2010. feb. 24.
Aki nem ismerte a betűket
marinovA múlt heti szóbeszédmarketinges olvasónapló után egy másik könyv és egy másik téma: irodalmi átverések Melissa Katsoulis Telling Tales: History of Literary Hoaxes című könyvéből. Ma az írónő által első irodalmi hoaxként említett Dionüsziosz-ugratás történetéről olvashattok.
A tréfa Krisztus előtt a negyedik évszázadban esett meg, szereplői a filozófus Dionüsziosz és öreg tanítója, Heráklidész, a hoax kiváltó oka pedig az volt, hogy mester és tanítványa elhidegültek egymástól. Dionüsziosz ördögi trükköt eszelt ki volt tanítója megszégyenítésére: a kor ünnepelt írója, Szophoklész egy állítólagos, addig nem ismert művét lobogtatta meg mestere orra előtt, aki rá is harapott a szövegre. A Parthenopaeus című írás elkápráztatta az öreg Heráklidészt, és gratulált egykori tanítványának az elveszettnek hitt darab felfedezéséhez.
Amikor azonban Dionüsziusz bevallotta, hogy a szöveg szerzője valójában nem Szophoklész, hanem ő maga, Heráklidész nem volt hajlandó elfogadni, hogy átverték, és kitartott a “felfedezés ténye” mellett. Dionüsziosz azonban erre is gondolt, és hogy a megszégyenítés teljes és bizonyított legyen, feltárta az átverés kulcsát. Összeolvastatta Heráklidésszel a darab egy bizonyos pontján a sorkezdő betűket, melyek a következő mondatot adták ki: “Heraklidész nem ismeri a betűket és nem is szégyelli tudatlanságát”.
Telling Tales: A History of Literary Hoaxes
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Nevettem
Én, ha elhidegülnék öreg tanítómtól, biztosan nem írnék egy kamu színdarabot, hogy így mexivassam, egyszerűen megverném oszt jónapot