2010. okt. 20.
Einstein bukásának legendája
marinovEinstein rossz tanuló volt, matematikából például meg is bukott, mégis híres tudós lett belőle – érvelnek gyenge bizonyítványukkal a kezükben sokan. Fehér Péter tanulmánya ezt az ősrégi tévhitet járja körbe.
Gyakran elhangzó kijelentés, hogy Einstein diszlexiás volt. Ennek ellentmond az, hogy gyermekkorától kezdve sokat olvasott, és ismereteinek nagy részét ilyen úton szerezte – írja Fehér Péter a Természet Világában megjelent cikkében. Az iskolában nem tűnt ki kortársai közül, bár matematikai tudása messze felülmúlta a többiekét, egyedül nyelvekből volt valamivel gyengébb.
Egy 1929-ből származó levélben volt gimnáziumának egyik vezetője arról ír, hogy ”A. Einstein 1888. szeptemberétől 1894 végéig volt az iskola tanulója. Latin nyelvből mindig legalább 2-ese volt, 6. osztályban 1-es (4 kategória volt, amelyből a 4-es volt a legrosszabb). Görög nyelvből bizonyítványában mindig 2-es szerepel, ellenőrzőjében 1-2-es, valamint 2-3-as. Csak 7. osztályban, egy alkalommal fordult elő 3-as. Matematikából az alsóbb osztályokban 1-2 közötti eredménye volt, majd 5.-től folyamatosan csak 1-es, tehát a legjobb. Bármiféle bejegyzés vagy jelzés, amely a gyenge tanulmányi eredményekre utalhat, a dokumentumokban nem szerepel.”
Később szülei egyetértésével arra jutott, hogy mérnöki tanulmányokat kíván folytatni, s a legmegfelelőbb helynek a Zürichi Műszaki Főiskola mutatkozott. A szükséges középiskolai végbizonyítvány hiányában Einsteinnek felvételi vizsgát kellett tennie, amely azonban kudarccal végződött. Jóllehet, két évvel fiatalabb volt a szokásos jelentkezőknél, a matematika és fizika vizsga letétele semmiféle gondot nem jelentett számára, nyelvekből és biológiából azonban gyenge teljesítményt ért el, így nem nyert felvételt.
Einstein végül visszament a középiskolába (egy másikba), ahol tanulmányai végeztével sikeresen letette a záróvizsgát, s ez újabb felvételi nélkül biztosította számára az utat a főiskolára. Ha az 1895-96-os évi utolsó gimnáziumi évének eredményeit tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy francia nyelvből nyújtott viszonylag gyengébb teljesítményt (osztályzata 4-es volt 6-ból). Matematikából (algebra, geometria, ábrázoló geometria) és fizikából valamennyi jegye 6-os, a 10 fős osztályból egyedül. A fentiek alapján megállapítható, hogy átlagos tanuló volt, az őt komolyan foglalkoztató matematikából és fizikából pedig kiemelkedő.
Egy későbbi interjúban Einstein így nyilatkozott állítólagos matekbukásáról:
“- Széles körben elterjedt nézet, hogy Ön egy ízben megbukott matematikából? Igaz ez?
- Ugyan, dehogy. Ez egy elferdített történet. Amikor először tettem felvételi vizsgát a zürichi Politechnikai Főiskolára, 16 éves voltam, s nem voltam elég felkészült francia nyelvből és botanikából.
- Szóval nem bukott meg matematikából?
- Oh, nem. Soha nem buktam meg matematikából. Már 15 éves korom előtt elsajátítottam a differenciál- és integrálszámítást.”
(Harry A. Cohen: Egy délután Einsteinnel)
A matekból való bukás legendáját erősíthette az a tény is, hogy Albert Einstein munkássága során gyakran kérte ki matematikusok tanácsait; sok segítséget kapott például első feleségétől, Mileva Maricstól is.
- Did Einstein flunk math?
- Az “igazi” ifjú Einstein
- Einstein Failed Mathematics?
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
“volt gimnáziumának egyik vezetője arról ír, hogy ”A. Einstein 1888. szeptemberétől 1894 végéig volt az iskola tanulója. (…) Ha az 1895-96-os évi utolsó gimnáziumi évének eredményeit tekintjük,”
Most akkor ki nem tud számolni?
Bobo!
Az egy másik suli volt, a sikertelen felvételi utáni iskola.
Közben megtaláltam a forrásban a megoldást, 95-től már svájcban tanult. Csak nem automatikus moderáció van a hitelesek érdekében?
áttördeltem a szöveget, így talán érhetőbb lesz.
bobo, nem értem, mit értesz automatikus moderáció alatt.
Csupán poénkodni próbáltam, hogy már itt sem szerepelhet svájc, mert még a végén bedönti a forintot. Tudod, pillangóeffektus.
svájcot másodjára is tapintatosan kihagytam. de egy tartalomelemző szoftver észlelte a kommentek között az említések sűrűsödését, így valószínűleg fekete csütörtök vár a hitelesekre holnap. sajnálom, bobo, de ezt neked köszönhetik!
Én úgy is úgy tudtam eddig is, hogy kiváló volt matekból és fizikából és nem bukdácsolt a suliban. Viszont azt is olvastam vhol (a hitelességéről persze nem tudtam megbizonyosodni), hogy A. E. állítólag enyhén autista volt. Ez leginkább a kapcsolat építésben, társasági viselkedésben jött elő. Pl. Einstein – állítólag – rossz előadó volt, nehézkesen beszélt, és könnyen zavarba jött. Meg állítólag gyerek korában is bizonyos viselkedéselemekben elmaradott volt. De nem az intelligenciájában! Az esze vágott, mint a beretva, tehát okos volt biza.
Kedves Iván, erről esetleg ki tudsz deríteni vmit? Mármint hogy vmiféle autizmusban szenvedett volna.
“az a tény is, hogy Albert Einsteinnek munkássága során gyakran kérte matematikusok ki tanácsait;”
Ezt a mondatot nem érteni.
robot jönni javítani
qvik!
szendi elég sokat foglalkozott vele a magyar neten, és brit tudósok is foglalkoztak vele, például itt: http://index.hu/tudomany/asperg0506/
Üdvözlet a Nagyérdeműnek!
A Szendi-féle foglalkozást akár el is lehet felejteni, komolytalan. De ha valaki érvelést is szeretne olvasni, az InterPress Magazin 2003. augusztusi számában leírtam. Az autizmus kicsit más azt hiszem.
Lényeg: ha valakit Einstein érdekel, akkor leginkább őt kell(ene) olvasni.
Másik kérdés:
>“az a tény is, hogy Albert Einsteinnek munkássága során gyakran kérte >matematikusok ki tanácsait;”
Einstein fizikus volt, nem matematikus. Az általános relativitás matematikája elég nehéz, nem rendelkezett a szükséges matematikai tudással, ezért konzultált matematikusokkal. De nem azt jelenti, hogy nem értett a matematikához… Itt más magasságokrl van szó.
Ha vannak további kérdések, szívesen válaszolok!
Tisztelettel:
Fehér Péter
Én fizikával ismerem a sztorit, talán még általánosban hallottam.
Egyébként a diszlexiának több változata is van, gyengébbel, mint amilyen nekem van, simán lehet értőn olvasni, csak a magolás nem megy.
“francia nyelvből nyújtott viszonylag [b]gyengébb teljesítmény[/b]t (osztályzata [b]4-es[/b] volt 6-ból). [b]Matematikából[/b] (algebra, geometria, ábrázoló geometria) és fizikából valamennyi jegye [b]6-os[/b], a 10 fős osztályból egyedül. A fentiek alapján megállapítható, hogy átlagos tanuló volt, az őt komolyan foglalkoztató [b]matematikából[/b] és fizikából pedig [b]kiemelkedő[/b].”
Itt már fordítva van az értékelés? Vagy hogy is van ez?
Nyilván én egy másik Ben vagyok, de a cikket elolvasva megpróbálok válaszolni a fenti “ben…” kérdésére:
Einstein utolsó, 1895-96-os gimnáziumi évét már a svájci Aarau-ban töltötte, és Svájcban (ismerteim szerint máig) 6 fokozatú az osztályzási rendszer, amiből a hatos a legjobb osztályzat.
“Gyakran elhangzó kijelentés, hogy Einstein diszlexiás volt. Ennek ellentmond az, hogy gyermekkorától kezdve sokat olvasott, és ismereteinek nagy részét ilyen úton szerezte”
A diszlexiás nem olvashat? Mióta? A történelemben nem egy író is volt diszlexiás.
Az meg semmit nem bizonyít, hogy mit nyilatkozott. Hazudhat is, ahogyan szándékosan vágta át a világot az elméletével. Azóta bebizonyosodott a fénynél léteznek sokkal gyorsabb részecskék.
épp, hogy nem bizonyosodott be:
Hibás kábel miatt mértek fénynél gyorsabb részecskéket
Index
2012. február 23., csütörtök 15:58
Tavaly szeptemberben felkavarta a tudományos világot az olasz tudósok felfedezése, akik egy neutrinónyaláb kilövése során úgy találták, hogy a szubatomi részecskék a fénynél is gyorsabban mozogtak. A felfedezés megcáfolta a modern fizikatudomány számos alaptételét, így sokan kétkedve fogadták az értesülést. Mostanra kiderült, hogy csak egy hibás kábelre visszavezethető mérési hibáról van szó.
http://index.hu/tudomany/2012/02/23/hibas_kabel_miatt_mertek_fenynel_gyorsabb_reszecskeket/
Nem igaz hogy rossz tanuló volt. Ez hatalmas tévhit. Akkoriban az osztályzás módja megváltozott, a legjobb jegy az 1es lett, és ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy rossz tanuló volt. Pedig nem!
Arad.
Függetlenül attól, hogy vannak/nincsenek, ne bántsuk már szerencsétlent!
Soha nem azt állította, hogy nem létezhetnek gyorsabb részecskék. Azt állította, hogy a hagyományos fizikai törvények szerint működő világban nem gyorsulhat fel egy részecske fénysebesség fölé, mert a gyorsításhoz szükséges energia fénysebesség felé közeledve durván emelkedik és C-nél végtelen értéket vesz fel. Menni tehát mehet felette, ha egyszer valami mégis felgyorsította. Ez miért fontos? Mert nyilvánvalóan lehetnek olyan extrém terek, térrészek, amiket nem ismerünk és ahol ez a gyorsítás elképzelhető, vagy pl. létezhetett az ősrobbanás pillanatának környékén egy rakat ilyen részecske, ami a mai napig is fennmaradhatott. Nyilvánvalóan a végtelen energiamennyiség is igencsak tág fogalom. Azt nem tudhatjuk pl. hogy a tér egy adott energiaküszöb felett átlyukad/összeomlik/beroskad/durcán eltorzul, csomósodik, stb. Ha ez bekövetkezik, ott nem feltétlenül a ma ismert fizika szuperál, azaz bejön a képbe pl. 10E29Joule körül valami olyan hatás, amivel Einstein nyilvánvalóan az akkori kor ismeretei szerint nem számolhatott és ami kissé megmódosítja a dolgokat… Ettől még Einstein nem “hazudott”, pusztán egyes dolgokat ESETLEG nem vehetett figyelembe, mert nem volt akkoriban empirikus eredmény, ami előre jelezte volna. – Szerintem egyébként most se nagyon van…
Francia tudósok mértek a fénysebesség többszörösével haladó részecskéket.
Ezt egyébként amcsik megismételték.
Az olaszról most hallok először
Eleve hibás az E=m*c2
Egy kollektív baromság ami matematikailag nem hogy nem bizonyítható, de egyenesen abszurd.
Érdemes az életrajzát tanulmányozni!
A zsidó disszidált a saját országából!
Olyan ország bújtatta amely később náci tudósokat is tárt karokkal fogadott.
Einstein egy legenda, nem több.
Az ősrobbanást hagyjuk, mivel a semmiből csak semmi lesz. Olyan nincs hogy kezdetben volt az anyag…. honnan lett volna?
A semmiből meg semmi lesz.
A világ mindig is létezett csak az ember próbálja igába hajtani az idő nevezetű pszeudo hülyeséggel.