A fényképezés feltalálása előtti időkben a lovak mozgását a festmények a hagyományos „haskidudorító” mozdulattal ábrázolták – első láb előre nyújtva, a hátsó hátra –, mert ezzel a kép annak ellenére is a vágtatás mozgássorát idézte fel, hogy az ábrázolás nem volt egyértelmű. Aztán jött Eadweard Muybridge híres sorozatával a vágtató lóról, és ezzel az ún. ventre-á-terre-korszak véget ért.

Muybridge óta tudjuk, hogyan vágtat a ló – olvasom Malcolm Gladwell új könyvében. A téma érdekesnek tűnt, de a szerző csak szőrmentén érintette, ezért rákerestem kulcsszavaira. Eadweard J. Muybridge angol fotográfus 1830–ban született, majd a tengerentúlra költözött, és ott lett fotográfus. Képei feltárták, hogy a futó ló, a sétáló ember vagy az ugró atléta mozgásának szokványos ábrázolásai a megfigyelő agyában létrejövő keveredéseken alapulnak – olvasható Robert Taft írásában.

A legenda szerint egy kaliforniai milliomos, Leland Stanford éppen farmján álldogált vendégeivel, amikor egy ló ügetett el előttük. A milliomos azt állította, hogy időnként a lónak egyik lába sem érte a földet, s e megfigyelésére 25 ezer dolláros fogadást kötött egyik vendégével. Ez azonban Stanford életrajzírója szerint nem több legendánál, mivel szerinte Stanfodnak nem volt szokása a fogadás, másrészt, akivel állítólag a baráti fogadást kötötte, esküdt ellensége volt.

Mindenesetre ami biztos: Stanford volt az, aki – állítólag tudományos érdeklődése kielégítésére – felkérte Muybridge-et a lovak mozgását szemléltető fotók készítésére. Az első kísérletek még nem sikerültek, de pár év múlva, 1877-ben a fotós már olyan eredményeket tudott felmutatni, amik elnyerték Stanford tetszését és bőkezű támogatását – egészen addig, amíg büszkeségből össze nem vesztek.

Muybridge technikájának lényege a következő volt: élesen fehér háttér, ragyogó kaliforniai napsütés, nagy rekesznyílás, rugókkal és gumiszalagokkal mozgatott redőnyzár, nagyon érzékennyé tett lemezek 2/1000 mp-es expozícióhoz, 24 – a lóversenypályára és a mozgásirányra derékszögben beállított – fényképezőgép. A ló átszakította a gépek redőnyzárát tartó fonalat, amikor elhaladt a gép lencséje előtt – írja Taft, akinek cikkében technika további fejlesztéséről is olvashattok.

• “Ragyás arcú törpe” tartotta rettegésben a világot
  Az e heti Múlt-kor tévémagazin a nagy történelmi fotóhamisításokkal foglalkozott....
• Fényképszöveg-manipulációk
  A múltátírás bevett formája a nemkívánatos alakok kiretusálása a fotókról, a szovjet gyakorlatról ír...
• Ilyenek vagyunk, amikor pózolunk
  Csííízz, kérnek minket, és mi csak mosolygunk. Egy videóban azt láthatjuk, hogyan készülnek ezek a f...
• Pacsival hekkelte meg a pisai turistafotókat
  Pisai toronytámasztó és toronydöntő turistákat kifigurázó fotók már korábban is készültek, többek kö...
• Nem, ez sem egy 21. századi mobil egy 19. századi képen
  Emlékeztek még a Chaplin-filmjelenetre, amelyben megjelent egy "mobilozó nő"? Íme a legújabb időutaz...