A cikk informátora Fényes Péter, akinek a Magyar Rádió nemzetközi hírű hangrestauráló csoportjának vezetőjeként és igazságügyi hangszakértőként számtalanszor kell eltüntetnie a székrecsegést egy hangverseny felvételéről, tűélessé varázsolni egy harmincas évekbeli muzsikát, vagy érthetővé tenni egy titokban rögzített, nehezen hallható beszélgetést, hogy aztán ne csak a tartalma, hanem a szereplők is azonosíthatók legyenek.

„Az önmagában nem elég, ha ismerünk számítógépes programokat, ennél nagyobb tudásra, évtizedes tapasztalatra van szükség” – véli Fényes, aki szerint egy felvételt többféle módon lehet manipulálni. Például úgy, hogy más környezetbe helyezik (például egy szobában elhangzott beszélgetést utcai beszélgetéssé alakítanak át), netán azt a látszatot keltik, mintha telefonbeszélgetés volna, jóllehet a szakértő szerint ez a manipulálás buktatható le a legkönnyebben, telefonban ugyanis másképp beszél az ember.

A leggyakoribb manipuláció a beszélgetések vágás általi átértelmezése. Fényes szerint ha egy felvételről nem lehet kimutatni a vágására utaló jeleket, az még nem jelenti azt, hogy nem is manipulálták, ugyanis professzionális eszközökkel és tudással el lehet fedni a manipuláció nyomait.

Ennek köszönhetően a bíróságon egyre többen érvelnek azzal, hogy az ellenük bizonyítékként felhozott hangfelvételt manipulálták. Abban ugyanis egyik szakértő sem lehet bizonyos, hogy a felvétel eredeti, és ez a védelem malmára hajthatja a vizet.

A legnehezebb annak megállapítása, hogy egy rossz minőségű, mobiltelefonon rögzített beszélgetést manipuláltak-e, hiszen akkor nagyobb a profi machinátor mozgástere a csalásra” – meséli Fényes.

Arról, hogy miről árulkodik a spektrogram, illetve arról, hogy az igazán profik hogyan csiszolják le még az ebből felismerhető árulkodó jeleket is, a hvg.hu oldalán olvashattok.

Fotó: pexels.com