Gyakran elhangzó kijelentés, hogy Einstein diszlexiás volt. Ennek ellentmond az, hogy gyermekkorától kezdve sokat olvasott, és ismereteinek nagy részét ilyen úton szerezte – írja Fehér Péter a Természet Világában. Az iskolában nem tűnt ki kortársai közül, bár matematikai tudása messze felülmúlta a többiekét, egyedül nyelvekből volt valamivel gyengébb.

Egy 1929-ből származó levélben volt gimnáziumának egyik vezetője arról ír, hogy “A. Einstein 1888. szeptemberétől 1894 végéig volt az iskola tanulója. Latin nyelvből mindig legalább 2-ese volt, 6. osztályban 1-es (4 kategória volt, amelyből a 4-es volt a legrosszabb). Görög nyelvből bizonyítványában mindig 2-es szerepel, ellenőrzőjében 1-2-es, valamint 2-3-as. (…) Matematikából az alsóbb osztályokban 1-2 közötti eredménye volt, majd 5.-től folyamatosan csak 1-es, tehát a legjobb. Bármiféle bejegyzés vagy jelzés, amely a gyenge tanulmányi eredményekre utalhat, a dokumentumokban nem szerepel.”

Húga visszaemlékezése szerint – amit Walter Isaacson idéz Einstein című könyvében – már 12 éves korában “előszeretettel oldotta meg az alkalmazott matematikában felmerülő problémákat”, és úgy döntött, megpróbál saját tempójában haladni mind a geometriában, mind az algebrában. Szülei felsőbb éves tankönyveket vettek neki, amiket még a nyári szünetben sem tett le. Állítólag nemcsak a könyvekben található bizonyításokat tanulta meg, hanem új elméletekhez is hozzányúlt, és megpróbálta azokat maga bizonyítani. Mérnök nagybátyja egy alkalommal a Pitagorasz-tételt is feladta neki, amit Einstein hosszas gondolkodás után, de végül bizonyított.

Később szülei egyetértésével a mérnöki tanulmányok felé fordult, és a legmegfelelőbb helynek a Zürichi Műszaki Főiskola mutatkozott. A szükséges középiskolai végbizonyítvány hiányában Einsteinnek felvételi vizsgát kellett tennie, amely azonban kudarccal végződött. Jóllehet, két évvel fiatalabb volt a szokásos jelentkezőknél, a matematika és fizika vizsga letétele semmiféle gondot nem jelentett számára, nyelvekből és biológiából azonban gyenge teljesítményt ért el, így nem nyert felvételt.

Einstein végül visszament a középiskolába (egy másikba), ahol tanulmányai végeztével sikeresen letette a záróvizsgát, és ez már felvételi nélkül biztosította számára az utat a főiskolára. Ha az 1895-96-os évi utolsó gimnáziumi évének eredményeit tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy francia nyelvből nyújtott viszonylag gyengébb teljesítményt (osztályzata 4-es volt 6-ból). Matematikából (algebra, geometria, ábrázoló geometria) és fizikából valamennyi jegye 6-os, a 10 fős osztályból egyedül. A fentiek alapján megállapítható, hogy átlagos tanuló volt, az őt komolyan foglalkoztató matematikából és fizikából pedig kiemelkedő.

Egy későbbi interjúban (Harry A. Cohen: Egy délután Einsteinnel) Einstein így nyilatkozott állítólagos matekbukásáról:

“- Széles körben elterjedt nézet, hogy Ön egy ízben megbukott matematikából? Igaz ez?
– Ugyan, dehogy. Ez egy elferdített történet. Amikor először tettem felvételi vizsgát a zürichi Politechnikai Főiskolára, 16 éves voltam, s nem voltam elég felkészült francia nyelvből és botanikából.
– Szóval nem bukott meg matematikából?
– Oh, nem. Soha nem buktam meg matematikából. Már 15 éves korom előtt elsajátítottam a differenciál- és integrálszámítást.”

A zürichi főiskolán – ugyancsak Isaacson könyve szerint – Einstein a matematika- és fizikatanárok képzésére szakosodott csoportba iratkozott be, és a matek végig központi szerepet kapott tanulmányai alatt. A politechnikumban töltött négy éve alatt fizikából általában 5-ös, 6-os osztályzatokat kapott (a hatfokú skálán), matematikából azonban általában be kellett érnie egy 4-essel. Ami azért a bukástól szintén elég messze volt. Zürichi tanulmányait végül 4,9-es átlaggal zárta, amivel negyedik lett ötfős csoportjában “Bár a történelem rácáfol arra a legendára, hogy Einstein megbukott matekból, legalább azzal vigasztalódhatunk, hogy a diploma megszerzése során csoportjában utolsó előtti helyezést ért el” – írja Isaacson.

A matekból való bukás legendáját erősíthette Fehér szerint az a tény is, hogy Albert Einstein munkássága során gyakran kérte ki matematikusok tanácsait; sok segítséget kapott például első feleségétől, Mileva Maricstól és főiskolai társától, Marcel Grossmanntól.

– A bejegyzés angol változata: Did Einstein Really Fail Math?