2010. ápr. 17.
Hatvan, halló, Makó, nyúl
marinovA koincidenciáról, vagyis amikor események vagy jelenségek látszólagos ok nélkül fordulnak elő együtt, már többször esett szó az Urbanlegends.hu-n. Most négy konkrét etimológiai koincidenciáról esik szó.
Az egyik legismertebb magyar etimológiai koincidencia azt sugallja, hogy Hatvan városa azért kapta a nevét, mert pontosan hatvan kilométerre van Budapesttől. Hatvan nevű település azonban már a XIV. században létezett, a méterrendszert pedig csak a francia forradalom után vezették be – mutat rá Beck Mihály. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a település neve ugyan valóban a hatvan tőszámnévből keletkezett, de hogy mi volt hatvan, az ma is kérdéses. Az egyik verzió szerint “talán figyelembe vehetjük a Debrecen központjából nyugat-délnyugati irányban vezető Hatvan utcának azt a megfejtési kísérletét, amely szerint a névadás indítéka az utca mindkét oldalán lévő harminc-harminc telek volt. De minthogy ez az utca valóban a távoli Hatvan felé vezet ki a városból, nevét e településről is nyerhette.”
Egy másik etimológiai egyezésre is Beck hívja fel a figyelmet. Eszerint a telefonáláskor világszerte használt hallót mi magyarok a hallommal hozzuk kapcsolatba. A szó azonban német eredetű (vö: hallo, halloh), hozzánk a telefon elterjedése után került, és a hall igével való rokon hangzása valószínűleg csak hozzájárult ahhoz, hogy idehaza is gyorsan elterjedt. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a telefonáláskor alkalmazott jelentkező szó az amerikai angolból terjedt el és vált nemzetközi szóvá (vö: hello, hillo), a magyar szó alakváltozatainak fő típusai azonban a különböző német formák átvételei.
A messze van, mint Makó Jeruzsálemtől mondást hallva jogosnak tűnhet az az elképzelés, hogy két város – a dél-alföldi és a közel-keleti – közti távolságra kell gondolnunk. Valójában azonban – mint azt már Tóth Béla is leírta a 19. század végén – egy Makó nevű keresztes vitézről van szó, aki a Szentföldre vágyott, de úgy berúgott, hogy már a dalmáciai Spalatóban (Split) azt hitte, megérkezett Jeruzsálembe. Makót egyébként akkoriban, amikor ez történt, Vlnuk (ejtve: Velnök) néven ismerték.
Az utolsó példát német nyelvterületről hozom. A nevem nyúl, hangzik a német mondás, jelentése pedig: semmiről sem tudok. A németek nagy része által az általában félénkként ábrázolt nyulakhoz kötött mondat azonban valójában egy Victor von Hase nevű egyetemistához kapcsolható. Hase 1855-ben odaadta az útlevelét egy barátjának, aki előzőleg párbajban meggyilkolta egy iskolatársát. Amikor számon akarták kérni rajta közreműködését a gyilkos szökésében, bírái előtt mindössze annyit mondott: A nevem nyúl, nemet mondok minden kérdésre, semmiről sem tudok. Rövid, tagadó válasza hamar elterjedt az egyetemisták körében, majd közvetítésükkel a teljes német nyelvterületen.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Az idézett cikk sem tűnik valami nagyon pontosnak, és úgy látszik, hogy ha nem is magyar, de legalább nem is német, max német közvetítéssel érkezett angol szóról beszélhetünk:
http://en.wikipedia.org/wiki/Hello
Persze, lehet, mégiscsak német az eredet, legalábbis a németek szerint:
http://de.wikipedia.org/wiki/Hallo
Ők legalább nem idegenkednek attól, hogy megemlítsék Puskás Tivadart sem:
http://de.wikipedia.org/wiki/Tivadar_Pusk%C3%A1s
ami viszont a magyar “városi legendát” erősíti, akkor lehet, hogy mégiscsak a mi “hallod” szavunkból ered?
Igen, ezért szeretem ezeket az “egzakt” tudományokat, mert sosem lehet 100%-ig megbízni bennük…
És, hogy melyik a tuti? Számomra a magyar változat
Az idézett cikk mellett a (magyar) etimológiai szótár is német illetve angol eredetről beszél.
marinov, igen: 4. A magyar nyelv etimológiai szótára. 2. kötet, 36. o. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970.
(Jelen bejegyzés és a hivatkozott oldal nem idéznek, és _csak_ német eredetre utalnak, azonban a legtöbb oldal amit találtam az angol eredetre utal…)
Kicsit elavultnak tűnik… És pont ezt írtam, melyik a tuti? Minthogy az etimológiai szótárból nincs idézet, miért kéne elfogadnom, hogy ő adja meg a helyes eredetet? Ráadásul a német oldal azt írja, hogy van több magyarázat is, de csak a “magyar variációt” említi meg. Ezek azt mutatják, hogy az irány talán mégis fordított volt és ugyan a hangzás egybeesése segített, de nem úgy.
Sajnos a hivatkozott szótárhoz nem tudok hozzájutni…
nem kell elfogadnod. sőt, kutass forrásokat bátran!
a wikis möglicherweise – hivatkozás nélkül – viszont nekem nem forrás, az csak legenda
az angol-német kérdéshez pedig: én úgy értelmeztem a szótár szócikkét, hogy maga a szó német eredetű, a telefonálásban való használata pedig az angolból jön.
A városok távolságűt nem a városok szélétől mérik, hanem a középpontjuktól, így elvileg a HAtvan Bp távolság sem változik a város növekedésével!
Az már kimaradt, hogy miért érdekes, hogy Makót Velnökként is ismerték: ugyanis Makó, mielőtt a Makófalva nevet kapta (1299-es oklevél már ezen az új néven említi(, Velnök néven szerepelt (első említés 1247).
Az is kérdés, hogy mennyi köze lehetett Makó bánnak ( a legenda szerint róla nevezték el makófalvának) az emlegetett lovaghoz, vagy a lovag pontosan mikor is élt.
Ettől még lehet, hogy magának a városnak nincs közvetlen köze a mondáshoz, bár ettől még igaz, hiszen jó messze van Jeruzsálemtől
Tamás, jogos, ez már az én utólagos, tökfelesleges okoskodásom volt, ki is húzom, kösz.
Ezt nem hagyhatom szó nélkül, bocsánat.
Hatvani voltam/vagyok, és annakidején a városi könyvtár igazgatója helyismereti játékokkal igyekezett lokálpatriótákat nevelni az arra fogékony gyerekekből. Ehhez biztosított mindenféle dokumentumot, ami fellelhető a városról.
Hatvan nevét először 1235-ben említik meg írásban egy premontrei szerzetes oklevélben “Hotvin”-ként, ami egy nemzetségfő neve volt még a honfoglalás idejéből.
http://www.hatvan.hu/HIREK/ules/r0327.htm
A XIV. században (egész pontosan a 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben) említik “Hatuan”-ként. Előfordul még „Hatvin”, „Hotwan”, „Hothoun”, „Hothwon” névalakban.
Egy másik feltételezés szerint még régebbi az elnevezés: Szent László korában 60 besenyőt telepítettek ide – de ezt az írásos bizonyítékok miatt kizárnám.
Egyébként Újhatvanban (a nyugati városrész, közelebb Pesthez) az 53-as szám szerepel a kilométertáblán, és emlékeim szerint 4 km-re van a központtól, tehát Ötvenhétben kellett volna laknom…
köszi, ez érdekes.
és a http://hatvan.hu/ nyitólapján felbukkanó Hatwan alakot még nem is említettük
Én kösz, ezt eddig észre sem vettem. Úgy tűnik, a városatyák is igyekeznek megváltoztatni ezt az egyébként vicces tévhitet
Meg nem mondom, melyik regényében (talán a Sárga rózsa…?), de Jókai a halló, helló, hahó stb. szavakat a pusztai pásztorok körében évszázadok óta használtnak jelzi, minthogy jól és messze hangzanak a pusztán.
szóval ki tudja…
Lehet, hogy a “hallo” az angolból került hozzánk, német közvetítéssel.
Azt viszont nem árt tudni, hogy az angolba Edison magyar technikusaitól került, amikor próbálgatták a vonalat. “Hallod? Igen hallom!”
A “hallo” eredete: Aklexander Graham Bell, a telefon feltalaloja, New Jersey laboratoriumaban tobb magyar is dolgozott. Egy alkalommal, mikor ket magyar mernok probalt beszelni a kezdetleges telefonon egyik szobabol a masikba, az egyik kiabalta, hogy “hallod, hallod”. Az ott dolgozo amerikai mernokok es maga Bell is ezt ugy ertettek, hogy “hallo, hallo” (ok nem tudtak magyarul). Mikor aztan az amerikai kollegak es maga Bell is kezdtek telefonalgatni egymasnak, azzal kezdtek, hogy hallo, hallo elhagyva a d betut. Erdekes megjegyezni, hogy talan Olaszorszag az egyeduli ahol nem hasznaljak a hallo-t, hanem inkabb a “pronto-pronto”.
forrásokat, forrásokat!
B Z Horvath: azért ott vannak még pl a japánok is, akik musi-musival szólnak bele a telefonba, szóval biztos akad még jó pár nyelv, ahol nem Halloznak
Kedves B Z Horvath és Kisvirág ! A japán inkább mosi-mosi, “o”-val és nem “u”-val, aztán ott van a spanyol: aki fölveszi azt mondja: Digame (azaz: Mondja [nekem]!), a telefonáló pedig azt mondja : Oigame (Halgass [engem], vagyis figyelj!), aztán a portugál: a hívó /kérdez/ Está-lá? – vagyis: Ott van? – szóval elég sok helyen nem a halló dívik, elég nagy a változatosság.
Péter: “Egyébként Újhatvanban (a nyugati városrész, közelebb Pesthez) az 53-as szám szerepel a kilométertáblán, és emlékeim szerint 4 km-re van a központtól, tehát Ötvenhétben kellett volna laknom…
”
Erre több “kifogást” is lehet mondani:
- annakidején nem tudtak olyan pontosan mérni ekkora távolságot, hiszen nem volt km óra, sem GPS. Elképzelhető, hogy egyszer megmérték a távolságot (pl. térkép készítéshez), és 60 km-t mértek.
- az is elképzelhető, hogy 700-800 év alatt annyit elvándorolt a település középpontja, hiszen nem biztos, hogy minden irányba ugyanolyan homogén módon terjeszkedett a település (ha valami ok miatt inkább az egyik irányba nyitnak új utcákat, akkor a középpont is abba az irányba fog elmozdulni). Pl. ahol én lakom, kis falu, itt a település határától kb. 500-1000 m-re találtak egy római kori falu maradványait, ami ennek az elődje volt. Jelenleg a település legnagyobb átmérője olyan 3-4 km, ami azt jelenti, hogy kb. 2-2,5 km-t mozdult el a középpontja.
Nem azt mondom, hogy mindenképpen a Bp-Hatvan távolságból alakult ki a név, mert lehet, hogy egész másból.
Csak azt mondom, hogy az 57 km nem zárja ki ezt.
LGabci,
amikor a település a nevét kapta, még nem kilométerben mértek.
Ott a pont!
Egyébként a városközpont vándorlása ilyen szempontból lényegtelen is, mert ugye a “0″ km-követ csak a 20. század elején ötlötték ki ( http://hu.wikipedia.org/wiki/%E2%80%9E0%E2%80%9D_kilom%C3%A9terk%C5%91 ), akkor meg már ott volt a városközpont, ahol most (igazából 1730 óta biztosan nem mozdult, akkor kezdett Grassalkovich építkezni), illetve a km-tábla a város szélén a 3-as főút “0″ kmkőtől számított hosszát jelzi, az utak meg bizony kanyarognak, gyalog biztos lenne rövidebb út is.
Na de nem is ez a lényeg, még mindig ott van az a fránya 13. századi oklevél.
Honnan tudnánk, mi hatvan, amikor még azt sem tudjuk mi harminc.
A “hallo” szó természetesen sumér eredetű, onnan vették át a hunok, tőlük pedig Puskás Tiadar és A. T. Edison
Tetszik nekem ez a félkomoly vitatkozgatás, de megmondaná valaki, hogy Szikszó miben mérve van épp 60-nyira ( six O – in english ).
Én nem jártam utána semminek ebből a Hatvanos sztoriból, pusztán csak a véleményemet irom le. Én sosem hittem hogy valóban Bp-től mért távolságról kapta a nevét. Meg különben is, hol volt akkor Bp központja? Meg volt olyan akkor hogy Budapest? Tudtommal olyan volt hogy Buda meg Pest meg Óbuda és ez a 3 az 1800-as évek végén egyesült, vagy nem? Meg miért pont tőle mérnék a távolságát, hiszen 1872 óta lett hivatalosan főváros, és Hatvan az általatok említett források szerint régebben alakult..
Valaki kert refernciat a korabbi hozzaszolasomhoz – itt van. Ha tudsz angolul akkor Te is tudsz talalni – sot meg Magyar nyelven is.
Did you know that the word Hallo is also a Hungarian word? “Hallod?” means: Do you hear me? while “Hallom.” means: I can hear you. It was first used by Tivadar Pusk�s inventor of the Telephone exchange in 1877.
Egy ismeretlen valaki hozzászólása egy obskúrus honlapon remélem nem számít referenciának, ez csak valami tévedés lehet.
Olvastam egy régebbi könyvben, de nem emlékszem h hol, hogy Makó Jeruzsálemtől nincs messze, mert egy kikötőváros (talán a makkabi-hoz van köze?) Jeruzsálem mellett, és azért volt csak messze, mert a keresztes lovagoknak harccal kellett eljutniuk odáig. Magyarul vissza kellett foglalni, úgy soknak tűnhet..
Nekem az origo német-magyar szótár a hallo és halloh szavakra semmit, csak magyar találatot dob ki még akkor is ha kifejezetten a német->magyar fordítást kérem.
Ráadásul a hallod, hallom szavak pontosan a célnak megfelelő jelentéssel bírnak. Skype-on ezt használtam magam is minden ismerősömmel: hallasz, hallod, igen hallak. Egy idegen számára esetleg érthetetlen mi következik a ‘hallo’ rész után mert mindig változik. Tehát marad a hallo
.
+1 a magyar eredetre
.