2010. jún. 27.
Kutyák, amiket jobb, ha nem engedünk a házunkba
marinovVettél már kuvaszt, amiről pár hét után kiderült, hogy jegesmedve? Vagy olyan kiskutyát, amiről az állatorvos kiderítette, hogy valójában patkány?
“Hallottam olyan történeteket régebbről, hogy aluljáróban oroszul beszélő „embertől” fehér kiskutyát vettek, aztán 1-2 nap múlva, mert rosszul nézett ki, elvitték az orvoshoz, és ott derült ki, hogy néhányhetes jegesmedvebocs volt, s természetesen az anya nélkül meghalt” – idézte Attila a Legendavadászatban a történet egy verzióját.
A sztorinak hazánkban sok változata kering, egyes esetekben ukrán az eladó, másutt lengyel. Az állat növekedése során többnyire megtámadja a háziakat, néha az állatorvos leplezi le. A sztori fénykorát a rendszerváltás környékén, a „lengyelpiacok” virágzása idején élte.
Jegesmedve-beszerzés, de hogyan?
A történet abból indul ki, hogy az ukrán vagy lengyel eladó valahonnan szerzett egy jegesmedvekölyköt. Erre két módja lehetett: vagy lopott egyet az állatkertből, vagy – mint egy tőlünk északabbra lévő ország állampolgára – „kiment az erdőbe”, és fogott egyet. Mindkét eset igen bizarr, hisz sem a lengyel, sem az ukrán pusztákon nem él meg a jegesmedve. Az ugyanis a sarkvidék lakója, délebbre legfeljebb kóbor jégtáblákon juthat. Ezekben a ritka esetekben viszont bocsa biztosan nem éli túl az éhezést – ecsetelte a Legendavadászat készítése során Hanga Zoltán, a Budapesti Állatkert szóvivője.
A jegesmedve szülés előtt jókora barlangot váj a hóba és a jégbe, itt szüli meg bocsait, s azok három-négy hónapon át nem is hagyják el a vackot. Mire kijönnek onnan, már tíz-tizenöt kilósak és nagyon nehéz összetéveszteni ôket egy kuvasszal. Emellett egy jegesmedveanyától elorozni a kölykeit – ez olyan vállalkozás, ami a négyszáz kilós állat láttán kevés embernek jutna eszébe.
Ez esetben marad viszont az állatkert, vagy más, természeten kívüli beszerzési mód, ami viszont feltételezi, hogy az árus pontosan tudja, mit árul. Ugyan miért érné meg neki egy törzskönyvezetlen kuvaszkölyök áráért eladni a csempészett állatot?
Sztoritestvérek
A fenti történetnek rengeteg nemzetközi testvére létezik. Egy amerikai változat szerint egy asszony Mexikóban járva befogad egy kóbor kutyát. Bár tudja, hogy a határon nem szabad semmi élőt átcsempészni, hazaviszi magával. Másnap arra ébred, hogy frissen befogadott kedvence haldoklik. Az ebet állatorvoshoz viszi, aki azonnal kérdőre vonja. A tulajdonos egy ideig megpróbálja eltitkolni, végül bevallja: Mexikóból csempészte az állatot. A diadalmas orvos pedig közli, hogy a kutya valójában egy mexikói csatornapatkány. A Snopes.com által idézett más verziókban az állat kárt tesz a lakásban, néha darabokra cincálja a többi háziállatot.
Bár a jegesmedve és a patkány között a különbség hatalmas, a történetek üzenete hasonló: a határunkon kívül létező dolog jobb, ha ott is marad, különben csak bajt hoz ránk. Ha az idegen állatot, azaz az idegen lényt (az idegen eladó portékáját) gyanútlanul kutyának (barátságos védelmezőnknek) hisszük és otthonunkba engedjük, azzal magunkra szabadítjuk a romlást. A szóbeszéd alig rejtjelesen arra is figyelmeztet: ne bízzunk a „civilizálatlan” világból jövő emberekben és dolgokban.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
ki ez a marinov??
“A szóbeszéd alig rejtjelesen arra is figyelmeztet: ne bízzunk a „civilizálatlan” világból jövő emberekben és dolgokban.”
És mennyire helyénvaló intelem ez.
Én vettem egy tök édi agárkölyköt, de kiderült, hogy hangyász
Hasonlót volt “Charlie, majom a családban” sorozatban.
Ott hihető a történet, egy család vesz egy kiskutyát, akit azért visznek el az állatorvoshoz, mert néha minden ok nélkül megvadul. Az állatorvos meg közli a gazdival, ez nem meglepő, mert a kutyája valójában farkas.
Ha több a bevándorló, csökken a bűnözés?
Budapest, 2010. június 29., kedd (MTI) – Amikor a múlt század kilencvenes éveiben minden addiginál több bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, a súlyos bűnesetek száma minden korábbi időszaknál alacsonyabbra csökkent. A többnyire ennek ellenkezőjét gondoló amerikai közvélemény számára meghökkentő adatokat a Social Science Quarterly júniusi száma közölte.
Évekkel ezelőtt a Harvard Egyetem szociológusa, Robert J. Sampson hívta fel a figyelmet arra, hogy amikor a bevándorlók száma megnő, a bűnesetek száma mérhetően csökken. Ez az állítás akkor főleg elméleti szinten mozgott, de most egy másik szociológus, Tim Wadsworth, a Coloradói Egyetem kutatója bűnügyi statisztikák gondos elemzése útján megerősítette ezt a meglepő tételt.
“Azokban az amerikai városokban, ahol a legnagyobb mértékű volt 1990 és 2000 között a bevándorlók és az új bevándorlók odaköltözésével a népesség növekedése, hirtelen és igen jelentősen kevesebb lett a rablás és a gyilkosság” – állapította meg Wadsworth.
A kutató az FBI bűnüldözési adatainak, valamint az amerikai népszámlálás adatainak felhasználásával vizsgált meg 459 olyan települést, ahol legalább 50 ezren éltek. Megnézte, hogy a városokban kik születtek külföldön, illetve kik költöztek be más országból az utolsó öt esztendőben.
Wadsworth professzor kifejezetten a közepesen nagy és nagy városokat vizsgálta, mert az erőszakos bűnözés 80 százaléka ezekben történik. Azért foglalkozott a gyilkossággal és a rablással, mert azokat rendszeresebben bejelentik a hatóságoknak, mint az apróbb törvénysértéseket.
Azt találta, hogy azokban a nagyvárosokban csökkent a legnagyobb mértékben az erőszakos bűnesetek száma, ahová a múlt évezred utolsó évtizedében a legtöbb bevándorló költözött. A bevándorlók számának növekedésével egy időben a gyilkosságok száma 9,3 százalékkal csökkent és 22,2 százalékkal kevesebb rablás történt.
A tanulmány szerzője feltételezi, hogy a bevándorló közösségekben a családi kapcsolatrendszer szorosabb, kevesebb a válás, a vallási, társadalmi törvényeket szigorúbban betartják és ezek a tényezők csökkentik a bűnözést, ahogyan “kriminológusok ezt már régóta megállapították.”
Gondolom a bunesetek szamat az ott lakok szamaval elosztjak es igy jon ki az egy fore eso bunesetek szama. Tehat mondjuk 1000 emberre jutott 100 buneset -> 10%. Odakoltozott 200 ember, es ha csak ugyanannyi maradt a buneset 100/1200 -> 8.3%.. Hurra csokkent a bunozes.. majdnem 20%-al.
Eh, statisztika.
Na ja, és azt is vizsgálták vajon, hogy a bevándorlók honnan érkeztek? Milyen volt a társadalmi helyzetük, s milyen lett új hazájukban? Ésatöbbi, stb…
Pl. nálunk is csökkent a bűnözés a 90-es évek elején, mert több Kelet-európai (pl Ukrajnából) érkezett hozzánk?
Szerintem ezek a megállapítás igen csak óvatosan kezelendők. Mindemellett a bevándorlást a mai világban nem lehet megállítani, nem is kell, csak erősen kontrolállni, és az adott ország társadalmával elfogadtatni. Végül is minden nép valamikor bevándorlóként kezdte, leszámítva állítólagos majomszerű őseinket, akik a feltételezett őshazából, Afrikából elindultak.
Mi, MAGYAROK is bevándorlók vagyunk a Kárpát-medencében, ezt ne feledjük…
Dixtroy:
Ja kb. igen. Tudod a fokozatok is úgy szólnak: füllentés, hazugság, statisztika.
Hasonló. Telefonos közvéleménykutatás kimutatta, h a lakosság 100%-a rendelkezik telefonnal.
dixtroy
… és valószínűleg ilyen hülyék a statisztikusok, hogyne …
Adani
Hol hallottad ezt, a Showder Klubban vagy a Rádiókabaréban?
Én a jegesmedvés megoldás azon változatát hallottam, miszerint a kölyökben az lett gyanús, hogy akárhányszor valaki fürdeni akart, a “kutyus” beugrott mellé a kádba
bio
bio, az lehetett retriever is
Én meg szavaztam egy politikusra. De aztán kiderült, hogy patkány volt…