“Tudja-e Ön, miért írják sokszor így a gyászos nevet: Tria-non? A válasz egyszerű: mert így latinul pontosan azt jelenti: “három nem” (a tres tria “három” számnév semleges alakját értve, egyébként ilyen helyzetben azt is kell). Nyilvánvaló, hogy a “Nem! Nem! Soha!” jelszó éppen a név latin “értelmezéséből” fakadt. (Képünkön egy korai változat: érdekességét az adja, hogy az új határok annyira frissek voltak, hogy a plakát rajzolója még elég esetlenül formálta meg szegény csonka hazánkat.)”olvastam a blogon, és vártam, hogy szerzője valahol hozzátegye, ez persze csak legenda, de semmi ilyesmit nem következett.

A szlogenmagyarázat annyira adta magát, hogy azonnal gyanús lett. Írtam egy levelet Ablonczy Balázs történésznek, az UL örökös Trianon-szakértőjének, a minap megjelent Trianon-legendák szerzőjének, azt tudakolva, vajon tényleg a Trianon szóból ered-e a Nem, nem soha szlogen, vagy ez is csupán egy jól hangzó félreértelmezés.

Balázs utóbbi felé hajlott, vagyis a félreértelmezés-verzióra, és ezt azzal indokolta, hogy a Nem, nem, soha első felbukkanása 1918 végére tehető, akkor meg még szó sem volt Trianonról. “Gyanúmat némiképp erősíti, hogy a plakáton elég furcsa körvonalú ez a Magyarország, nem a trianoni határokat rögzíti” – írta, majd további részletekért Zeidler Miklóshoz irányított.

Zeidler – megerősítve Ablonczy észrevételeit – elmondta: arról, hogy a békeszerződést a Trianon-palotában írják alá, csak 1920 május második felében értesítették a magyar kormányt. Márpedig a “Nem! Nem! Soha!” jelszó (No, no, never és Non, non, jamais formában is! ) 1918 decemberében már ott volt a Károlyi-kormány által felállított Országos Propaganda Bizottság plakátjain.

Szerinte utólag egy élelmes hazánkfia – aki latinos műveltséggel rendelkezett – észrevette, hogy a “tria non” szókapcsolat kis jóindulattal “3 nem” értelemben is felfogható, s ehhez hozzákapcsolta az akkor már jó ideje ismert “Nem! Nem! Soha!” jelszót.

Levele végén Zeidler felhívta a figyelmemet egy másik összeesküvés-elméletre is; eszerint Trianon kiválasztása – éppen neve miatt – tudatos volt: “A helyszín neve is jelképes: Tria-non –’nem’ a (Szent)háromságra. A trianoni döntés valójában a Sátán megsemmisítő támadása akart lenni. Csak ezután jött a kommunizmus“.

Update: Murányi kolléga jelzi az ebédlőben, hogy ő ezt már januárban megírta A MAGYAR MÚLT MAKACS LEGENDÁI című cikkében. Akkor Bíró-Balogh Tamás 2007-es tanulmányára hivatkozott, amely 1918 novemberére tette a Károlyi Mihály propagátorai által kiötölt, Jeges Ernő festő által megrajzolt területvédő plakát keletkezési idejét.

Sőt, Nyerges András Színrebontás című kötetét is mutatja Gábor, amelyből megtudhatjuk, hogy 1919 márciusában egy hangszerhirdetés is megjelent az ominózus szlogent használva: “Nem! Nem! Soha! Nem megyünk hangszert venni máshova: csak a készítőhöz, Fekete Mihály mesterhez, József körút 9., telefon 36-23.”

Fotó: fortepan.hu