Amikor először megkaptam a levelet, legyintettem: jól megkomponált, ügyes trükk, de mire visszaérek a szabimról, addigra ezer helyen leleplezik. Aztán egyhetes pihenésemről visszatérve azt tapasztaltam, a levél bal- és jobboldalon egyaránt nagy sikerrel terjed, egészséges kétkedésnek nyomát sem leltem.

Az egyik azonosságértelmező írás egyenesen odáig ment, hogy “a szocialista-kommunista diktatúra ugyanazon gyökérről ered, mint a liberális-kapitalista”. A szerző szerint abból, hogy “eltelt nyolc nap úgy, hogy a FIDESZ egy halvány kísérletet sem tett a Szabad Nép cikk cáfolatára”, az következik, hogy e “hallgatással a FIDESZ hatalmas tettet hajtott végre a választók közérdekű adatok megismerési jogának gyakorlása terén, ugyanis mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZP a Kádár-korszak jogutódja, a FIDESz pedig a Rákosi-korszaké”.

Mégis érdemes tehát foglalkozni a levéllel, határoztam, legalábbis egy gondolatkísérletet megér a dolog. Mivel gyanúm szerint egy ötletes heccről volt szó, nem a Szabad Nép archívumában való kutakodással kezdtem az ellenőrzést (egy fanatikus kolléga a múlt héten ezt is megtette, de nem talált még csak hasonlót sem).

Úgy gondoltam, ha feltételezéseim helyesek, és valóban átverésről van szó, e módszerrel csak egy negatív bizonyíték lenne a kezemben. Elegánsabb ennél az, ha a szöveg eredetinek mondott részében találunk valami olyan bakit, ami nem illik a korba, és ami elárulja szerzőjét. Gyanúsnak tűnt például a téesz ebben a formában való szerepeltetése, illetve a KV és a Központi Bizottság keverése, de nem akartam szakemberek helyett okoskodni, ezért inkább játékra hívtam néhány történészt – közülük ezidáig Horváth Sándor jelzett vissza.

Horváth egyetértett azzal, hogy “a szellemes szöveg valószínűleg a képzelet szülötte”, de rögtön hozzátette: az írás “helyenként igen jól tükrözi a korabeli szóhasználatot”. Néhány kevésbé korhű fordulat azonban maradt benne, mutatott rá, és ezeket meg is osztotta.

Ha én találom ki a szöveget, elmélkedett, a téesz helyett TSZCs-t írtam volna, ez az írásmód (és forma) volt elterjedt 1952-ben. Ez utóbbival azonban a történész szerint a mai olvasó nem nagyon tudott volna mit kezdeni, így kerülhetett a szövegbe a fonetikusan leírt, közérthetőbb mozaikszó. Ami a “Horthy-diktatúra” kifejezést illeti, folytatta Horváth, azt már Jászi Oszkár is használta 1920-ban, és a két világháború közötti emigráns sajtóban is elterjedt volt, 1948 után azonban inkább “Horthy-fasizmusnak” hívták a kor rendszerét (ugyanígy nem volt jellemző Horváth szerint a korban a “Horthy-rendszer” szóösszetétel sem). A “magyar munkásosztály” helyett gyakoribb volt a “dolgozó tömegek”-re hivatkozás, persze előbbi is előfordul, az önrendelkezés szó viszont igen ritka ebben az összefüggésben. További gyanús pont, hogy 1919 csak 1956 után válik történelmi hivatkozási ponttá (különösen a 40. évfordulótól, 1959-től), az ötvenes évek elején még más kontextusokban szerepelt. A Horthy-korszakbeli “eladósodásra” sem volt még szokás hivatkozni (csupán elszegényedésre), a “szocializmus rendszere” helyett pedig szimpla “szocializmust” használtak.

Ami a “Központi Bizottság” felbukkanását illeti, Horváth szerint minden bizonnyal elírás lehet, mivel a szöveg korábbi részéről kiderül, a szerző tisztában van azzal, hogy a korban a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Szervezeti Szabályzata szerint a párt legfelsőbb szerve a Kongresszus, illetve a két tanácskozás közötti időben a Központi Vezetőség (KV). A KV jogkörét nagyrészt a tagjai közül választott Politikai Bizottság (PB) gyakorolta. Ennek következtében a párt legfelsőbb hatalmi szervévé ez a szűkebb bizottság vált, amelynek tagjai az osztályok vezetésének feladatát is ellátták.

Mindazonáltal a történész gratulációját küldi a fikció kitalálójának, aki számos korhű elemet szellemesen beillesztett a nenyibe.

Ha időközben befutna még a többi megkeresett történész véleménye is, frissítem majd a bejegyzést, addig is mintának a teljes szöveg:

FIDESZ Politikai nyilatkozat: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”

Hogyan készült?

Forrás: Szabad Nép, 1952. december   ! ! !

A  LEGYEN Béke, Szabadság és az Egyetértés téesz tagsága közösen ünnepelte meg november 7-ikét. Az alábbi ünnepi  beszéd hangzott el.

A. XX. XXI század negyedik ELSŐ évtizedének végén, huszonöt NEGYVENHAT  év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros éve ÉVTIZEDE után Magyarország dolgozó népemegVISSZAszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.

A magyar munkásosztály NEMZET önrendelkezésért vívott küzdelme 1919-ben 1956-BAN egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a Horthy-rendszerVÁLTÁSPOLITIKAI PAKTUMAI idején is VAL folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba, majd Hitler oldalán a vesztes fasiszta rablóháborúbatorkollott. A magyar munkásosztály és dolgozó parasztság NEMZET 1947 nyarán 2010 TAVASZÁNújra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres fordulatot FORRADALMAT vitt véghez.Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP KV és az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között kiMEGvívott fordulatotRADALMAT elismeri és tiszteletben tartja.

Pártunk és kormányunk, élén Sztalin eltvárs legjobb magyar tanítványával, Rákosi Mátyás elvtárssal AZ ORSZÁGGYŰLÉS kinyilvánítja, hogy az 1947. augusztusi ÁPRILISI választásokon, majd a két munkáspárt egyesítő kongresszusán  új társadalmi szerződés született, amellyel a magyar dolgozók OKegy új rendszer, a Szocializmus NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS Rendszerének felépítésérőlMEGALAPÍTÁSÁRÓL döntöttek. A magyar munkásosztály NEMZET e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Központi Bizottságot, Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a szocializmust NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERÉT.

Mi, a Magyar dolgozó nép ORSZÁGGYŰLÉS képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyardolgozó népNEMZET tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend, valamint Rákosi elvtárs és a Magyar Dolgozók Pártja iránti hűség lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.

szocializmus, majd a kommunizmus NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS Rendszere minden magyardolgozó számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő, az internacionalizmus nemes eszméje által összekapcsolt  proletárok MAGYAROK. Lehetőség mindenki számára és elvtárÁs mindenki FELÉ, aki Magyarországon él, dolgozik ÉS VÁLLALKOZIK. Szilárd meggyőződésünk, hogy a fejlett szocializmus, majd a kommunizmus NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat, ezzel is erősítve az imperializmus ellen küzdő békefrontot. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar dolgozót EMBERT, legyen bármilyen korú, nemű, szakmájú,VALLÁSÚmarxista képzettségű POLITIKAI NÉZETŰ, éljen bármely pontján az országnak VILÁGNAK, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyardolgozók OK végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünket MOST KÖVETKEZŐ ÉVEIT.”