Tréfák szovjet lapokból, illetve szovjeteket célba vevő áprilisi tréfák a világból, az átalakulás időszakából. A lista természetesen nem teljes (az MTI archívumában 1988 és 1992 között megjelent híreken alapul), és azt sem ígérem, hogy hanyatt dobjátok magatokat a röhögéstől, de a kor humorát (és hírügynökségi nyelvezetét) visszaadja.

1988 áprilisában, három hónappal azelőtt, hogy az SZKP 19. kongresszusán beindították a politikai, alkotmányos és jogi reformok programját, a Reuters egy új jelenségre hívta fel a figyelmet: egy vezető szovjet lap április elsejei tréfát közölt. Márpedig erre a hírügynökség tudósítója szerint „emberemlékezet óta” nem volt példa. Az újság a szovjet kormány lapja, az Izvesztyija volt, és azt jelentette, hogy a világbajnok argentin válogatott sztárja, Diego Maradona átigazol a szovjet Szpartak Moszkvához. Az április 1-re szánt „hírt” a lap egy nem létező nyugatnémet újság, a Zum Beispiel (Például) értesülésére hivatkozva hozta. A lap saját jelentései között szerepelt továbbá az is, hogy azokra a repülőgépekre, amelyeket gyakorlatlan pilóták vezetnek, ezentúl kiteszik a „tanuló vezető” táblát, illetve az olvasók közül azok, akik beküldenek három igazolványképet és egy orvosi igazolást, űrutazáson vehetnek részt. A vicceskedéshez csatlakozott a Pravda is, mely előkelő helyen számolt be egy kizárólag humoros témájú fotókiállításról, ahol április elején „jó pénzért vicceket is lehet vásárolni” (???).

1990 áprilisában a Komszomolszkaja Pravda című szovjet lap azt tudatta olvasóival, hogy bár zsákutcába jutottak a szovjet-kínai tárgyalások a Kínai Nagyfal darabjainak megvásárlásáról, valamelyes vigaszt nyújt, hogy a Szovjetunió bizonyos üzleteiben hamarosan árusítani fogják a berlini fal egyes részeit. A lap arról is beszámolt, hogy az ENSZ vételi ajánlatott tett Nyikita Hruscsov azon cipőjére, amellyel egykor az asztalra csapott a világszervezetben. Az újság vicceskedő szerkesztőinek még ez sem volt elég, arról is hírt adtak, hogy a moszkvai városi tanács rendelete értelmében belépőt kell fizetni mindazoknak, akik valamilyen tüntetésen akarnak részt venni. A Rabocsaja Tribuna című újságban egy praktikus reklám tűnt fel: egy nem létező pszichoterapeuta egy kitalált egyesület nevében távhipnózisra buzdította olvasóit, akiknek ehhez elegendő lett volna, ha hangosan megismétlik a mellékelt írást. A bűvös szöveg arról biztosította az embereket, hogy minden jóra fordult, s hogy a gazdasági csőd szélén álló országba beköszöntött a bőség, az üzletek polcai roskadoznak az élelmiszerektől, s már 48, sőt, 49 féle felvágott várja a vevőket.

A széthullóban lévő Szovjetunió téma volt Európa más részein is április első napján. 1991-ben a varsói Gazeta azt írta, hogy a városban járt Szvetlana Allilujeva, Sztálin lánya, hogy visszakövetelje az apja által a lengyeleknek adományozott negyvenemeletes fővárosi épületet, a Kultúra Palotáját. Ugyanebben az évben – egy másik áprilisi tréfa keretében – váratlan vendégek toppantak az egyik párizsi gyorsbüfébe: Mihail Gorbacsov és testőrei. A pincérnők elhűlve látták, hogy az ál-Gorbi a legnagyobb nyugalommal hamburgert rendel. A jelenetet megrendező La Cinq tévétársaság délben „hivatalosan” is közölte: a szovjet politikus az otthoni gondok elől utazott Párizsba. Gorbacsov egyébként később az Eiffel-toronyba is ellátogatott, s lekezelt a turistákkal, majd lefényképeztette magát a meglepett külföldiek oldalán. Pár nappal később, egy megkésett áprilisi tréfa keretében a spanyol állami tévétársaság katalóniai körzeti adása egy szatirikusnak szánt álhír-műsorban bejelentette: katonai puccs történt Moszkvában, amiben Gorbacsov elnököt megölték. Az adásban harckocsikat is mutattak a szovjet főváros utcáin, s látható volt az amerikai elnöki szóvivő is, aki a spanyol álfordítás szerint azt jelentette be, hogy az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval. Az álhír nyomán kirobbant zűrzavart csak fokozta, hogy több rádióállomás is komolyan vette a műsort, s híradásaikban első helyen közölték a „hírt”. Spanyol nézők és rádióhallgatók ezrei telefonáltak be riadtan, további értesüléseket kérve a moszkvai fejleményekről. A barcelonai szovjet konzul ízetlen tréfának minősítette az esetet, így a spanyol állami tévének gyorsan elnézést kellett kérnie.

1992-ben, pár hónappal a Szovjetunió felbomlását követően az orosz lapok, megfeledkezve az áremelésekről és a gazdasági összeomlásról, már április elsejei tréfák áradatát zúdították az olvasókra – számolt be az MTI. Az etnikai zavargások és a szociális gondok helyett egyes moszkvai lapok arról adtak hírt, hogy egy homoszexuálisok jogaiért küzdő szervezet tagjai óriási óvszereken szelték át az Atlanti-óceánt. Mások konkurens lapok telefonszámait megadva, azt ajánlották olvasóiknak, hogy jelentkezzenek be egy húszdolláros amerikai útra. A Moszkovszkaja Pravda március 32-i száma Moszkovszkaja Nye-Pravda címmel jelent meg. „A világ proletárjai már egyesültek” jelmondat alatti cikk arról számolt be, hogy a moszkvai városi tanács új metróvonalat épít.

• Ki tűzte ki elsőként a szovjet zászlót a Reichstagra?
  Dzsudzsák Balázs múlt heti kaukázusi igazolása kapcsán újra eljött annak a tavaly elhunyt dagesztáni...
• “Ragyás arcú törpe” tartotta rettegésben a világot
  Az e heti Múlt-kor tévémagazin a nagy történelmi fotóhamisításokkal foglalkozott....
• Arad, Sztálin és átmatricázott címereink
  Mióta szabad (?) újra sörrel koccintani? Mit keres Sztálin a templomban? Két - korábban az Urbanlege...
• A kassai bombázás rejtélye
  A magyar történelem egyik nagy kérdőjele, hogy 1941-ben kik bombázták Kassát, ami után Magyarország ...
• Huj-huj hajrá, avagy a szovjet duplafasz esete a magyar szurkolókkal
  Az ősmagyar huj-huj hajrá szurkolói rigmust szovjet kérésre szorították ki a magyar lelátókról, mert...