2010. jún. 7.
Viperatelepítés magyar erdőkben?
marinovÚjra feléledt a viperák telepítésével ijesztgető rémhír az Őrségben – írja a Vas Népe. A helyi nemzeti park igazgatósága határozottan cáfolja a híreszteléseket.
“Jómagam is hallottam róla, időről időre felröppen ez a rémhír. Holott semmiféle alapja nincs” - nyilatkozta a viperás rémhír kapcsán a Vas Népének a hétvégén Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója, hozzátéve: nem élt, nem él vipera az Őrségben és nincs is szándékuk ide telepíteni a hüllőket.
A lap azon kérdésére, mi lehetett a szóbeszéd alapja, Márkus elmondta: Gödörházán a harangláb és a temető közötti terület karbantartásán dolgoztak a télen, s a munka kora tavasszal is folytatódott. Szerinte ezt a védelmi, rétgondozási tevékenységet gondolhatták néhányan viperatelepítési előkészületnek.
Viperák az égből
A rémhír nem újkeletű. Mint arról már a Legendavadászatban is olvashattatok: a híresztelések szerint 2002-ben a nemzeti park szakemberei repülőről dobáltak viperákat az erdőbe. A hírről akkor is hamar kiderült, hogy alaptalan rágalom, sőt lobbista rágalom, amelynek célja a nem helybeli gombászok elriasztása volt. A rémhír hosszú ideig tartotta magát, így végül több tíz tonna gomba maradt leszedetlenül az Őrségben. Rendszeres helikopteres viperaledobálásról beszéltek 2002-ben Zemplénben is, a
vádakat ott Firmánszky Gábor, a Zempléni Tájvédelmi Körzet vezetője cáfolta. Az őrségi nemzeti park igazgatója szerint a természetvédőknek valóban fontos a kihalt fajok visszatelepítése, de nem ezzel a módszerrel, amit a hüllők egyébként nem élnének túl.
Máshol is mesélik
A mérges kígyók repülőről való kiszórása nem magyar eredetű legenda, változatait a világ számos országában ismerik. A ’90-es évek elejéről összeszedett amerikai példák többnyire bizonyos állatfajok dominanciájának
visszaszorításával indokolják a különös beavatkozást. Európában ennél jóval korábban feltűntek a viperás legendák, de az egész nemzetet félelemben tartó híreszteléssé csak a ’80-as években nőtte ki magát. A jelenségről a legrészletesebb elemzést Véronique Campion-Vincent készítette, aki szerint a vipera a legtöbb ember szemében szimbolikus állat, a gonosz megtestesítője. „Mert ímé, én vipera-kígyókat bocsátok reátok, a melyek ellen nincsen varázslás, és megmarnak titeket, azt mondja az Úr!” – olvasható például Jeremiás könyvének 8. fejezetében.
(Még mielőtt egy éles szemű környezetbarát kiszúrná, hogy a képen nem az Őrség és nem viperák láthatók, jelzem: a kép illusztráció.)
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Üdv!
Remélem nem a mi lepkeháló-lengetésünket tartják az emberek vipera telepítésnek
az Őrség területén ugyanis nappali lepke felmérés folyik, és tőlünk is szoktak érdekes dolgokat kérdezni terepmunka közben.
Szóval megnyugtatásképp: azok az őrültek, akik hálóval rohangálnak a Őrség rétjein lepkekutatók és nem viperavisszatelepítők
Sáfi
Tudomásom szerit sok évvel ezelőtt Somogyban, Barcs környékén valóban volt vipera telepítés az ősborókásban. Állítólag egy gyermeket halálos marás is ért nem sokkal később. Valószínűleg ez az eset alapozta meg a fenti rémhíreket.
A Zemplénben Istvánkút környékén (pár km-es körzetben) valóban vannak keresztes viperák, ott már én is láttam egy példányt, amint békésen napozott az erdei út közepén. Könnyű megismerni, mert a hátán végig rombusz minták vannak.
SOHASEM(!!) történt vipera telepítés Magyarország területén !!!
A fokozottan védett parlagi vipera, amely faj a Hanság és Duna-Tisza köze egy-egy kisebb foltján még előfordul, fokozottan védett faj. Össz mennyisége mintegy 500 példány lehet. Szaporításával -zárt természeti környezetben- élőhelyének szinte a közepén foglalkoznak. A munkát elsősorban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület végzi a Kiskunsági Nemzeti Parkkal és más neves intézményekkel együttműködve. Az eddigi eredmény, mintegy a szabadon élő egyedek számával egyező. Visszatelepítésre alig-alig került sor, az is a környező területeken történt, ott, ahol egyébként is él faj. Ennek oka, hogy először is ott kellmegerősíteni az állományokat, ahol még él a faj egyáltalán. Ezután következhetnek azok a területek, ahonnan kipusztult. De, és ezt hangsúlyozom, ha bármennyi is lenne a kitelepíthető egyedek száma, telepítés sohasem történne olyan helyekre, ahol sohasem élt a faj. Többek között ilyen az Őrség is. A világon csak nálunk előforduló faj esetében idiotizmus lenne, egy nyílt pusztai fajt, erdős, csapadékos területre telepíteni. A keresztes vipera Somogyban és a Zemplénben, valamint a Bereg egyes részein fordul elő. Ezt is hangsúlyoznám: e fajt sem telepítgették sohasem, sehová sem !
(Csak úgy zárójelben: akik ilyen repülős, helikopteres telepítgetősdit kitalálnak vagy elhisznek, feltehetően sok ‘mónikasót’ és hasonló agy-leépítő RTL baromságot néztek, ill. ezeken növelték agykapacitásukat! Szerintem!)
Ha a hülyeség fájna, egyesek már ordibálnának, az biztos.
Hogy lehet ilyen marhaságokat elterjeszteni?? Még jó, hogy nem kapcsolják az új kormány legújabb intézkedéseihez!
Jesszusom!
Arról nem is beszélve, hogy a Magyarországon előforduló két viperafaj az emberre egyáltalán nem, illetve alig veszélyes. Viszont valamennyi kétéltû és hüllő védelem alatt áll. Ezt kéne inkább terjeszteni, illetve segíteni a régmúltat idéző, babonás félelem felszámolását. Ami azt illeti, tulajdonképpen az egerek ránk sokkal veszélyesebbek, mint a parlagi viperák, barna varangyok, denevérek és keresztespókok együttvéve.
Kedves pajtások! Ennyi marhaságot még életemben nem hallottam, mint itt a cikkben van. Soha senki nem telepített viperát Magyarországon sem Somogyban, sem sehol máshol. Jelenleg hazánkban Somogy megyében (Szentai erdő), Zala megye Somoggyal érintkező peremterületein, a Zemplén és a Szatmár-beregi sík bizonyos területein nagyon kis egyedszámban élnek keresztes viperák.
Elég régóta foglalkozunk keresztes viperák kutatásával, így valami fogalmam azért van a dologról. Kedves Kerti Örömök. Barcsra sem telepítettek soha viperát. Egy, nincs miért, kettő nincs is honnét. Rombuszminta nincs a vipera testén, bár ugye az attól is függ, hogy ki mit lát rombusznak.
Azt meg csak mellékesen jegyzem meg, hogy nincs olyan kígyófaj, ami túlélné, ha ledobnák egy helikopterről, vagy repülőről.
Egy biztos, nagy az Isten állatkertje!
Zseniális! Mármint e legenda. Mikoron vagy 9 évvel ezelőtt a Kiskunságra kerültem a Nemzeti Park Igazgatósághoz, e legenda már masszívan tartotta magát a kunadacsi, kunpeszéri kocsmákban és tanyákon. Aztán később rendszeresen hallottam nagyjából hasonló verziókat kunszentmiklósi vasútállomáson, a kecskeméti buszpályaudvaron, Dabason, Szabadszálláson, stb.
Nos, az őrségit nem ismerem, ámbár megjegyezném, elsősorban Besemiki számára, hogy Zala nyugati részén Zalabaksán, Csömödéren is van vipera adat, ami elég közel van az Őrséghez, bár ott sose látták, ez igaz.
A fenti legenda keletkezését nem követtem le, nem tudom honnan ered, mikor keletkezett, de amint már mondtam 2001-ben a Felső-Kiskunságban masszívan tartotta magát. Ehhez tudni kell, hogy e térség – Dabastól Bugacig – a rákosi vipera (Vipera ursinii ssp. rakosiensis, egyesek szerin V. rakosiensis) egy Kárpát-medencei bennszülött alfaj avagy faj, melyet a Rákos-patak mentén írt le egy magyar tudós a XIX. század végén, tehát viszonylag későn. Innen a neve. E nevet felváltotta a parlagi vipera elnevezés az ötvenes évek elején, mivel nem volt szerncsés rákosi viperát emlegetni bölcs vezérünk, Rákosi Mátyás miatt. Most már természetesen szabad. E kigyócska sztyeppi övezetben él, s valaha viszonylag gyakori volt a Kárpátok gyűrűjében, s a mainál több helyen élt. No, de egyrészt sikeresen kiírtottak (gonosz kígyó, stb.), másrészt a XX. század második felében oly gyorsan morzsolódtak fel élőhelyei, hogy a faj populáció széttöredeztek izolálódtak, s legtöbb helyről eltüntek. A megmaradt kiskunsági és hansági példányok fajszinten a végóráikat élik. Óriási összefogással és Uniós pályázati pénzekkel tesznek szakemberek erőfeszítést a faj megóvására, ahogy fentebb Molnár Laci druszám mondta volt. A Kiskunsági NPI és az MME közösen működtet egy “viperatelepet”. E kifejezés kicsit szerencsétlen, de a lényegen nem változtat. E telepen komoly munkával ex situ, azaz az élőhelyén (részben) kívűl, félig-meddig mesterséges munkával folyik a viperák tenyésztése.
E linken találhatóak részletes infók.
http://www.rakosivipera.hu/hu/rakosi-vipera-vedelmi-kozpont/
NAmost, ez a telep egy kis tanya épület megvásárlásával indult vagy tíz évvel ezelőtt. A pénzforrások csak 2002 után tették lehetővé, hogy elinduljon az építkezés, s 2004-től a szakszerű munka (Én ekkor már egy másik területen dolgoztam, dolgozok, ahol a fenti legendával csak egy-egy elszórt esetben találkoztam, a “nép” száján nem nagyon él, ez a táj a Dél-Alföld Duna-Tisza-közi része, itt nincs vipera, és feltehetően nem is nagyon volt a régmúltban sem Bugac térségét kivéve, ahol most is él.)
De, a viperatelepítési legenda már e munka előtt is jóval élt!
Volt, hogy helikopterről szórták le zsákokban, vagy zsákokból kiöntve, volt, hogy teherautók, traktorok pótkocsival hozták és vasvillával dobálták, szórták szét a pusztában, tanyák közt. Voltak, akik a saját szemükkel látták.Én sokáig próbáltam a helyi erők közt logikus érveléssel megcáfolni e legendát, kevés sikerrel. Mert hinni jó! Jobb, mint gondolkodni. Akik esküdöztek, hogy látták, azoknál rákérdeztem a tényekre: mikor, pontosan hol, hogyan, milyen autó, traktor, honna-hová tartott, stb. SOSEM kaptam pontos választ.
Egyízben egy adacsi kocsmában provokatíve nekem szegezték a kérdést: mi újság ez ügyben, de az igazat mondjam! Nos, akkor én ott bevallottam az “igazságot” – igen, mi telepítjük a kígyókat, azért vagyok itt. És ponosan leírtam hogyan történik a helikopteres telepítés: hogyan száll fel a gép, rakják be a kígyókat (bár azt is bevallottam, hogy nem tudom honnan szerzik őket, valami titkos helyekről hozzák ezerszámra), s ecseteltem, hogyan öntik ki a 30 méteren lebegő gépből a kígyókat s magas sem értettem hogyan is élik azok ezt túl. Aztán még két dologban fejeztem ki az értetlenségemet: 1. mi a cél evvel? 2. hova tűnnek a ledobált viperák? Azt is mondtam, ha valaki mutat nekem egyetlen icipici viperát, az egy hétig vendégen a krimóban. Nos, a polgárok meredten bámultak a fröccsöspoharaikba, s keményen gyűrték agytekervényeiket, láthatóan sokaknak leesett a dolog. Aztán mintegy párpercnyi hallgatás után egyikük sommázta a dolgot: “Azér’ csak lehet benne valami, ha mindenki beszél rulla.”
Itt feladtam, s azóta is rájuk hagyom, éljen a legenda!
JA, még annyit Dr Lónak. A keresztes vipera (Vipera berus) marását azért nem venném lekicsinylően. Nem feltétlenűl kell belehalni, de a mérge brutál erős, szerencsére az egy átlegos ember számára halálos adaghoz két-három kígyó marása kellene egyszerre, erre igen kicsi az esély. Beszéltem olyan hölggyel, akit Erdélyben harapot meg keresztes vipera, csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg, még bőrátültetése is volt. Nem lehet tudni, ki érzékény rá. Van, akit a beadott szérum visz el, mert arra allergiás. Végül is darazsak, méhek csípése is okozhat akár halált is. Amúgy én személy szerint többször, bár nem sokszor, tartottam kezemben keresztes és rákosi viperát. Eleinte békések, de aztán ha elegük van a cseszegetésből, oda marnak. Erre készülni kell, de leginkább: Ne piszkálja őket az, akinek nincs feltétlenűl dolga velük!
Még egy legenda a viperákhoz, ezt már Zalában, Somogyban is ismertem: a farkát szájába veszi s úgy gurl le a domboldalon kergetve az embert.
Barcsról származom, és hacsak nem csal az emlékezetem az (ős)borókásban valóban él (vagy élt) keresztes vipera. Azonban se telepítésről, de halálos kígyómarásról nem hallottam soha a környéken.
mi most akarjuk visszatelepíteni a griffeket odahaza a susnyásba (öregapám mesélte, hogy annak idején a keresztes lovagok levadászták mind, mert buták voltak szegények, mármint a lovagok), akkor ne nagyon reklámozzuk, igaz? irónia off
lol emberek vannak, ha én ilyen okosokkal találkozom, általában szó nélkül kifordulok az ajtón, és igyekszem őket a lehető legnagyobb ívben elkerülni
LOL… Amugy van viperatelepites tuti, mert eccer en is lattam, jott egy izraeli helikopter es ledobott egy csomo zsido viperat, asszonyba bele is maszott egy, megertuk dugohuzoval kihuzni a sunajabol, oszt akkor figyeltem fel ra, hogy tok olyan minta van a fejen mint a gYurcsany szemuvege. Rohadt komcsi dogok……… menekuljon mindekni aki tuddddddd.áááááááá jájájájjájá!
A Zemplénben volt szerencsém egyszer még vagy húsz évvel ezelőtt találkozni egy keresztessel, ja nem lovaggal, viperával. A szépséges állat jobban megijedt tőlem, mint én tőle, úgyhogy egymással ellentétes irányban távoztunk attól a kidőlt fatönktől, ahol találkoztunk.
Valóban fontosabb lenne a természet védelme érdekében a felvilágosítás és a gyermekek oktatása, nehogy az ilyen kis egyedszámú, védett fajokat babonából, vagy ijedségből megöljék a buta emberek.
S.
Kedves(?) Besemiki!
Itt a rombuszminta:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Viperaberus1.jpg/250px-Viperaberus1.jpg
Ebben hol a rombusz?
Persze ahogy Besemiki írta “…bár ugye az attól is függ, hogy ki mit lát rombusznak.”
Előszedtem saját viperafotóim, hát, ha nagyon erőlködök, felőlem akár rombusz is lehet, ha ONNAN nézed.
En a tisztelt termeszetvedok nyakaba szornam a viperakat, es maras eseten nem adnek nekik ellenszerumot !!! a VIPERAKNAK MEG VASLAPATOT !!!
Nagyon kösz ezt a posztot, itt Tokajban is megy ez a hülyeség. A Zemplénben természetesen él keresztes vipera és Tokajból is van irodalmi adata. Biológus hallgatóként sokat járom a környéket (kétéltűek és hüllők után), de szerintem a faj már egy ideje eltűnt a hegyről, mivel semmilyen élőhelyről nem került eddig elő. Mivel a Tokaji-hegy amolyan szigethegy ez könnyen elképzelhető. Nincs összeköttetés az északabbi állatokkal, nem tudtak egyedek délebbre eljutni és szép lassan elfogytak innen valamilyen oknál fogva. Bár örülnék neki, ha nem lenne igazam. Minden esetre valakik olykor látni vélik, annak ellenére, hogy helyi biológusok meg sosem.
Nem mellesleg ismert lenne széles körben egy ilyen visszatelepítés, tenyésztés, csakúgy, mint a kékcsőrű réce telepítés, rákosi vipera, túzok.
Másrészt egy ilyen telepítési-tenyésztési dolgot más fajok sokkal jobban megérdemelnének és a pénz osztásánál elsőbbséget élveznének, ilyen például az alpesi gőte, haragos sikló, lápi póc, csíkos szöcskeegér stb. és nem a világ legelterjedtebb mérgeskígyójára költenék el. Abszurd.