Legenda beethoven

2010. augusztus 22. vasárnap | Szerző: marinov

43

Beethoven, Karajan, a Sony vezérek és a 74 perces cédék

A cédék hosszát valóban úgy határozták meg, hogy elférjen rajtuk Beethoven 9. szimfóniája?


Tény, hogy amikor a Philips és a Sony a 70-es évek végén, 80-as évek elején kialakították a lemez paramétereit, a kivitelező Philips technikusai egy 11,5 centiméter átmérőjű, 60 perces prototípust ajánlottak, a Sony azonban ragaszkodott egy nagyobb kapacitású koronghoz.

A miérteket illetően azonban már nem tudni biztosat. A legenda egyik verziója szerint Beethoven 9. szimfóniája  volt a Sony-vezető Norio Ohga kedvenc darabja, és olyan lemezt akart, amire ez a zenemű is ráfér. Egy másik változat szerint egy másik Sony vezető, Akio Morita felesége régi vágyát akarta teljesíteni a beethoveni időtartammal, egy harmadik szerint pedig maga Herbert von Karajan karmester kérte, ajánlotta ezt a hosszúságot.

A Die Zeit legendavadásza könyvében egybegyúrta a három verziót: az ő változatában a Sony alelnök felesége álmodozott egy olyan adattárolóról, amire egészében ráfér a 9. szimfónia általa kedvelt, Herbert von Karajan vezényelte, 66 perces változata. A kivitelező Philips technikusai azonban átkutatták a zenei archívumokat, és találtak egy hosszabb variánst is, így lett a cédé 74 perces.

A Philips hivatalos oldalán mindössze két írásban találkozhatunk Beethoven nevével: a 25 éves jubileumra készült cikkekben arról írnak, hogy a cédé végső változata azért lett 74 perces, hogy lehetővé tegyék a 9. szimfónia rögzítését.

A MarantzPhilips oldalon – ahol egyébként a cédé keletkezésének hosszabb verziói is megtalálhatók – több említés is van. Az egyikben arról írnak, hogy Norio Ohga a zenét helyezte az előtérbe, és tényleg ő kérte, hogy a 9. szimfónia legyen a bázis. E cikkben megemlítik azt is, hogy a Philips-leány Polygramnál a biztonság kedvéért azért még utánanéztek, vannak-e hosszabb verziók a Karajan által jegyzett 66 percesnél, és találtak is: a leghosszabb egy 74 perces mono verzió volt 1951-ből – s ezért lett a cédé 74 perces.

Ugyanitt olvasható egy Joop Sinjou-interjú is, amiben a cédéprojekt vezetőjeként említett férfi arról beszél, hogy azért álltak át a 11,5-ös átmérőjű korongról 12 centisre, mert Akio Morita és felesége szerint létezett egy 73 perces (!) verziója a 9. szimfóniának, ami nem fért volna fel a 11,5-ös lemezre.

A harmadik írásban, amelyet ugyanezen az oldalon Kees A. Schouhamer Immink jegyez (akit szintén a cédéprojekt egyik vezetőjeként mutatnak be), csupán egy fél mondattal említik a beethovenes legendát, kategorikusan cáfolva azt.

A Sony weboldalán olvasható visszaemlékezésben Ohgát idézik, aki szerint mivel az operák közben sem megy le a függöny, ugyanúgy egy cédével sem fordulhat elő, hogy nem fér rá teljes egészében a 9. szimfónia. Ohga úgy vélte, egy 75 perces (!) adattárolóra a klasszikus zeneművek 95 százaléka ráférne, s e megfontolásból döntöttek végül a 12 centis változat mellett.

Az egymásnak helyenként ellentmondó verziók láttán a Snopes szerzője a mai napig nem volt hajlandó egyértelműen se igaznak, se hamisnak megjelölni a legendát, de – látva a fent felsorolt nyilatkozatokat és Ohga szerelmét  a komolyzene iránt – valószínűleg lehet valami alapja a beethovenes mesének.

Fotó: Wikipédia.hu / Joseph Karl Stieler műve

Hurrá, nyalunk!
Egy drámai adásszünet igaz története

Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat:


43 hozzászólás ehhez: Beethoven, Karajan, a Sony vezérek és a 74 perces cédék

  1. uneark mondja:

    Nekem robbant már be CD a meghajtóba, ripityára tört. A belseje a toktól (bepattintós volt ) berepedezett, plusz valszeg gyenge minőségű lehetett az írható lemez is. Játék CD volt, az egyik telepítés közben max sebességnél egyszercsak bang! Szét kellett szedni az egész meghajtót, h kiszedjem a szilánkokat.

  2. Adani_ mondja:

    másik dantes

    Ez igaz bezzeg ha é írok NERO-val és bepipálom akkor az ott lesz és autórádióban hallgatva ki is írja.

  3. másik dantes mondja:

    A cd-text nagyon kevés alkalmazása is azt jelenti, hogy még mindig nem használják ki mit is tud a cd. És ilyenek irányítják a zeneipart.
    Szerintem egyszerű hiba amit bioLarzen ír.Nem nézték meg mit is írnak ki a lemezre. De ha megnéztek egy kiadványt majd mindegyiken találni valamilyen elírást. Pedig annyi ember kezén keresztül megy és mégis.

  4. másik dantes mondja:

    pollner– világosíts már fel minket, hogy kinek kellett “felárat” fizetni ?
    És mi az hogy analóg préselés ?

  5. Ranx mondja:

    Valamikor a Soltész-féle Sztereó Magazin hozott egy CD-történeti cikket, számos fejlesztőt megszólaltatva. Ott az állt, hogy a Sony ragaszkodott a 74 perchez, mert így csak az ő Beta kazettáit tudták használni master rögzítésre, mivel az akkori szallagoknak ez volt a maximális kihasználható hossza abban a tokban. Egészen a DDD kiadású lemezekig minden CD-t a Sony Beta szallagjaira rögzítettek. (Természetesen ne keverjük össze a video szallag- és fejsebességgel.)

  6. Ranx mondja:

    @másik dantes
    Szerintem analóg préselés alatt az AAD rendzserű gyártást értik, mikor analóg módon szallagra rögzítik a felvételt, ahol a szallaghossz egyezik a CD spirál sávjának hosszával. Ezt egy az egyben felírják egy fémlemezre, amiről préslapot készítenek. Az ezüstrétegbe mechanikailag préselik a lyukakat, a felületet műgyanta réteggel zárják. A CD lyuklemez kiolvasása digitális egyedül.
    Állítólag az ezüstrétegű lemezek digitális írása nemcsak drága volt az aranyréteg többszörösét igénylő lézerenergia miatt, de irtózatosan lassú is volt a tömeggyártáshoz. Kezdetben a préselés versenyképes volt, különösen nagy példányszám mellett. Állítólag ez is lett a veszte a videotonos (VTCD) gyárnak, mert gyorsan fejlődtek a digitális prések (a lézeres lyukasztás), és külföldön olcsóbb volt kis példányban gyártatni, mint itthon.

  7. bbankrablo mondja:

    Adani:
    Egyszer maradt a meghajtóban egy kismilliószor újraírt CD-RW-m…Gép bekapcs, otthagy, mikor visszaindultam hallottam a “fúrást”…Bizony, nem mítosz, felrobbanhat a lemez. Pláne ha már gyenge. Az a meghajtó ment a kukába mert szétvágta a belsejét. 52x-es Lite-On volt :(

  8. másik dantes mondja:

    ha ezt értette analóg préselésen akkor elégrosszul fejezte ki magát.
    egyébként sok rock zenész nagyon nem volt megelégedve anno a DDD felvételekkel és vissza állt AAD-re.
    52x-eresen írni nagy marhaság
    A minap egy 50 éves LP-t írtam át cd-re. Kíváncsi leszek a cd megérie az 50 éves kort, ill. 50 év múlva le tudjuk-e játszani akár a gyárit , netán a másolt cd-t.

  9. Adani_ mondja:

    Én is halottam CD robbanásról, de az egy már amúgy is elrepedt lemez volt. Ilyen szempontból még a nem szabványos szabálytalan alakú CD-k veszélyesek, szerencsére már nagyon kikoptak.

    A CD nagy túlélő sokan temették már mikor jött a DVD, aztán meg a Blu-Ray. De még mindig létezik pedig már majdnem 30 éves. Lesz még 20 év múlva is. Pont úgy mint ahogy magnókazetta és kislemez is van még, az más kérdés,h szökőévente ha használod. Vagy mint a VHS videók. Már csak porfogók a polcon, és max. régi családi felvételek lejátszására használjuk. De a VHS videó meglesz 20 év múlva is, az más kérdés mihez tudjuk majd csatlakoztatni.

  10. Xezs mondja:

    Érdekes itt olvasni, hogy már 82-ben gyártottak nálunk CD-ket. Én megmondom őszintén, CD lejátszót (akár asztalit, akár PC-be valót) leghamarabb olyan 94-95 környékén láttam.

    CD robbanást még nem, de CD kirepülést a meghajtóból már láttam. EGyik ismerősnek volt 96-97 táján egy irtózatosan gagyi, noname CD-ROM a gépében, ami nem fékezte le rendesen a cédét mielőtt kinyitotta volna a tálcát. Így a CD még jócskán pörgött a nyitott tálcában. Az esetek 90%-ában ott is maradt,de 10%-ában meg elrepült a picsába. Ott fejlehúzás erősen ajánlatos volt ilyenkor :)

    másik dantes szerint: Elmagyaráznád, hogy mégis mit kellene hallgatnia az embernek az analóg hang helyett? Az ember egy analóg eszköz, nem játszhatsz le neki digitális jeleket. Minden digitális kép vagy hang egy bizonyos ponton analóg jellé kell hogy alakuljon, különben az ember számára értelmezhetetlen. Aztán majd lehet hogy 100 év múlva közvetlen kábelkapcsolattal az agyunkba küldjük a jelet, de ott még nem tartunk.

  11. Pingback: Két barna szemű embernek lehet-e kék szeme? | Urban Legends

  12. KeMa mondja:

    Nekem is robbant már szét cd-m.

    Igaz, én a flex-be fogtam be :D

  13. Donor mondja:

    Adani:
    Amikor informatikusként dolgoztam az első 52x-es meghajtóknál előfordult.
    Nekem egy eredeti hologramos Microsoft CD robbant fel. A meghajtó felpúposodott, és persze kuka lett, de még két kollégámnál is előfordult.
    Azóta a korongokat is jobbra csinálják, illetve a meghajtóknál is visszavették a sebességet a régebbi lemezekre. Talán a MythBuster-esek ezért nem tudták felrobbantani.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑

Olvasd el ezt is:
mickeys-gala-premiere

Egy drámai adásszünet igaz története

Kutatás a világháború miatt félbeszakított, és csak hét évvel később leadott Mickey egér rajzfilm drámai meséje után.

Close