H1N1-kérdésben eddig nem nagyon írtam, egyszerűen azért, mert a téma nem túlzottan érdekel, és a sajtó amúgy is eleget foglalkozik vele. Az utóbbi időben azonban annyi olvasói kérdés jött, hogy végül mégis megszületett ez a bejegyzés. Forrásként az ÁNTSZ honlapját választottam, ezen oldal GYIK-jából válogattam ki 10 gyakran hangoztatott tévhitet.

Az ÁNTSZ, mint honlapjukon írják, „irányító, koordináló és felügyeleti feladatokat lát el a közegészségügyi és a járványügyi tevékenységek felett, továbbá felügyeli az egészségügyi ellátást”. Nyilván maga a tény, hogy a szolgálat élén a tisztifőorvos áll, aki „feladatait az egészségügyi miniszter közvetlen irányításával látja el”, – politikai hovatartozástól függően – emberek százezreiben kételyeket ébreszt.

Való igaz, hogy a H1N1 kezelése és az ellene való védekezés világszerte erősen átpolitizálódott. Van, ahol korunk pestiseként tekintenek a H1N1-re (mint például a választások előtt álló Ukrajnában), és van, ahol csupán a nagy gyógyszergyártók átverésének tartják (Lengyelországban például egyáltalán nem veszik komolyan).

E bejegyzéssel senkit nem akarok rábeszélni az oltásra – még ha az ÁNTSZ által felsorolt tévhitek nagy része azt is sugallja, hogy kisebb kár érhet bennünket, ha beoltatjuk magunkat, mint ha elkapjuk a vírust -, csupán tájékoztatni szeretnék. Titeket pedig arra kérlek, ha ismertek olyan hazai vagy nemzetközi forrást, szaktekintélyt mondani, akiben megbíztok, a hozzászólások között bátran osszátok meg információitokat az olvasókkal – az sem baj, ha azok ellentmondanak az alább leírtakkal. Egy dolgot kérek csupán: forrást minden esetben, hogy az olvasó is eldönthesse, kinek hisz jobban. Összeesküvés-elméletek hívői („Ezeknek minek oltassam be magam”), saját termékeit reklámozó kuruzslók, varázslók rajongói („Az én szerem mindennél jobban megvéd”) és futóbolondok („Kikapcsolnak benneteket egy gombnyomással”) kíméljenek.

1. Tévhit, hogy az influenza az egészségeseket nem betegíti meg

Eddig közel 6 ezer halálesetről tudunk a világon, akik az új influenzavírus okozta megbetegedésben szenvedtek. A halálesetek többsége a 60 éven aluliak között fordult elő. Az elhunytak mintegy 50%-a fokozottan veszélyeztetett csoportokból került ki, de a többieknek nem volt alapbetegségük, és nem tartoztak – egyéb okból – a fokozottan veszélyeztetettek közé, egészségesként tartották őket számon.

2. Tévhit, hogy az influenza ellen elegendő vitaminokkal védekezni

A vitaminhiány, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mind-mind gyengítik a szervezet védekező rendszerét. Az influenza elleni védekezésnek így fontos része az immunrendszer erősítése. Az egészséges életmód azonban nem feltétlenül elég a fertőzés kivédésére, csupán segíthet a gyorsabb gyógyulásban. A vitaminkúrák általában csak akkor hatásosak, ha valaki vitaminhiányban szenved. Nem ajánlott azonban nagy dózisú C-vitamin szedés megelőző jelleggel az általános népesség körében, mert a hatékonysága nem bizonyított.

3. Tévhit, hogy a fertőző betegségek – például az influenza – biztonsággal megelőzhető a megfelelő higiénés viszonyokkal

A fejlett társadalmi, gazdasági körülmények kétségkívül hatással vannak a betegségek visszaszorítására, azonban a higiénés helyzet javulása önmagában nem elegendő a fertőzések jelentős mértékű visszaszorításához.

4. Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás veszélyesebb, mint maga az új, világjárványt okozó influenza

Az influenza megbetegedés kockázata a 2009-2010-es influenza szezonban:

Influenza 1:4-5 lakos;

Kórházi kezelés, tüdőgyulladás max. 1:100 beteg;

ITO, lélegeztetés max. 1:250 beteg;

Halál max. 1:1000 beteg

A védőoltás kockázata:

Gyakori mellékhatás: fájdalom, bőrpír, duzzanat az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet.

Nem gyakori mellékhatás: fejfájás, izületi fájdalom, izomfájdalom, verítékezés, láz.

Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak a klinikai vizsgálatok során.

Igazoltan az oltással összefüggő halálesetet mindeddig nem regisztráltak.

5. Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás nem biztonságos, mert gyorsan készült

A világ valamennyi oltóanyaggyártója az Egészségügyi Világszervezettől kapta az oltóanyag-gyártáshoz szükséges vírust. Az influenza világjárványra való felkészüléskor az Európai Unióban egy gyorsított engedélyezési eljárás kidolgozására került sor. A Bizottság által engedélyezett vakcinák ún. modell-vakcinákon (mock-up) alapulnak. A világjárványra történő felkészülés idején kidolgoztak egy technológiát egy potenciálisan világjárványt okozó influenza vírus elleni vakcinára, amely akkor történetesen a H5N1 influenzavírus volt. Amikor egy új vírus megjelenik, csupán a vírust kell kicserélni az oltóanyagban, minden más összetevő változatlan marad. Ezt követően még szükség van különböző ellenőrző vizsgálatokra, de már jóval kevesebbre, mintha egy teljesen új oltóanyag kerülne kipróbálásra. A magyarországi vizsgálatok három csoportban folytak a pilisborosjenői és a veszprémi háziorvosi körzetekben. Ebben önkéntes felnőttek, 3-18 év közötti fiatalok, valamint 6-36 hónapos kisgyermekek vettek részt. A védőoltás beadása előtt alapos orvosi kivizsgálás, laboratóriumi vizsgálat zajlott, amelyet az oltás beadást követően többször, majd a legvégén, az oltás beadása után a 21 nappal megismételtek.

6. Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás kötelező

Az influenza elleni védőoltás esetén a beavatkozás egyénre szabott, meghatározó az egyéni motiváció. Az ÁNTSZ, amikor a védőoltásra buzdít, arra hivatkozik, hogy a lakosság 60%-ának beoltásával az influenza terjedése visszaszorítható lenne. Vannak ugyanis olyanok, akik nem olthatók (pl. a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők). Ők is fogékonyak a fertőzésekre, és az egyetlen esélyük a védelemre az, hogy ha a körülöttük élő személyek nem fertőzik meg őket.

7. Tévhit, hogy a védőoltásoknak sokféle káros mellékhatása lehet

Sokan félnek attól, hogy a védőoltások megbetegedéseket okozhatnak, akár halált is – nem beszélve a hosszú távú káros következményekről, amelyeket nem ismerünk teljesen. A védőoltások nem kívánt következményeit azonban jócskán túlszárnyalja az általuk biztosított egészségnyereség. Az oltásokkal kapcsolatos legtöbb nem kívánt esemény az oltási betegség kategóriájába esik (pl. az MMR oltóanyagban lévő egyik élő, gyengített kórokozó a rózsahimlővírus a fertőző betegség enyhe formájára jellemző tüneteket idéz elő az oltott személyben), ez csupán enyhe kellemetlenséggel jár.

8. Tévhit, hogy az oltás nem hatásos

Az, hogy az oltottak néha megbetegedhetnek influenzában, önmagában igaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oltás nem hatásos. Még azoknál is, akik a védőoltás ellenére megbetegednek, enyhébb lefolyású lesz a megbetegedés. A járványügyi vizsgálatok eredményei alapján határozottan állítható, hogy az influenza elleni védőoltás hatásos a betegség súlyos lefolyásának, a kórházi kezelésnek és a halálozásnak a kivédésére is.

9. Tévhit, hogy az oltóanyagok alkalmazása túlterheli az immunrendszert

A szervezetünk nap mint nap különböző antigénekkel találkozik. Egy felső légúti vírusos fertőzés egyszerre minimum 10-15-féle antigén szervezetbe jutását is jelentheti. Ezeknek a szokásos fertőzéseknek a tükrében valószínűtlennek tűnik, hogy az oltóanyagokban lévő további néhány antigén számottevően megterhelné az immunrendszert, vagy, hogy annak gyengítését okozná.

10. Tévhit, hogy a vakcina az idegeket érintő Guillain–Barré-szindrómát (GBS) válhat ki nagy számban

A Guillain-Barré Szindróma (GBS) előfordulását az influenza elleni oltással összefüggésben széles körben vizsgálták. A GBS előfordulását először 1976-ban írták le az akkor készült influenzaoltással kapcsolatban. Nem sikerült azonban ok-okozati összefüggést bizonyítani az új oltóanyagok és a GBS között. Egy másik, az Egyesült Államokban elvégzett statisztikai vizsgálat szintén az influenzaoltás és az azt követően esetlegesen kialakuló GBS összefüggését vizsgálta. A szerzők megállapították, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki teljesen, hogy influenzaoltást követően megnő a GBS kialakulásának a kockázata, de a kockázatnövekedés rendkívül alacsony: számításaik szerint 1 millió oltásonként csupán 1 többlet GBS várható. Ez pedig sokkal kisebb kockázatot jelent az oltottakra nézve, mint az influenza súlyos szövődményei.

Forrás: ÁNTSZ – az Egészségügyi Világszervezet, valamint a CDC tájékoztatói alapján. Fotó: sxc.hu