országot beránt a háborúba az ellenfél oldalán? Véleményem szerint vagy magyar, vagy német gépek hajtották végre a bombázást!

  9. Csilluska64 mondja:

    Nincs itt semmiféle rejtély…
    Csatlakozván Fejérvári Benedekné leveléhez, nagyapám is tanúja volt az eseményeknek.Ő akkoriban határőri szolgálatot teljesített, őrmesteri rangban.A gépeket felismerte, hiszen a szomszédos repülőtéren állomásozó német gépek voltak, melynek a farkukra vörös csillagot festettek. Nagyapám a történések után felhívta a parancsnokát, hogy most mi a teendő. Erre az volt a válasz, ha életben akar maradni és félti a családját, az esetről méélyen hallgat…
    Nagyapám 1974-ben elhunyt, én akkor 10 éves voltam. Azonban anyám 1942 mérciusában Kassán megszületett, így a teljes igazságot, melyet fent leírtam, ő mesélte el, még a nyolcvanas évek közepén.A részletekre már nem emlékszem teljesen, de a tény, valamint a kisérő esemémyek igazán mély nyomot hagytak bennem is.
    Az eseméyn háttere: így kényszerítették Magyarországot arra, hogy belépjen a háborúba, mégpedig a németek oldalán.

  10. Bozonth mondja:

    Egy ezzel kapcsolatos legenda:

    A SZU felajánlotta Erdély visszacsatolását, amennyiben kimaradunk a háborúból. Ezt valahogy megtudták a románok, ezért bombázták meg Kassát orosznak álcázott gépekkel, hogy így berántson minket is egy SZU elleni háborúba, hogy aztán szó se lehessen Erdély visszacsatolásáról (vagy arról, hogy legalább Észak-Erdély Magyarországhoz csatolva maradjon).
    (Az oroszok a Felvidéket Csehszlovákiának ígérték, nehogy még Benes megsértődjön.)
    Ennek persze ellentmond, hogy 1941-ben a románok még nem orosz győzelemre számítottak.

  11. Fourey mondja:

    Két kérdést érdemes különválasztani: 1. Érdekükben állt-e az oroszoknak a magyarokat bevonni a háborúba? 2. Oroszok bombáztak-e? Az első kérdésre teljesen egyértelműen nem a válasz, a második kérdést viszont nem lehet az elsőre adott válasz alapján megválaszolni, mert bombázni tévedésből is lehet.

  12. Bozonth mondja:

    1. Orosz orvtámadás: nem állt érdekükben. 1941-ben még arra se gondolhattak, hogy később legyen okuk megszállni Magyarországot. Meg Lengyelország esetén se kellett erre indok nekik.
    2. Téves támadás: akkor meg felesleges volt eltávolítani a felségjelzést.

    A román magyarázat: úgy emlékeztem, hogy olvastam valahol, hogy a románok attól féltek, hogy az oroszok visszaadják nekünk Erdélyt, de valószínűbb, hogy az előbb összekevertem két legendát.
    1. A román kormány tartott a magyar hátbatámadástól, azért minket is berántott az oroszok elleni háborúba.
    2. Makarov-levél. De ez már 1944-ben volt, sokáig a létezését is tagadták, talán ezért alakult az a legenda, hogy ebben Sztálin Trianon teljes revízióját ígérte a kiugrásért.

    OFF
    3. Állítólag egyszer Ceausescu felajánlotta Kádárnak, hogy a magyar állam vegye meg Erdélyt 20 milliárd dollárért. Ha ennek lenne valóságalapja a politikai pártok biztos emlegették volna a kampányaikban, bármit is válaszolt Kádár.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé)

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑