Apámtól hallottam, ők ugyanis épp ezt nézték szombat este, hogy nemrégiben fejeződött be a Viasat3-on a Kék jég című film, amelyben egy repülőről aláhulló, vizelettartalmú jégdarab ráesik egy kocsira, és megöli az abban utazót.

Mint az a Legendavadászatban olvasható volt, szóbeszédek tucatjai számolnak be halálos balesetekről, amelyeket a repülőkből kihulló “kék jég” okozott. Egy yorkshire-i nő “tragédiáját” még a morbid halálokat díjazó Darwin-díjra is jelölték – sikertelenül.

A nő “balesetének” képe 1999-ben került az internetre, a hozzá csatolt rövid szöveg szerint az asszonyt egy repülőről leesett fagyott vizeletrúd szúrta halálra. Ugyan a fotóról első látásra megállapítható, hogy hamisítvány, az utasszállítókból aláhulló vizeletbombák hosszú ideje foglalkoztatják az emberek fantáziáját.

A jelenség amúgy egy létező probléma

Kék jég akkor képződik, ha a vécétartály egyébként rendszeresen ellenőrzött tömítése megsérül, és a tartály tartalma szivárogni kezd. A cseppek a nagy magasságban megfagynak, és az idő előrehaladtával egyre testesebb jégdarabok képződnek. Ereszkedés során, a külső hőmérséklet emelkedésével ezek a tömbök meglazulnak, és esetenként leválnak a gép törzséről.

A sajtóban is nagy visszhangja volt annak a kékjeges balesetnek, amelyben a 73 éves Ray Erickson hajóját érte ilyen jellegű légi csapás, 2003-ban. A Santa Cruz-i férfi nem hagyta annyiban a dolgot. Miután kinyomozta, melyik légitársaság gépének köszönhette a kéretlen csomagokat, pert indított a vétkesnek gondolt American Airlines (AA) ellen. A bíróság első fokon kártérítés megfizetésére ítélte a társaságot, másodfokon azonban felülbírálták a döntést. Azt elismerték ugyan, hogy a férfi lakhelyéül szolgáló hajót kékjég-tömbök zúzták szét, de az AA vétkesnek mondott gépéről kiderült, hogy az incidens idejében a földön tartózkodott.

Halálos áldozatról beszámoló tudósítással nem találkoztam, a regisztrált esetek többségében kisebb balesetekről van szó, emberi sérülés nélkül.

Fotó: pexels.com