Richard Shenkman történész One-Night Stands with American History című könyve szórakoztató gyűjteménye az amerikai történelem anekdotáinak. Az átveréseket, felfedezéseket, elnöki titkokat, különös incidenseket, érdekes hirdetéseket tartalmazó könyv azonban nem túl megbízható, ha a hitelesség oldaláról nézzük, még akkor se, ha ezt ígéri, és – eltérően hasonló gyűjteményektől – minden történet után közli a sztori forrását is. Shenkman válogatásának erénye inkább az, hogy képet ad az amerikai emberek karakteréről, gondolkodásmódjáról, ezek változásairól – e mozaikdarabkák ugyanis minden más történelemkönyvnél szemléletesebben rajzolják le az amerikai népet.

Hogy azért mégse közöljek nagy sületlenségeket, rászántam egy napot és a könyv néhány érdekesebb sztorijának utánakerestem a neten. Nem mondom, hogy mellékelt linkek nyújtják a tutit, de mindenképp frissebbek és megbízhatóbbak, mint az eredetileg 1980-as keltezésű, bár a borítószöveg ígérete szerint a 2000-es években „Fully Updated” könyv forrásai. Mindenesetre Tóth Béla több mint százéves munkái időtállóbbnak bizonyultak…

1. Tényleg volt transzvesztita kormányzója New Yorknak? A könyv tényként közli az 1702 és 1708 között kormányzó Lord Cornbury esetét, bemutatva a férfi egy igen árulkodó festményét is, a Straight Dope szerzője azonban arra világít rá, hogy az egész valószínűleg nem több rosszindulatú szóbeszédnél.

2. Miért július 4-én ünnepli Amerika a függetlenségét? A könyv szerint negyedike helyett inkább másodikát kellene ünnepelni, e napon fogadta el ugyanis a kongresszus a függetlenségi nyilatkozatot. Ezt támasztja alá John Adams feleségének írt levele is, melyben az alapító atyák legalapítóbbja ezt üzeni haza az asszonynak:

1776. július második napja legyen Amerika történelmének legemlékezetesebb napja. Kétség kívül úgy gondolom, hogy még a következő generációk is nagy évfordulóként fogják ünnepelni”.

Sok amerikai azt hiszi, hogy 4-én a nyilatkozat aláírását ünneplik, de még az sem akkor történt, hanem nagyobbrészt augusztus 9-én. Amerika azért ünnepli negyedikén függetlenségét, mert e nap dátuma szerepel a nyilatkozaton. Részletek.

3. A világ első harci tengeralattjárója nem német volt, hanem az amerikai – David Bushnell Turtle nevű, egyszemélyes hajója 1776-ból. Fotó.

4. Nem George Washington volt az Egyesült Államok első elnöke? A könyv elmeséli John Hanson esetét, megemlítve, hogy elnökségét még Washington is elismerte egy levelében, a Snopes azonban tiszta vizet önt a pohárba: igenis a mai főváros névadója volt az Amerikai Egyesült Államok első elnöke.

5. Milyen idő volt George Washington New York-i beiktatási ünnepségén? Senki nem tudja, ekkoriban ugyanis még nem esett szó az időjárásról a hivatalos ünnepségek leírásaiban. Az első aznapi időjárásra utaló bejegyzés a könyv szerint 65 évvel későbbről származik, egy olyan ember tollából, aki az esemény időpontjában nem is élt. 1858-ban – tehát még távolabb az 1789-es beiktatástól – egy szemtanú is említést tesz emlékirataiban az akkori időjárásról, ő azonban teljesen más képre emlékezik.

6. Thomas Jefferson két halála. Az USA harmadik, 1801 és 1809 között regnáló elnöke 1826-ban hunyt el azt követően, hogy 26 évvel tényleges halála előtt egyszer már halálhírét keltették. A kamuhalálhír szerint az akkor még alelnök Jefferson virginiai birtokán hunyt el, egy gyors lefolyású betegség következtében. Halálhíre hetekig kérdéses volt, mígnem kiderült, nem az egykori alapító atya, hanem csak egy nevét viselő rabszolgája hunyt el. (Na mondjuk, ez a része megint elég meseszerű)

7. A New York Sun 1835-ben hatrészes, jól illusztrált cikket közölt a holdbéli emberekről, Sir Jones Herschelre hivatkozva. Aztán kiderült, az egész csupán átverés, de mire az emberek erre rájöttek, a Sun minden addigi példányszámcsúcsot megdöntött.

8. Egy politikus villámkarrierje, akinek két különböző elnöki periódus közti egynapos hézag miatt 1849-ben pár órára váratlanul be kellett ugrania az Egyesült Államok elnöki posztjára. A Snopes szerint azonban ez sem igaz, az ezzel gyanúsított David Rice Atchison nem volt amerikai elnök.

9. Jobban fogy, ha elektromos! Megdöbbentő termékek abból az időből, amikor az elektromos szó ugyanolyan mágikus kulcsszó volt az értékesítésben, mint ma az elektronikus, a bió, a zöld vagy a cukormentes. Elektromos szappan és fogkefe.

10. Amikor vadállatok lepték el New Yorkot. Egy másik híres hoaxban, amely a könyv szerint egy fogadásból született, a New York Herald kiadója, James Gordon Bennett azt próbálta bizonyítani, hogy ha úgy akarja, képes otthon tartani New York teljes lakosságát. Lapjában másnap az jelent meg, hogy veszélyes ragadozó állatok szabadultak ki a helyi állatkerből, és így sikerült megnyernie a fogadást. A Museum of Hoaxes ezzel szemben arról ír, hogy a hoax kiagyalója Thomas Connery, a lap egyik szerkesztője volt, aki a helyi állatkert ramaty állapotára akarta felhívni a figyelmet. Állítása szerint ugyanis egyszer szemtanúja volt annak, hogy egy leopárd majdnem megszökött onnan. Az utcák pedig nem voltak üresek, hiszen felfegyverzett emberek, rendőrök járőröztek mindenfelé a cikk megjelenésének napján. Az eset kapcsán más szóbeszédek is szárnyra kaptak, a Museum of Hoaxes bejegyzése kielégítő választ ad mindegyikre.  Az eredeti cikk elolvasható itt.

11. Az újságíró története, aki oknyomozó cikkeivel bűnözési hullámot „kreált” New Yorkban. Míg korábban minden újság csak a bírósági tárgyalások ítéleteit közölte, Lincoln Steffens újságíró – önéletrajzi írása szerint – az 1890-es években nekiállt rendőrségi forrásból származó sztorikat is közölni, olyanokat, amikről korábban az emberek nem hallhattak. A lapok közt megindult a rivalizálás, mindenki saját bűnügyeket akart. Így aztán az újságokban elszaporodtak a bűncselekményekről beszámoló tudósítások, a városban pedig mindenki bűnözési hullámról beszélt. Egészen addig, amíg az akkori rendőrfőnök, Theodore Roosvelt be nem hívta a főludasokat, és le nem állította őket.

12. A cigizés nem káros az egészségre, sőt! – hirdetések az 1920-as évekből.

13. Az 1923-as nagy lapsztrájk ideje alatt a New York-i újságok egységes, egybevont fejléccel jelentek meg. Ahogy azt a Time is írta, a fejlécben ez volt olvasható: „THB COMBINED NEW YORK NEWSPAPERS—with the names of all the New York dailies following”  Vicces lenne ma egy Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet fejlécű lapot kézbe venni.

14. Egy obszcénnek minősített Elinor Glyn-könyv szerepeltetése miatt 1932-ben betiltottak egy Mickey Mouse képregényt.

15. A dord. története, avagy hogy került egy nem létező szó egy szótárba?

16. A 22-es csapdája. Amikor a címadás nem megy könnyen, avagy hogyan lett Heller Catch 18-ából 22?