Huszonöt városi legendát gyűjtött össze (rosszmájú kommentelői szerint lopott le más blogokról és fordított angolra a babelfish segítségével) az englishrussia.com oldal a szovjet múltból. Körülnéztem azért máshol is
13 vad szovjet városi legenda
A teljesség igénye nélkül néhány sztori a több mint kéttucat, sajnos csak 1-2 mondatban, borzalmas angolsággal kidolgozott történet közül:
- Balesetben felborul egy kvaszt (szláv eredetű erjesztett gabonaital) szállító kocsi, melynek alján galandférgek vagy emberi test van (vö: Rumban ázott diplomata)

- Külföldiek tuberkolózissal vagy szifilisszel fertőzött rágót adnak a gyerekeknek, más esetekben tűket vagy pengét rejtenek az édességükbe. (vö: Pins and Needles)
- Megint aljas külföldiek, ez alkalommal a Vörös téren parádézó úttörőket provokálják, céljuk, hogy megbontsák a koreográfiát és a rendet – de nem sikerül nekik!
- Egy kisfiú játszik az ollóval, véletlenül kiszúrja a szemét. A rémült anya kijön hozzá, közben lánytestvére megfullad a kádban. Az anya, látva, mi történt gyermekeivel, kiugrik a tizedik emeletről. Ekkor érkezik meg az apa, aki előbb lelövi fiát, majd magával is végez. Mindenki meghal.
- Brómos tea katonáknak (vö: Kevertek-e brómot a katonák kávéjába, teájába?)
- Különös dolgok a kolbászban: vécépapír, emberi ujjak, fogak, patkány. (vö: Odd Ingredients)
- A hatóságok kikapcsolják az áramot, aminek hatására az emberek nem tudják kivenni a videóból az olyan tiltott filmeket, mint például a Rambo vagy a 9 és fél hét. Ezt követően lecsapnak a bűnösökre.
- Egy bizonyos “vörös film”-et töltve a fotómasinánkba “levetkőztetjük” a lefényképezett embert.
- Lucky Strike legenda a marihuánával (Lucky Strike Joint)
És íme még néhány érdekes sztori a városi legendákat gyűjtő Onotole portálról (az oldal szerzője, sajnos, csak a szövegeket gyűjti, elemzések nincsenek)
- Aki végigmegy a No megállj csak! kvarcjátékon, annak a legvégén a kis gép lejátssza a “No megállj csak” című szovjet rajzfilmet. Ehhez a legenda szerint ezer, míg egy másik verzió szerint tízezer pontot kellett összegyűjteni.
- Egy nénike elmegy egy önkiszolgáló étterembe, beáll a sorba és meglepetten látja, hogy az előtte álló férfi egy NÉGER! Mivel még soha nem találkozott fekete emberrel, megkerüli őt és beáll elé a sorba. A férfi nem szól semmit, a nénike leül enni, de eszébe jut, hogy a kompótot nem vette magához. Visszamegy érte, de mire visszatér az asztalhoz, azt látja, a fekete ül ott és a levesét hörpöli. A bábuska leül a négerrel szemben és elkezdi enni a fasírtot. A férfi nem szól semmit, csak a kenyeret húzza át az asztalon, mire a nénike fogja a kompótot és egy kortyra felhörpinti. Néger feláll és elszalad. A nénike elégedett, hogy legalább a fasírtját megette, amikor észreveszi, hogy nincs meg a táskája. Üvölteni kezd a fekete után, mert hát biztos benne, hogy ő lopta el. Összecsődül mindenki, csendesítik a bábuskát, vizet hoztak neki. A nénike kis idő múlva lehiggad, körbenéz, és hát mit lát a szomszéd asztalnál? Az érintetlen ebédjét és a táskáját a székre lógatva. Kisült, hogy a bábuska rossz asztalhoz ült vissza, és ő volt az, aki felzabálta a néger ebédjét!
- állítólag létezett egy titkos telefonszám, amelyet tárcsázva maga Brezsnyev vette fel a kagylót. A mítosz szerint lakást lehetett tőle kérni vagy külföldi kiküldetést, és Leonyid örömmel teljesített minden kívánságot.

- egy csoport japán utazik a vonaton Leningrádból Moszkvába. Az út második felén a turisták elkezdik követelni, hogy álljon meg a vonat. Kiderül, hogy a csoport minden tagjánál van egy golyóstollba épített Geiger-számláló, az jelzett, amikor a vonat elhaladt egy nukleáris reaktor mellett. A japánok taxival folytatják az utat.
(Az oroszból fordításért köszönet Folk Gyuri haveromnak.)
- “48, sőt, 49 féle felvágott várja a vevőket” – áprilisi tréfák ugyanonnan
- Égből aláhulló tehén legendája

A nénike és a négeres úgyis ismert mint Angliában egy úr meséje ,aki a vasútállomáson vett a boltban egy csomag kekszet és egy újságot majd leült a váróteremben olvasni ameddig a vonatra vár. Leült vele szembe egy másik angol szintén újsággal és hallja, h kibontja a kekszes dobozt és vesz egyet belőle. Nem szólt semmit csak ő is vett egy kekszet. A másik angol meg mintha mi se történt volna ismét vett egy kekszet így mente végig a csomagon mikor elfogyott megjött a vonat a keksztolvaj meg felállt és elviharzott dem ég előtte összenéztek. Ekkor szedelőzködött az első angol is és akkor vette észre az újságpapír alatt lévő kekszes csomagot.
Egy valóban orosz történet még az, h a GUM áruházban a pénztárnál elájul egy ember később kiderül ,h az usankája alá rejtett el egy ellopásra kiszemelt fagyasztott csirkét, de a hosszú sorbanállás alatt lehült a feje és ettől ájult el.
Másik legenda, h a GUM áruházban cipőt is úgy adtak el, h random módszerrel hozzávágtak két kb. hasonlót a vásárlóhoz aztán a bolt előtt ment a cserebere, h van egy piros bal lábas 42-es méretű kinél van a párja.
Meg az a legenda, h Moszkvában lévő kávéautomatákban ember volt, aki töltögette ki a kávét.
Azt is mesélik ,h még régebben ha valahol sor állt akkor sokan beálltak anélkül ,h tudnák mit árulnak mert biztos, vmi ritkaság, gyakran elhangzó párbeszéd volt, h mit árulnak itt? Nem tudjuk még nem értünk oda.
A Videós tuti UL, mert áram nélkül is ki lehet venni ha szétszeded, ráadásul ha nincs áram meg se tudják nézni, h mi van a szalagon.
Vonatos UL-ként meg ott van az mikor az ellenség megtévesztése céljából az áthaladó nemzetközi vonatoknál az állomás táblákat mindig cserélgették így vándoroltak látszólag az állomások ide-oda, meg ,h néha rákapcsolták a vonatot egy körpályára, ahol tett néhány kört mire visszaengedték volna, előtte és utána jó sokáig magas növényzet volt h ne tűnjön fel a dolog.
Már meg lett cáfolva a cár ujja nevű UL, h mikor azon vitáztak hol legyen a Leningrád-Moszkva vasútvonal nyomvonala a cár fogott egy vonalzót és húzott egy vonalat a két város között. De a keze megbicsaklott a vonalzón és lett egy kunkor benne. A valóságban eredetileg nem létezett ez a kunkor nyílegyenes pálya volt később tették be egy meredek emelkedő kikerülése miatt. Később ismét ki lett egyenesítve a mai vonatoknak már nem gond az emelkedő, és azóta finomítottak is rajta.
Az mennyire legenda, a moszkvai metrónál azért van egy körgyűrű mert Sztálin rátette a kávéscsészéjét a tervrajzokra, ahol a leendő metróvonalak voltak jelölve és nem mertek vele ellenkezni?
A kekszes story-t pedig Angliában Douglas Adams írta meg, a Galaxis útikalauz stopposoknak trilógia negyedik részében, ha jól emlékszem.
a kekszes dolog mintha a lelek hosszu es sotet teadelutanjaban lett volna.
a nénis és kekszeshez kapcsolódik Nagy Bandó András: A szalontüdő című története: http://www.fleischmann.hu/photo/B2006Q3/nba_szalontudo.htm
amit akár rövidfilm formájában is meg lehet nézni… nagy kedvenc :)
http://film.indavideo.hu/video/f_szalontudo
király, kösz!
emlékeztek még hazai kvarcjátékos legendákra? ez a “menj el a végéig, és akkor kapsz…” idehaza is ment, de már nem emlékszem konkrét példákra. ti?
Néhány városi legenda Moszkvából:
Minden hotelben a szobákban mikrofon van, és lent a fiuk rögzítik az összes beszélgetést. Egy kollégám állította, hogy mikor becsípve hazajött a szállóba, véletlenül eltévedt, és benyitott egy szobába, ahol rengeteg magnó forgott egyszerre. Őt kilökték, és becsapták az ajtót.
Legenda? hogy 1980-ban órákig Moszkva felett lebegett egy UFO. Pont ott voltam, én nem láttam, az oroszok sem említették. Itthon olvastam.
1970 körül az orosz rendőrök egy pisztoly alakú traffipaxszal mérték a sebességet. Arra jött a francia nagykövet, és a testőrei azt hitték, hogy le akarják őt lőni. Mindenesetre szitává lőtték a kocsiból a szegény zsarukat….
A kajás sztori a hetedikes németkönyvemben is benne volt, német gimnazistával, afrikai bevándorló fiával, és olasz zöldséglevessel.
Még egy legenda Moszkvából:
Az Olimpiai TV központ terveit fordítva vette kézbe a főmérnök, és mire rájöttek hogy baj van, félig már megépült.
Tényleg furcsa, hogy az út felé, a Nagy TV központ irányában mintha csak egy utólag vágott ajtó lenne, egy tűzfalon, és a valódi főbejárat hátul van kialakítva…
Az viszont nem legenda, hogy a GUM-ban mikor női csizmát hoztak, /mind sárga volt/, egyből óriási tömeg lett, és a folyosón cserélgették a nők a topánkákat. Ezt láttam:-)
Az sem volt legenda, /állítólag/, hogy vettem várostérképet, metrótérképet, és mindig gyanús volt, ha megyek valahova, mintha másképp vinne a metró, vagy a troli. Állítólag az ellenség megtévesztése végett, a térképek össze-vissza voltak torzítva. Csak a távolságok nem stimmeltek, a helyszínek mind fel voltak tüntetve.
A kekszeset Douglas Adams lehet beleírta valmely regényébe, de a “Kétség lazaca” c. kötetben megjelent írásai között úgy szerepel, hogy konkrétan vele történt meg ez a szitu.
Pingback: Jeeeeez 13 vad szovjet városi legenda | nukethelamers
“. Egy kollégám állította, hogy mikor becsípve hazajött a szállóba, véletlenül eltévedt, és benyitott egy szobába, ahol rengeteg magnó forgott egyszerre. ”
Az megvan mikor magyar TV-sek forgattak Moszkvában és miután jól betintáztak egy este elkezdtek lehallgatót keresni a szobában, a szőnyeget feltekerve találtak egy nagy anyacsavart. Kicsavarták alattuk meg csörömpölve leszakadt a csillár.
A másik kajájának félig megevését a rossz asztalnál már sokan előadták Nagy bandótól Váncsáig; sőt meg is filmesítették, az indavideon meg is tekinthető:
http://film.indavideo.hu/video/f_szalontudo/
A térképtorzításos sztori nagyon ment a módszerváltás utáni időkben, mikor frissen kiszabadulva a medve árnyékából írhattak effélét a sajtóban. Pl. hogy Moszkva és más fontos objektumok, települések a térképeken X km-rel odébb voltak rajzolva. Ebben vajon mennyi az igazság?
Én ’94-ben utaztam keresztül vonattal a volt birodalmon (Záhony – Kijev – Irkutszk – Ulanbaator), az akkoriban idehaza vásárolt térképen követve utunkat nem sok eltérést találtam. De a vissza úton egy Észak-szibériai fickó (volt székesfehérvári “megszálló” tisztisofőr) azt regélte, hogy komplett vasútvonalak, települések hiányoznak a térképről, amik egyébként nem titkosak, csak nagyon jelentéktelenek.
1980-ban az oroszok magyarázták, hogy torzak a térképek, nekem is úgy tünt Moszkvában. Végül is mindenhová eljutottam, csak a troli a térképen jobbra, a valóságban balra kanyarodott…
Városi legendák elsősorban a “nagy” történelmi alakokról születnek. Az például igaz, hogy a nagy Lenin valójában nem agyvérzésben, hanem szifiliszben halt meg?
Vagy az igaz, hogy Sztálin néha a kedvenc papagáján vezette le a feszültséget? Mégpedig úgy, hogy a pipájával a madár fejét ütögette?
A térképen feltüntetett és az ott nem szereplő településeket, objektumokat ma már könnyen le lehet ellenőrizni. Az interneten orosz torrentes oldalakon megtalálhatóak a régi titkosított térképek. Azokat kell összehasonlítani a “proliknak” készült térképekkel.
Papagájos mítosz, h Churchill papagája ameddig élt ha meghallotta a Hitler nevet káromkodott veszettül.
Elég gyengék azt kell mondanom.
Titokzatos szolgák szerint (anno hidegháború) egy nyugati ország moszkvai diplomatáinak lakóhelyén egy terhes diplomatafeleség napközben váratlanul elkezdett szülni amikor mindenki munkában volt. Ám szerencsére a kedves és figyelmes lehallgatók villámgyorsan odaküldték a mentöket. Happy end :)
Király, olyan kvarcjátékom nekem is van, piacon vettük épp 20 éve! :) Magát a rajzfilmet nyilván nem játszhatja le, hiszen az nem lehet “belegyártva” a kijelzőjébe. (Emlékszem, régen a fény felé fordítgattam mindig ezeket, aztán néztem, van-e olyan dolog, ami nekem még nem jelent meg soha.)
A vörös filmes dolog annyira nem is áll messze a valóságtól, azaz: nightshot-os kamerákkal lehetett megcsinálni, hogy egy spéci szűrőt a kamerára téve a fürdőruhás embereknek át lehetett látni a szerkójukon, főleg, ha az még vizes volt. A kamera meg ugye az infra tartományt veszi olyankor.
@Adani: A videót végül is elég elkobozni, aztán később kiveszik a kazit. Nekem tetszik az a legenda, igazi paráztatós. :D Churchillnek viszont nem tudom, volt-e papagája. Valszeg nem, de ha igen, tanulhatott az öregtől egyet-s-mást. :)
…Bár azt hiszem, a ruszki kvarcnál pont nem is lehetett látni az alakzatokat, annál komolyabb technológiával készült a display. :)
Biztos nem akarták, hogy az ember véletlen lelője magának a poént, ami akkor van, ha leesik a tojás. :)
A sorállásos dolog valódi, saját tapasztalatom is volt az ügyben kettő is, még 1990-ből.
Vörös tér, Vaszilij Blazsennij pont zárva, de a kapu résén be lehetett nézni. Odamentünk, bekukucskáltunk, néztünk egy darabig, mire felnéztünk, 3-4 ember állt mögöttünk, hogy “lehet-e venni valamit”.
Aztán a viszonylag üres buszmegállóban jegyet kerestünk ketten fejest ugorva egy szép nagy női táskában. Akkor is odajöttek legalább ketten, hogy mit árulunk. :)
1980, Moszkva, Szadovalya kalco. /belső körút/
Frissen felállított Pepsi kólás bódé a járdán, zárva, formatervezett, jól néz ki.
Meglátom, hogy egy gyári típustábla van az oldalán, megnézem, hogy kik csinálták, hol készült. Böngészem egy kis ideig, majd mennék tovább.
Hátra fordulok. Három orosz, a hátam mögött, szabályos sorban.
Biztos árulnak valamit, ha ott vagyok…
naja, sőt mi több ez napjaink magyarországán is él az emberekben. például ha egy áruházban kihúzol raklapon pár csorba bögrét, az emberek biztosan megrohamoznak egy nagy fogás reményében.
szintén urban legend, hogy a moszkvai metró kalcevaja (körgyűrű) vonala, amit a metrótérképeken is egy barna karikával jelölnek, eredetileg nem volt az építési terveken, csak amikor odatették őket Sztálin elé ellenőrzésre rátette a kávéscsészéjét, az építészeknek pedig nem volt merszük ellentmondani a nagy Sztálinnak, így megépítették :)
Az viszont tény (Farkas Bertalan többször elmesélte), hogy Bajkonur nagyon nem ott van, ahol a kommunista érában készült térképek féetüntették.
A 90-es években bevett szokás volt a piacon, hogy néhány árus összefogott,és egyszerre mentek nézelődni egy másik árushoz,ahol emiatt jelentősen megnőtt a forgalom.(mindenki azt hitte,valami nagyon jó dolog lehet ott,nagyon olcsón).Egyszerű tömegpszihózis.
A vonatos sztori, amit Adani említett, édesapám szerint igaznak látszik, mert járt arra, és elmesélte, hogy a vonat a nagy semmiben egyszer csak tesz egy kitérőt, holott semmi indoka nem volt rá. Se falu, se erdő, se domb. A vonaton kapták a történetet, miszerint a cár ujja miatt lett az a görbület a pályában. Bár a bicsaklást nem, hanem a cár középső ujjának búbját említették a meséjükben.