Cikkében Lőrinc azt az állítást cáfolja meg, amely szerint az európai zöldek frakciójának társelnöke „az 1968-as prágai tavasz elnyomásakor a szovjet beavatkozást támogatta”. Azóta több száz helyen lehet ezt olvasni a neten (köztük nagy sajtóorgánumok anyagaiban), és ha hivatkoznak, akkor mind egyetlen forrásra: a Wikipédia akkori magyar változatára – mutat rá Lőrinc.

A szerző szerint a magyar Cohn-Bendit-szócikk január 20-án egészült ki egy 1968-as évek című új alfejezettel, forrásként az amazon.com egy könyvének olvasói ismertetőjét jelölve meg. Az ominózus Wiki-bekezdés szerzője egy Németországban élő informatikus, aki “csak kíváncsi volt”, “ki volt az [az] alak, aki az EU Parlamentben ordítozott”.

A 68-as diákmozgalmak hazai szakértőjeként ismert Göbölyös N. László történész azonban „fölöttébb csodálkozna”, ha a Cohn-Bendit-nek tulajdonított Prága-nyilatkozat „igaz lenne”, és hasonlóan vélekedik Pierre Grémion is. Utóbbi nem tartja valószínűnek, hogy a „mélyen antisztálinista” Cohn-Bendit a prágai tavasz elnyomását helyeselte volna. Lőrinc szerint a szovjet Franciaország-specialista, Nyikolaj Molcsanov is úgy vélte, hogy Cohn-Bendit „nézeteinek legfontosabb sajátossága a kóros kommunistaellenesség”.

Mindezzel együtt – írja a szerző – nem lehetett kizárni, hogy az amazonos könyv szerzője, Markus Herbert Schmid egy olyan zavaros Cohn-Bendit-nyilatkozatra lelt, amire a könyvajánlóban olvasható félrevezető állítást aztán ráépíthették. Erről azonban szó sincs, mutat rá Lőrinc, a kis füzetecskében ugyanis Cohn-Bendit neve egyetlen helyen szerepel, ahol is idézik a Spiegelből egy mondatát: „Kiesinger jobban tenné, ha nem beszélne a Csehszlovákiában történtekről.” Ennyi.

A szerző szerint “Cohn-Bendit soha nem tördelt lándzsákat kommunista diktatúrák mellett (még Mao és Castro mellett sem), ellenkezőleg, ‘kóros’ antikommunistaként a szabadság és sajtószabadság tágításának anarchista híve volt”.

A teljes cikk elolvasható az ÉS oldalán.

Fotó: Kenji-Baptiste OIKAWA / Wikipédia