Legenda beethoven

2010. augusztus 22. vasárnap | Szerző: marinov

43

Beethoven, Karajan, a Sony vezérek és a 74 perces cédék

A cédék hosszát valóban úgy határozták meg, hogy elférjen rajtuk Beethoven 9. szimfóniája?


Tény, hogy amikor a Philips és a Sony a 70-es évek végén, 80-as évek elején kialakították a lemez paramétereit, a kivitelező Philips technikusai egy 11,5 centiméter átmérőjű, 60 perces prototípust ajánlottak, a Sony azonban ragaszkodott egy nagyobb kapacitású koronghoz.

A miérteket illetően azonban már nem tudni biztosat. A legenda egyik verziója szerint Beethoven 9. szimfóniája  volt a Sony-vezető Norio Ohga kedvenc darabja, és olyan lemezt akart, amire ez a zenemű is ráfér. Egy másik változat szerint egy másik Sony vezető, Akio Morita felesége régi vágyát akarta teljesíteni a beethoveni időtartammal, egy harmadik szerint pedig maga Herbert von Karajan karmester kérte, ajánlotta ezt a hosszúságot.

A Die Zeit legendavadásza könyvében egybegyúrta a három verziót: az ő változatában a Sony alelnök felesége álmodozott egy olyan adattárolóról, amire egészében ráfér a 9. szimfónia általa kedvelt, Herbert von Karajan vezényelte, 66 perces változata. A kivitelező Philips technikusai azonban átkutatták a zenei archívumokat, és találtak egy hosszabb variánst is, így lett a cédé 74 perces.

A Philips hivatalos oldalán mindössze két írásban találkozhatunk Beethoven nevével: a 25 éves jubileumra készült cikkekben arról írnak, hogy a cédé végső változata azért lett 74 perces, hogy lehetővé tegyék a 9. szimfónia rögzítését.

A MarantzPhilips oldalon – ahol egyébként a cédé keletkezésének hosszabb verziói is megtalálhatók – több említés is van. Az egyikben arról írnak, hogy Norio Ohga a zenét helyezte az előtérbe, és tényleg ő kérte, hogy a 9. szimfónia legyen a bázis. E cikkben megemlítik azt is, hogy a Philips-leány Polygramnál a biztonság kedvéért azért még utánanéztek, vannak-e hosszabb verziók a Karajan által jegyzett 66 percesnél, és találtak is: a leghosszabb egy 74 perces mono verzió volt 1951-ből – s ezért lett a cédé 74 perces.

Ugyanitt olvasható egy Joop Sinjou-interjú is, amiben a cédéprojekt vezetőjeként említett férfi arról beszél, hogy azért álltak át a 11,5-ös átmérőjű korongról 12 centisre, mert Akio Morita és felesége szerint létezett egy 73 perces (!) verziója a 9. szimfóniának, ami nem fért volna fel a 11,5-ös lemezre.

A harmadik írásban, amelyet ugyanezen az oldalon Kees A. Schouhamer Immink jegyez (akit szintén a cédéprojekt egyik vezetőjeként mutatnak be), csupán egy fél mondattal említik a beethovenes legendát, kategorikusan cáfolva azt.

A Sony weboldalán olvasható visszaemlékezésben Ohgát idézik, aki szerint mivel az operák közben sem megy le a függöny, ugyanúgy egy cédével sem fordulhat elő, hogy nem fér rá teljes egészében a 9. szimfónia. Ohga úgy vélte, egy 75 perces (!) adattárolóra a klasszikus zeneművek 95 százaléka ráférne, s e megfontolásból döntöttek végül a 12 centis változat mellett.

Az egymásnak helyenként ellentmondó verziók láttán a Snopes szerzője a mai napig nem volt hajlandó egyértelműen se igaznak, se hamisnak megjelölni a legendát, de – látva a fent felsorolt nyilatkozatokat és Ohga szerelmét  a komolyzene iránt – valószínűleg lehet valami alapja a beethovenes mesének.

Fotó: Wikipédia.hu / Joseph Karl Stieler műve

Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat:



A cikk szerzője:

Végzettségét tekintve szociológus-közgazdász. Korábban dolgozott az Internettónál és a hvg.hu-nál, jelenleg a HVG Business és HVG Jövő lapok szerkesztője. Kedveli a történelmi és a városi legendákat. Szabadidejében könyveket fal, kosárlabdázik és vörös-fehér focicsapatok fanatikus rajongója.



43 Responses to Beethoven, Karajan, a Sony vezérek és a 74 perces cédék

  1. nőszerész mondja:

    Már azt hittem,hogy azért,mert a CD feltalálójának felesége csak két számot tudott megjegyezni.(ld.PIN kód)

  2. Kvasztics Fedor mondja:

    Erről az jutott eszembe, hogy hogy is volt a római lovak seggének szélessége és a rakéták átmérője közötti összefüggés? :-)

  3. Bambino mondja:

    Ha mp3-ban gondolkodtak volna, sokkal kisebb is lehetett volna. :D

  4. Eli60 mondja:

    A nagy szart. Én azt olvatam valahol, hogy a paraszt aki a méretről döntött azért választotta a jelenlegit, mert ez fért bele a zakója zsebébe! (12 cm)

  5. Timur mondja:

    Ha mp3-ban gondolkodtak volna, nem szerették volna igazán a zenét. A tömörítés még most is sokat ront a minőségen, akkoriban meg még rosszabb volt a helyzet ezen a téren.

  6. Will mondja:

    @Timur: mert aztán a CD-n nincs tömörítve az adat… az igazi minőség továbbra is az lenne, ha egy régi bakelit méretre optikai úton lenne írva és úgy olvasva az _analóg_ adat…

  7. Sasi mondja:

    Az első írható CD-k nem is 74 percesek voltak, hanem 63. Valahol még van is belőle. Úgyhogy valamit nem értek! Lehet, hogy a legenda is egy legenda?

  8. Iván Marinov mondja:

    Sasi,
    lehet, hogy neked előbb volt 63 perces CD-R-d, mint 74 perces CD-d, de a 63 perces CD-R-eket csupán a nyolcvanas évek végén vezették be.

    http://en.wikipedia.org/wiki/CD-R
    http://de.wikipedia.org/wiki/CD-R

  9. pollner mondja:

    Az induláskor a CD-k műsoridejének maximuma 60 perc volt. Az ok egyszerű: Az anyagok 80 százaléka korábbi felvételek “remastered” változata volt, a “bakelit” LP-kre pedig oldalanként max. 30 perc fért rá. (Ez volt a fizikai limit, de a legtöbb lemezoldal nem volt hosszabb 25-27 percnél.)

    A (netto) 60 percet meghaladó anyagokra évekig külön engedélyt kellett kérni a CD gyárakról és csak speciális felár ellenében készítették őket.

  10. NGA mondja:

    Pollner: A kezdet kezdetén is 74 perces volt a cd. De mivel akkoriban LP-n és CD-n is kiadták ugyanazt, igy ezért egy ideig az LP miatt voltak rövidebbek a CD-k. És ugyan kitől kellett volna engedélyt kérni? A CD-t préselték, a 60 perces zeneanyagnál nem töltötte ki a rendelkezére álló helyet az anyag, a 74 percesnél igen. Semmiféle felár nem volt, mivel teljesen mindegy volt, hogy 30 vagy 74 percet tartalmaz a cd.

    A remastered pedig a 90-es években jött elő, mikor elkezdték a régi LP-ket kiadni CD-n. Addig ugyanaz került CD-re mint LP-re.

    Az első forgalomba került CD az ABBA – The Visitors c. lemeze volt 1982-ben. 37 perc 39 mp-es volt.

    Ja és ne keverjétek össze az irható cd-t a préselt cd-vel.

  11. Adani mondja:

    A gyári préseléssel készült Cd-kre több fért min 74 perc alapból is, az adat CD-n a 74 perc 650MB-nak felelt meg és a kezdetleges másolásvédelem épp az volt, h több volt ennél kicsivel így nem lehetett sima 74 perces CD-R lemezre másolni. Később jelentek meg a 80 perces 700 megás írható CD-k. Fejlődtek az olvasók így rövidebb lead-in zóna is elég volt és lehetett a spirált is sűrűbbre venni így lettek később 84,90,99 perces CD-k. De még a 80 perces CD-k előtt megjelent a túlírás mikor az író a kivezető lead-out zónába is ír adatot aztán vagy vissza lehet olvasni vagy nem vagy lesz hely lezárni a lemezt vagy nem. Ma már szinte biztos, h nem lesz vele baj, régen még nem így volt.

  12. pollner mondja:

    @NGA: ’81-től rengeteg CD mesterszalagot készítettem, ezekről a PolyGramnál és a Sonynál készült a CD (akkor még itthon nem volt CD gyártás.) A 74 perces CD-kről még csak álmodozni lehetett.

    A gyári préselésű CD-ket nem a méret (a korong) hanem az lézeres írás (laser mastering) minősége korlátozta. Akkoriban ez volt a szűk keresztmetszet és minden rontott “glass master” rengeteg pénzbe került. A hosszabb anyagokkal nagyobb volt a kockázat + a préseléskor is nagyobb a selejtarány. (Ezért is kellett – később – a hosszabb anyagokért “felárat” fizetni.

    @Adani: Az írható CD más téma, ezek csak ’90 után jelentek meg. Akkor már a préselt CD-kre akár 80 percet is tudtak pakolni.

  13. cuncus mondja:

    “Az első forgalomba került CD az ABBA – The Visitors c. lemeze volt 1982-ben. ”
    nem egészen: “The world’s first audio CD was Billy Joel’s album “52nd Street” (Sony Music).”
    Az Abba csak az első pop-album volt (“The first pop music CD by the same producer was ABBA’s album “The Visitors.”).
    Az első tömeggyártott CD pedig egy komolyzenei lemez: “1982 marks the year that the audio CD was born. It was on August 17 of that year that PolyGram produced the world’s first mass-produced audio CD containing classical music: Claudio Arrau’s rendition on the piano of various waltzes by Frederic Chopin.”
    forrás:http://www.afterdawn.com/news/article.cfm/2002/06/17/the_audio_cd_celebrates_its_20th_birthday

  14. NGA mondja:

    pollner: A Poligramm csak 1982-ben kezdett cd-t gyártani.

    cuncus: “Philips reports that the first CD manufactured in their plant near Hanover, West Germany on August 17 1982 was The Visitors, but still many months before the first CDs were commercially released (November 1982 in Japan, March 1983 in Europe).”

    Az a baj, hogy ahány forrás, annyi féle adat. Ami biztos időpont, hogy az 1982 augusztus 17. időpont, ekkor kezdték préselni az első cd-t. A Sony csak késöbb kezdte gyártani a Billy Joel féle cd-t, amikor már biztos volt, hogy október elsején piacra dobhatják a CDP-101-est.

    Sajnos a net nem hiteles forrás, mivel minden oldalon más van. A Philips oldalán található, ahol kijelentik, hogy a világ első kereskedelmi forgalomba került cd-je volt az ABBA, amit a Polygram gyártott.

  15. Iván Marinov mondja:

    Sziasztok!

    Hasonlót tapasztaltam én is a fenti keresések során – ahány forrás, annyiféle adat (más kérdés, hogy ezt én nem a net számlájára írnám, hanem az emberi emlékezetre, céges érdekekre).

    A kérdés azonban nem az, melyik volt és mekkora volt az első cédé, hanem az, hogy amikor kialakították a technológia paramétereit, miért a 74 perces verzió mellett döntöttek.

    Persze ebben sincs egyezség: legalább egy forrás szerint baromság a beethovenes verzió, a források többsége viszont esküszik rá. Ez persze semmit nem jelent, utólag mindenki szeret bennfentesnek mutatkozni, s a céges legendák egy idő és sok mesélés után akár igazzá is válhatnak. Főleg, ha egy olyan intellektuális színezetű legendáról van szó, mint a fenti, amit akár érdemes is fenntartani, táplálni.

    Amit én még hozzátettem, az csupán annyi volt, hogy százszázalékos biztonsággal nem lehet kizárni azt a verziót sem, hogy a komolyzenében jártas Ohga projektvezetőként ne tartotta volna fontosnak azt, hogy az új cédékre egy-az-egyben felférjen a komolyzenei művek 95 százaléka.

  16. pollner mondja:

    @NGA: Valóban, 1981-ben itthon csak az első digitális felvételek készültek (kölcsön berendezéssel) a saját felszerelés csak 1981. végén, vagy 1982. elején érkezett meg. Ekkortól készültek a CD master szalagok is, de itthon eleinte csak “hibrid” lemezen (digitális felvétel – analóg préselés) jelentek meg. Akárhogy is, ezekre nem fért még 60 percnél több. (Az analóg kiadás miatt nem is lehetett hosszabb a program.) Ekkor idehaza szigorúan csak komolyzenei felvételek kerültek CD-re – ezek voltak az exportképesek, itthon CD forgalmazás nem is folyt.

  17. Nyeszledék mondja:

    Az egész ott borul.h. Beethoven nem is írt 9 szimfóniát…

  18. Rammsteinfan mondja:

    Nyeszledék de gyökér vagy hihetetlen :D mielőtt hülyeséget írsz, előbb informálódj :D

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Beethoven:_9._szimfónia

  19. Bambino mondja:

    Én mindenesetre érdekesnek tartom, hogy egy konkrét zenemű hossza lett (vagy nem lett) végül a mérce, és azt az embert is érdekesnek tartom, aki egy 74 perces zenét úgy hallgat végig, hogy nem alszik el…
    Lett volna inkább egységesen 60 perces, de kétoldalas, mindjárt jobban jártak volna, több zene fért volna rá, könnyebb lett volna vele számolni.. :D
    Azt nem tudom elképzelni, hogy valaki a 9. szimfónia hallgatása közben 60 perc után felébredve zokon vette volna, hogy meg kell forditani a lemezt (vagy például lehetett volna dupla fejes lejátszót is csinálni hozzá, ami magától átáll a másik oldal játszására).
    Érdekes ez a történelem.

  20. sanjiono mondja:

    beethoven bácsi jó arc volt.
    szívesen jammelnék vele.

  21. bobo mondja:

    Egy középiskolai szakmai tanárom szentül meg volt győződve, hogy a CD-t felülről olvassa a lézer, az egyetemen egy másik tanerő még a jegyzetébe is leírta, h. kívülről befele írják a lemezt. Mindezek már az internet fénykorában történtek, de úgy látszik, a sötétség belül megmarad.

  22. blax mondja:

    Eli60!

    A zakózsebes történet Morita Akio-val esett meg, de nem a cd hanem a walkman esetében. (benne van Morita Akio: Made in Japan c. könyvében)

  23. Ricsi mondja:

    Blax!

    Mint a jereváni rádió híre :-). Nem zakózseb, hanem ingzseb. Nem walkman, hanem az első tranzisztoros zsebrádió. Ja, és az ingzseb is speciális volt: kicsit nagyobbra varrták a szokásosnál, hogy beleférjen a rádió. A könyv stimmel.

  24. másik dantes mondja:

    Egyébkémt tényleg a Beethoven 9 miatt lett 74 perces.
    Bambino–nem mindenki 3 perces rityi-rötyi számokat hallgat.
    Egyébként már a cd megszületésekor sem voltak megelégedve a hangminőséggel a mérnökök. De ebben az a röhej hogy manapság ennél szarabb minőségben hallgatják a “zenét”. Akkor ez vissza fejlődés. Sőt! A nagy digitális korszakban valójában még is csak analóg hangot hallgat mindenki. Ha nem hiszed próbáld ki mit kezd a hangszóró a digitális jellel :)

  25. Adani mondja:

    A kívülről-befelé vagy belülről kifelé olvasásról anno azt tanultuk, h eredetileg úgy tervezték ,h mint a bakelit lemeznél kívülről befelé olvassa a lejátszó, nem tudni miért, de az utolsó pillanatban változtatták ezt meg. A trackek maximális száma pedig 99 volt, ez a mai napig igaz, de ez mindig is elég volt.

    Magyarországon egy CD kiadványnál használták ki tudomásom szerint. A legelső Ganxsta Zolee lemeznél (Egyenesen a gettóból) 99 track volt 17 track a normál album majd 1mp-es csendek és a végén volt 2-3 radio edit változatú szám (káromkodások nélkül).

    Később divat volt gyártani nem szabványos alakú CD-ket, nekem is van egy 32 megás névjegykártya CD téglalap alakú. Volt több nem szabályos alakú CD is, ezekkel az volt a gond, h előfordult, h a számítógépes Cd olvasókban szétrobbantak, mert nem bírták az 52X-es sebességen pörgést.

    Apropó CD-ROM. Egy másik legenda volt, h 52X-es meghajtóban szétrobbanhatnak a CD-k. A Mythbusters tesztelte ezt, 52x-es sebességen még a szándékosan megtördelt lemez sem robbant fel, mikor már több 100x-os sebességen pörgették a lemezt akkor sikerült szétrobbantani.

  26. K mondja:

    Azt tudja valaki, hogy egy-egy albumon miért van a legutolsó track-ben kisebb-nagyobb szünet, aztán folyatatás?

  27. másik dantes mondja:

    K– bizti akkor mentek ki a zenészek pisilni :) de fogalmam nincs mire gondolsz
    viszont létezik a cd-text ennek ellenére nagyon kevés cd tartalmazza, lehet a kiadók sem tudják mi az ? :)

  28. bioLarzen mondja:

    Azért mázli, hogy a tagnak/feleségnek nem az a hülye zeneszerző volt a kedvence, aki ilyen 10-12 órás zeneműveket ír… Képezeljétek el ,milyen lenne fél méter átmérőjű CD-ket tárolgatni :D :D :D

    Amit K ír: ezt én is észrevettem több CD-n – általában kevésbé híres előadók, kevésbé ismert kiadótól származó albumain. Vagyis: számítógépbe beteszem. A lejátszó program eleve ilyen 7-8 perces hosszt ír ki az utolsó trackre, holott tudható, hogy a szám kb 4-4 és fél perces. Vége a kérdéses számnak, némaság. Majd, úgy 10-12 másodperc múlva, egy tök másik számból egy részlet, de ilyen se-eleje-se-vége, tipikus, komponálás és végső alakra vágás közbeni melléktermék. Most hirtelen egyetlen példa jut konkrétan eszembe, a Revenge of Nephtys nevű, méltán ismeretlen zenekar Crying Time c. albumának utolsó száma – de több ilyenre is emlékszem. A klucs szerintem ott lehet, hogy, mint mondtam, ezek általában ismeretlen együttesek, kevéssé ismert kiadók által kiadott korongjai – vagyis szerintem egyszerű figyelmetlenség lehet, vagy esetleg kis easter egg a rajongóknak?

    bio

  29. k mondja:

    Hidden trackről hallottatok-e már?

  30. uneark mondja:

    Nekem robbant már be CD a meghajtóba, ripityára tört. A belseje a toktól (bepattintós volt ) berepedezett, plusz valszeg gyenge minőségű lehetett az írható lemez is. Játék CD volt, az egyik telepítés közben max sebességnél egyszercsak bang! Szét kellett szedni az egész meghajtót, h kiszedjem a szilánkokat.

  31. Adani_ mondja:

    másik dantes

    Ez igaz bezzeg ha é írok NERO-val és bepipálom akkor az ott lesz és autórádióban hallgatva ki is írja.

  32. másik dantes mondja:

    A cd-text nagyon kevés alkalmazása is azt jelenti, hogy még mindig nem használják ki mit is tud a cd. És ilyenek irányítják a zeneipart.
    Szerintem egyszerű hiba amit bioLarzen ír.Nem nézték meg mit is írnak ki a lemezre. De ha megnéztek egy kiadványt majd mindegyiken találni valamilyen elírást. Pedig annyi ember kezén keresztül megy és mégis.

  33. másik dantes mondja:

    pollner– világosíts már fel minket, hogy kinek kellett “felárat” fizetni ?
    És mi az hogy analóg préselés ?

  34. Ranx mondja:

    Valamikor a Soltész-féle Sztereó Magazin hozott egy CD-történeti cikket, számos fejlesztőt megszólaltatva. Ott az állt, hogy a Sony ragaszkodott a 74 perchez, mert így csak az ő Beta kazettáit tudták használni master rögzítésre, mivel az akkori szallagoknak ez volt a maximális kihasználható hossza abban a tokban. Egészen a DDD kiadású lemezekig minden CD-t a Sony Beta szallagjaira rögzítettek. (Természetesen ne keverjük össze a video szallag- és fejsebességgel.)

  35. Ranx mondja:

    @másik dantes
    Szerintem analóg préselés alatt az AAD rendzserű gyártást értik, mikor analóg módon szallagra rögzítik a felvételt, ahol a szallaghossz egyezik a CD spirál sávjának hosszával. Ezt egy az egyben felírják egy fémlemezre, amiről préslapot készítenek. Az ezüstrétegbe mechanikailag préselik a lyukakat, a felületet műgyanta réteggel zárják. A CD lyuklemez kiolvasása digitális egyedül.
    Állítólag az ezüstrétegű lemezek digitális írása nemcsak drága volt az aranyréteg többszörösét igénylő lézerenergia miatt, de irtózatosan lassú is volt a tömeggyártáshoz. Kezdetben a préselés versenyképes volt, különösen nagy példányszám mellett. Állítólag ez is lett a veszte a videotonos (VTCD) gyárnak, mert gyorsan fejlődtek a digitális prések (a lézeres lyukasztás), és külföldön olcsóbb volt kis példányban gyártatni, mint itthon.

  36. bbankrablo mondja:

    Adani:
    Egyszer maradt a meghajtóban egy kismilliószor újraírt CD-RW-m…Gép bekapcs, otthagy, mikor visszaindultam hallottam a “fúrást”…Bizony, nem mítosz, felrobbanhat a lemez. Pláne ha már gyenge. Az a meghajtó ment a kukába mert szétvágta a belsejét. 52x-es Lite-On volt :(

  37. másik dantes mondja:

    ha ezt értette analóg préselésen akkor elégrosszul fejezte ki magát.
    egyébként sok rock zenész nagyon nem volt megelégedve anno a DDD felvételekkel és vissza állt AAD-re.
    52x-eresen írni nagy marhaság
    A minap egy 50 éves LP-t írtam át cd-re. Kíváncsi leszek a cd megérie az 50 éves kort, ill. 50 év múlva le tudjuk-e játszani akár a gyárit , netán a másolt cd-t.

  38. Adani_ mondja:

    Én is halottam CD robbanásról, de az egy már amúgy is elrepedt lemez volt. Ilyen szempontból még a nem szabványos szabálytalan alakú CD-k veszélyesek, szerencsére már nagyon kikoptak.

    A CD nagy túlélő sokan temették már mikor jött a DVD, aztán meg a Blu-Ray. De még mindig létezik pedig már majdnem 30 éves. Lesz még 20 év múlva is. Pont úgy mint ahogy magnókazetta és kislemez is van még, az más kérdés,h szökőévente ha használod. Vagy mint a VHS videók. Már csak porfogók a polcon, és max. régi családi felvételek lejátszására használjuk. De a VHS videó meglesz 20 év múlva is, az más kérdés mihez tudjuk majd csatlakoztatni.

  39. Xezs mondja:

    Érdekes itt olvasni, hogy már 82-ben gyártottak nálunk CD-ket. Én megmondom őszintén, CD lejátszót (akár asztalit, akár PC-be valót) leghamarabb olyan 94-95 környékén láttam.

    CD robbanást még nem, de CD kirepülést a meghajtóból már láttam. EGyik ismerősnek volt 96-97 táján egy irtózatosan gagyi, noname CD-ROM a gépében, ami nem fékezte le rendesen a cédét mielőtt kinyitotta volna a tálcát. Így a CD még jócskán pörgött a nyitott tálcában. Az esetek 90%-ában ott is maradt,de 10%-ában meg elrepült a picsába. Ott fejlehúzás erősen ajánlatos volt ilyenkor :)

    másik dantes szerint: Elmagyaráznád, hogy mégis mit kellene hallgatnia az embernek az analóg hang helyett? Az ember egy analóg eszköz, nem játszhatsz le neki digitális jeleket. Minden digitális kép vagy hang egy bizonyos ponton analóg jellé kell hogy alakuljon, különben az ember számára értelmezhetetlen. Aztán majd lehet hogy 100 év múlva közvetlen kábelkapcsolattal az agyunkba küldjük a jelet, de ott még nem tartunk.

  40. Pingback: Két barna szemű embernek lehet-e kék szeme? | Urban Legends

  41. KeMa mondja:

    Nekem is robbant már szét cd-m.

    Igaz, én a flex-be fogtam be :D

  42. Donor mondja:

    Adani:
    Amikor informatikusként dolgoztam az első 52x-es meghajtóknál előfordult.
    Nekem egy eredeti hologramos Microsoft CD robbant fel. A meghajtó felpúposodott, és persze kuka lett, de még két kollégámnál is előfordult.
    Azóta a korongokat is jobbra csinálják, illetve a meghajtóknál is visszavették a sebességet a régebbi lemezekre. Talán a MythBuster-esek ezért nem tudták felrobbantani.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé)

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑

Ezt olvastad már?
mickeys-gala-premiere

Egy drámai adásszünet igaz története

Kutatás a világháború miatt félbeszakított, s csak hét évvel később leadott Mickey egér rajzfilm drámai meséje után.

Close