A Biblia tanításában nem kötelező hinni. Arról is lehet diskurálni, hogy miként állt elő – kik írták, mikor, milyen céllal, ill. hogyan változott a szövege.
De ha már ezt tesszük, tegyük fair módon.
1. Az, hogy a bibliai szöveg változott-e, nem a zsinatokról terjengő képzelgések alapján állapítható meg, hanem a fennmaradt, ókori szövegek összevetése alapján. (Ha azt mondom, hogy a Himnuszt többször átírták, be kell mutatnom az eredetit, meg a változatot is. Egyébként a levegőbe beszélek.)
Itt két érdekességet röviden. Az Ószövetséget sokáig csak Kr. u. 9-10. századi másolatokból ismertük (mármint a héber eredetit). Mivel a könyvek egészen biztosan a Kr. előtti időkben keletkeztek, a héber szöveget vizsgáló tudósok nagyon bizalmatlanok voltak a szövegekkel szemben. Ennyi idő alatt nyilván sokat változott – gondolták (a felvilágosodás óta a bibliatudósok bármivel vádolhatóak, csak elfogultsággal nem – aki nem hiszi, olvasson el tőlük vmit). Aztán 1947-ben, Qumránban felfedeztek egy csomó ószövetségi tekercset a Kr. előtti 2-1. századból. A legtöbb tekercs hiányos ugyan, de pl. Ézsaiás könyve teljes egészében megmaradt. Az eredmény: a szöveghagyományozás közel 1000 éve alatt csak a helyesírás változott némiképp… Még ma is rengeteg tudományos (!) elmélet van arról, hogy miként állt elő az Ószövetség, de a Kr.u. “zsinatos” szövegváltoztatásokon minden komoly tudós harsányan röhögne.
Az Újszövetség iratai nagyságrendekkel nagyobb példányszámban maradtak fenn (több ezerre rúg a számuk!), mint bármilyen ókori irat, ráadásul már az 1. századból is vannak papirusz-töredékeink, a 3-4 századból pedig már teljes kódexeink is. (Összehasonlításképpen: Platónt Kr. u. 13. századi másolatokból ismerjük, mégsem kételkedik senki a hitelességükben). A münsteri egyetem vaskos kötetekben adta ki az összes (!) papirusz és kódex fényképét(a legrégebbi online is elérhető). A bibliafordítások pedig az ókori forrásokat gondozó münsteri (ill. egy amerikai) egyetem által kiadott, görög Újszövetség alapján készülek, amelyekben sorra fel vannak tüntetve a lehetséges szövegvariánsok. Az eredmény: a szövegek értelmét lényegesen megváltoztató eltérések gyakorlatilag nincsenek: a szórenden és a kötőszavakon kívül szinte semmi sem változott. Az eltérések pedig végképp nem köthetőek semmilyen zsinathoz, meg papokhoz, hiszen a legtöbb másolat jóval az első zsinatok előttről származik.

2. Nem a zsinatok válogatták meg a bibliai iratokat, és nem ők szabták át, hanem az eretnekek próbálták (így Marcion a 2. században, aki elvetette az Ószövetséget, és “ki akarta vágni” az ószövetségi idézeteket az Újszövetségből). Erre reagálva szedték ujjbegyre lassanként azon szent iratok listáját, amelyeket a keresztény gyülekezetekben mindenhol régóta használnak, és ihletettnek fogadnak el. Ismétlem: Nem a zsinatokon döntötték el, hogy mit használjanak a gyülekezetekben, hanem a gyülekezetek gyakorlata alapján állították össze az iratok listáját! A vitás esetekben inkább bevették a vitatott könyvet (Péter 2. és 3. levelét, A zsidókhoz írt levelet, János jelenéseit stb.), minthogy kihagyták volna. A kimaradt könyvek közül is többet úgy “ajánlott irodalomként” tartottak számon (Didakhé, Hermász pásztora). Nem üldözték, és nem égették el az apokrif könyveket sem, de nyilván nem is vették be azokat az iratokat, amlyek Jézus élete után legalább 200, de akár 400 évvel később íródtak, azt állítva, hogy ők tudják csak igazán, mit tanított Jézus… Azért az akkoriak sem voltak hülyék, és csak azokkal az iratokkal foglalkoztak, amelyek Jézus tanítványaihoz, ill. a tanítványok közvetlen tanítványaihoz köthetőek voltak.

3. A nagy zsinatok idejére (a legelső is a 4. századig váratott magára!) már mindenfelé jól ismerték a Szentírást. Egy jottányit is átírni olyan lett volna, mintha hétfőn a Parlamentben átírnák a Himnuszt. Az azért mindenkinek feltűnne.
Igaz, hogy miután államvallássá vált a kereszténység, a tanok körül hatalmi harcok folytak. Így például Nagy Konstantin is alaposan belefolyt a Kr. kettős természetéről szóló tan ügyébe (a Szentháromságtan alapja): hol az egyik, hol a másik oldalt támogatta. De figyelem: Nem a Szentírás szövegéről, hanem a szöveg értelmezéséről folyt a vita. Konstantint pedig nem érdekelte a teológia, csak az, hogy megszűnjön a vita, bármi is lesz az eredmény. Féltette a birodalom új szellemi alapját, az általa államvallásnak nyilvánított kereszténység egységét – s így a birodalom egységét. A teológusok vitatkoztak, és mindenki kitartott a véleménye mellett, vállalva, hogy Konstantin száműzi, aztán meg visszahívja őket. Ők tehát nem szabták senki hatalmi érdekeihez a véleményüket (végképp nem a Biblia szövegét!), hanem az igazságot keresték. A Szentháromság-tannal kapcsolatban pedig végül meg is találták, s így megnyugodhatott a császár pici szíve is.

Bocsánat, hogy hosszan írtam.

Üdv.

Bandi

A megváltás is egy bazi nagy önámítás: “bűnözhetek annyit amennyit akarok, mert majd úgyis megváltanak, meg hát addig is, meggyónom a papnak”. Ezzel persze minden el van rendezve. Minden nap csinálok valami piszkosságot és minden nap gyónok. Akkor tiszta vagyok nem? Na ez nem más mint durva önámítás.

De nem vitatkozni jöttem mert tudom hogy nagyon erős tud lenni az az álomvilág amiben az emberek azért élnek, hogy ne kelljen a valósággal foglalkozniuk.

Mert ugye milyen szörnyű mikor kisgyerekeket erőszakolnak meg, ölnek meg, amikor családokat irtanak ki, amikor egyesek szándékosan rosszat akarnak másoknak? Én elhiszem hogy ezeket valaki nem bírja és elvonul egy mások által teremtett világba ahol jól érzi magát.

Lehet belegázolok valakik lelkébe ha azt mondom, hogy Isten nem létezik és csak azok hisznek benne akik nem tudják elfogadni hogy az ember és az emberiség egy jelentéktelen része a nagy egésznek. Egyáltalán nem vagyunk annyira fontosak, hogy valaki figyelje minden lépésünket, sőt, még megváltót is küldjön nekünk.

Természetesen a Biblia jó olvasmány, mindenkinek ajánlom, de persze nem kell több jelentőséget tulajdonítani neki mint egy jó sci-fi könyvnek.

Holger Kersten:Jézus Indiában élt -Biográf 1992
egyébként ha tudományosan közelítenének a torinói lepelhez akkor megkéne nézni, hogy a közel keleten , egyiptomi származásokkal biztos nem ilyen kinézetű ember volt Jézus
az valószínűleg a péntek 13 hozadéka

Vladmir Ilyich Lenin