Jakubisko nem kevesebbre vállalkozott – mint ahogy a vele készített interjúkban kifejtette –, hogy Báthory Erzsébet „magányos, rágalomhadjáratnak kiszolgáltatott sorsát” írja képkockákra – olvasható a hvg.hu cikkében. A régi legendákról egy HVG-cikk 2005-ben már beszámolt, az online verzió mai írása az alkotásban megjelent újabbakról számol be.

A mozi például egy erőltetett traumával magyarázza a grófnő eszelős metamorfózisait: eszerint a történészek által családszeretőként jellemzett Nádasdy gróf olyan hévvel erőszakolta meg feleségét, hogy az elvetélt. E kitalációnak semmi történeti nyoma, csupán a rendező érthetetlen agyszüleménye – írja a cikk szerzője.

Ami a hírhedt szűzlányvérben való fürdőzést illeti, a szlovák filmben a grófnőt ugyan többször láthatjuk veres vízben lubickolni, kiderül, hogy a fürdő színét gyógynövények keltik. Ez elfogadható egy legendaoszlatásnak, melynek történelmi alapja is van (Báthory természetgyógyászathoz való vonzódása), a film azonban sajnálatos módon túlspilázza a kuruzslóvonalat, amikor beiktat egy nevetségesen ide-oda huhogó javasasszonyt, aki viszont inkább a boszorkányság vádját erősíti.

A Jakubisko-film a legendátlanítást tűzte ki célul. Ez részben sikerült, “cserében” viszont Jakubisko hozzátoldott még jópár új legendát. A katyvasz legnevetségesebb momentuma a cikk szerint a grófnő titkos szerelme: egy olasz festő, aki – mint mondta – Caravaggio néven írta alá képeit. E sztori sincs meg hiba nélkül: a manierista olasz művész valóban ugyanabban az évben halálozik el, mint ahogy „kedvese” fogságba kerül, ám Caravaggio feltehetően homoszexuális volt, ráadásul nem is igazán szignózta festményeit.