Elő a helyi legendákkal! – buzdítottalak titeket az Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság egy 2005-ös kampánya kapcsán, még a régi oldalon. A felhívásra rengeteg helyi szóbeszédet, mítoszt sikerült összegyűjtenünk, ezek nagy része azonban elveszett az akkoriban használt Haloscan kommentfelületen. Szintén a helyi legendák felkutatása volt a célja a Pannon tavalyi felhívásának, pályázatukra 55 kistelepülés 69 csapata jelentkezett. A zsűrinek végül Noszlop település legendája tetszett a legjobban, mely egy nemesasszony csodás feltámadásának történetét dolgozza fel. (A teljes lista megtekinthető itt)

E visszaemlékezés apropója egy minap megjelent könyv, a Miskolci legendák, amelyben a szépíró illetve honatya szerzőpáros a borsodi megyeszékhely főbb legendáit gyűjti kötetbe. Könyvükben a szerzők több mint 60 történetet vonultatnak fel: olyan közösségformáló- és összetartó, valós és fantázia szülte eseményeket, amelyeket a nép valamikor a szájára vett és máig nem felejtett. Van itt minden: helyi és országos hírességek miskolci történetei (a teljesség igénye nélkül: Petőfi, Kossuth, Herman Ottó, Laborfali Róza Miskolccal kapcsolatos emlékei), állat (mint például Mancs, a híres mentőkutya vagy a ma István-barlangnak hívott cseppkőbarlangot felfedező eb), szellemek (Déryné angyali éneke és a hámori temető síró asszonya), terek és tárgyak (“Európa leghosszabb főutcája” és “a” villanyrendőr), emlékezetes helyi események (az Első Magyar popfesztivál, a diósgyőri aranycsapat menetelése és a “vadgalambpör”), valamint történelmi mítoszok (Beatrix királynő babája és Lillafüred nevének eredetmítosza).

Az egyik legismertebb miskolci szóbeszéd a kocsonyába ragadt béka története, amely mára fesztiválalapító legendává nőtte ki magát. Ahogy az a Miskolci Tél Kocsonya Fesztivál honlapján olvasható, a borospincébe lerakott kocsonyába beleugró, majd abba beledermedő kisállat történetének keletkezése a 19. századra tehető. A legenda szerint a figyelmetlen pincér békával együtt tálalta fel az étket a vendégnek, aki döbbenten, mégis humorral vette tudomásul, hogy a sertésköröm mellől egy pislogó béka néz vele farkasszemet. A Miskolci legendák-ban Csorba Piroska a szóbeszédet a Magyar Huszár fogadóba helyezi, az ételt pedig a sonkalábú Potyka Kati kocsmárosné szolgálja fel az éhes gömöri fuvarosnak. Miután a fuvaros észreveszi a különleges adalékot a kocsonyában, Potyka Kati felmelegíti a kocsonyát, és kiemeli az ijedten pislogó békát a tányérból.

Hogy az eset valóban megtörtént-e, a mai napig nem tudható, az viszont igen, hogy a történet képeslapok és ajándéktárgyak útján vált országszerte ismertté – olvasható a fesztivál honlapján.