A jóval a honfoglalás után íródott Anonymus-beszámolón alapuló Pusztaszer-kultusz újabb fejezete nyílt meg a minap azt követően, hogy az MTI hírül adta, az új alkotmány aláírása “az első magyar országgyűlés helyszínén, Ópusztaszeren történhet meg”. Az alábbiakban ennek kapcsán rövid zanzát olvashattok Kovács Ákos Árpád-ünnep, Szent Istvánkor – Egy kultikus emlékhely genealógiája című tanulmányából.

1994 és 2004 között írt munkáját Kovács Göndöcs Benedek 1882-es dolgozatával kezdi, melyben a gyulai lelkész és pusztaszeri apát azt javasolta, hogy a millenniumi ünnepségek Pusztaszeren kezdődjenek. Göndöcs ugyanis azt állította, ásatásai során sikerült megtalálnia az Árpád-család patrónájának szentelt bencés apátsági templom alapfalait, vagyis annak az ősi bazilikának a romjait, amely a néphagyomány szerint „azon a helyen emeltetett, ahol őseink az első magyar országgyűlést tartották”. Göndöcs javaslata tíz évvel később meghallgatásra talált, és az 1893-ban kiadott millenniumi programba bekerült Pusztaszer neve is.

Mindez annak ellenére történt meg, hogy – ahogy arra Kovács felhívja a figyelmet – Pusztaszer kultuszának indokolatlanságára már akkor is többen figyelmeztettek. Révész Imre akadémikus szerint például Anonymus honfoglalással kapcsolatban leírt állításának („azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának”) nincs semmi alapja, azt ugyanis történeti bizonyítékok nélkül, háromszáz évvel a honfoglalás kori események után jegyezte fel a Névtelen. Révész szerint igen árulkodó, hogy a magyarság életét meghatározó színhelyről Anonymuson kívül sem István törvényei, sem okleveleink, sem későbbi történészek nem tettek említést. Az akadémikus úgy vélte, merő fikció maga a szószármaztatás is („itt ejtették szerét” az országgyűlésnek), ez szerinte éppúgy népetimologizálás, mint a Munkácsnak a „munkás” szóból való eredeztetése.

Az indítvány hatására emelt pusztaszeri emlékmű, akárcsak a többi millenniumi emlékoszlop az úgynevezett dinasztikus-nemzeti emlékművek sorába tartozott – véli Kovács, aki szerint ezek alig titkolt provokatív célja az volt, hogy emlékeztessék “az utast, a honlakót és az innen elszakadni akaró nemzetiségeket, hogy e föld magyar államterület ezer év óta.” A kultusz bizonyításáért több korban is indult régészeti feltárás, és – Erdei Ferenc egykori MTA-főtitkár javaslatára – még a kommunizmusban is támogatták a település kultuszának országos szintre emelését, a folyó régészeti ásatások eredményétől függetlenül. Azokra persze felesleges is lett volna várni, mert – ahogy Kovács a feltárásokat vezető régészt idézi – “nem szégyen bevallanunk, hogy a mai régészet eszközeivel nem lehet sem bebizonyítani, sem cáfolni: hoztak-e törtvényeket Szeren a honfoglaló vezérek”.

Aki kíváncsi Kovács teljes tanulmányára, megtalálja a szerző Kitalált hagyomány című könyvében.

• A genetika is hozzászól a honfoglalással kapcsolatos vitákhoz
  A honfoglalókkal kapcsolatos legutóbbi genetikai kutatások szerint „ősapáink” olyan kevesen voltak, ...
• Balkán-koktél, Magyarország
  Ki az a fickó, aki ezt a blogot írja? Honnan jön ez a bolgáros nevű, és miért a belgrádi Crvena zvez...
• Az új kenyér ünnepe mint kitalált hagyomány
  Általánosan elfogadott vélemény, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szov...
• A rózsadombi paktum
  Összegyűjtöttem az elmúlt évtizedből néhány véleményt a rendszerváltás megbundázását hirdető rózsado...
• A sörrel koccintás legendája
  Magyar ember sörrel nem koccint, tiltakozásul az 1849-es aradi kivégzések ellen. Egyes értelmezések ...