A kocsonyás miskolci legenda ma már országszerte ismert, egy frissen megjelent könyv szerzői azonban most több mint hatvan további helyi legendát mutatnak be.

Elő a helyi legendákkal! – buzdítottalak titeket az Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság egy 2005-ös kampánya kapcsán, még a régi oldalon. A felhívásra rengeteg helyi szóbeszédet, mítoszt sikerült összegyűjtenünk, ezek nagy része azonban elveszett az akkoriban használt Haloscan kommentfelületen. Szintén a helyi legendák felkutatása volt a célja a Pannon tavalyi felhívásának, pályázatukra 55 kistelepülés 69 csapata jelentkezett. A zsűrinek végül Noszlop település legendája tetszett a legjobban, mely egy nemesasszony csodás feltámadásának történetét dolgozza fel. (A teljes lista megtekinthető itt)

A fenti visszaemlékezés apropója egy minap megjelent könyv, a Miskolci legendák, melyben a szépíró illetve honatya alkotta szerzőpáros a borsodi megyeszékhely főbb legendáit gyűjti kötetbe. Könyvükben a szerzők több mint 60 történetet vonultatnak fel: olyan közösségformáló- és összetartó, valós és fantázia szülte eseményeket, amelyeket a nép valamikor a szájára vett és máig nem felejtett. Van itt minden: helyi és országos hírességek miskolci történetei (a teljesség igénye nélkül: Petőfi, Kossuth, Herman Ottó, Laborfali Róza Miskolccal kapcsolatos emlékei), állat (mint például Mancs, a híres mentőkutya vagy a ma István-barlangnak hívott cseppkőbarlangot felfedező eb), szellemek (Déryné angyali éneke és a hámori temető síró asszonya), terek és tárgyak (“Európa leghosszabb főutcája” és “a” villanyrendőr), emlékezetes helyi események (az Első Magyar popfesztivál, a diősgyőri aranycsapat menetelése és a “vadgalambpör”), valamint történelmi mítoszok (Beatrix királynő babája és Lillafüred nevének eredetmítosza).

Az egyes történetek az én ízlésemnek kicsit túlírtak, de fogadjuk el, hogy ez műfaji követelmény, az élőbeszéd papíron történő megjelenítése érdekében. Személyes kedvencem – és talán a legismertebb miskolci szóbeszéd – a kocsonyába ragadt béka története, mely mára fesztiválalapító legendává nőtte ki magát. Ahogy az a Miskolci Tél Kocsonya Fesztivál honlapján olvasható, a borospincébe lerakott kocsonyába beleugró, majd abba beledermedő kisállat történetének keletkezése a 19. századra tehető. A legenda szerint a figyelmetlen pincér békával együtt tálalta fel az étket a vendégnek, aki döbbenten, mégis humorral vette tudomásul, hogy a sertésköröm mellől egy pislogó béka néz vele farkasszemet. A Miskolci legendák-ban Csorba Piroska a szóbeszédet a Magyar Huszár fogadóba helyezi, az ételt pedig a sonkalábú Potyka Kati kocsmárosné szolgálja fel az éhes gömöri fuvarosnak. Miután a fuvaros észreveszi a különleges adalékot a kocsonyában, Potyka Kati felmelegíti a kocsonyát, és kiemeli az ijedten pislogó békát a tányérból.

Hogy az eset valóban megtörtént-e, a mai napig nem tudható, az viszont igen, hogy a történet képeslapok és ajándéktárgyak útján vált országszerte ismertté – olvasható a fesztivál honlapján.