2009. nov. 24.
Az átvert falu története filmen
marinovAzt hitték, dokumentumfilmben szerepelnek, és mindenüket megmutatták az amerikai filmeseknek. Aztán jót röhögtek rajtuk mozilátogatók milliói. Ráadásul egy kártérítési ügybe is belerángatták őket, ahol szintén a rövidebbet húzták. Az ezerfelé megírt történet most filmen is.
Az idén ugyan időhiány miatt kihagytam a hagyományosan nagyszerű Verzió fesztivált, de a Carmen esete Borattal című nyitófilmet még sikerült utólag elcsípnem.
Mercedes Stalenhoef rendezőnő – állítása szerint – eredetileg egy szegény román faluból elvágyó kamaszlány, Carmen életét, álmait szerette volna bemutatni, a forgatások közben azonban a települést egy másik, sokkal nagyobb filmes stáb is megszállta – itt vették fel ugyanis a Borat című film kazahsztáninak mondott jeleneteit.
A helyiek aprópénzért mindenüket megmutatták Boratnak, ám ezt később megbánták. Amit ugyanis ők dokumentumfilmnek gondoltak, az egy paródia lett, s csúnyán kicsúfolták őket. Carmen hegesztést bemutató nagyapjából például a filmben faluszerte ismert magzatelhajtó, egy fiatalasszonyból pedig Kazahsztán-szerte ismert kurtizán lett.
Mivel a dokumentumfilmet a boratos jelenetek amúgy is eladják, a rendezőnő kedvére elmerülhetett Carmen történetében; volt elég tere alaposan kidolgozni, elmélyíteni alaptémáját. Az Urbanlegends.hu azonban mégiscsak egy – többek között – átverésekkel foglalkozó oldal, így itt a Spanyolországba vágyó lányka és családjának mindennapjai helyett inkább a “nagy ügyről”, a Boraton való bosszúállásról ejtek pár szót.
Amiből valószínűleg soha nem lett volna semmi, ha a premiert követően az ál-kazah romániai településre kíváncsi világsajtó el nem lepi Glodot, illetve ezzel egyidőben elő nem mászik az ismert amerikai ügyvéd, Ed Fagan is, meglengetve a falu előtt egy többmillió dolláros kártérítés lehetőségét (lásd a fenti részletben). A kártérítési kérvény végül elbukott, az ügyet tárgyaló bíró ugyanis a kereset kidolgozatlansága miatt elutasította. A filmmel 2007 márciusáig 260 millió dollárt kaszáló 20th Century Fox pedig büszkén döngethette a mellét: ők tisztes honoráriumot fizettek a statisztáknak (a helyiek szerint 1 és 100 dollár között), és számítógépeket is vettek a településnek.
Az ügynek nem sok pozitív hozadéka volt. Három helybéli ugyan kijutott Glodból, és világot láthattak, de londoni utazásukra valószínűleg életük egyik legmegalázóbb vizitjeként emlékeznek majd vissza. Ráadásul a közösség szemében árulóvá váltak: a falubéliek soha nem hitték el a “pereskedésből” üres kézzel hazatérő helyi nagyságoknak, hogy nem egyeztek meg titokban a filmkészítőkkel. Mercedes Stalenhoef mindenhová belátó kamerái ugyan helyre tették őket a világ szemében, de nem biztos, hogy ez a szomszédjaikat is meghatotta, életüket rendbe rakta.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
[...] Brüno megszemélyesítőjét és forgatókönyvíróját ezúttal egy palesztin kereskedő citálta bíróság elé, mivel az alkotás egyik jelenetében terroristavezérként hivatkoztak rá – írja a Velvet. A férfi szerint semmi köze nincs a terroristákhoz, és állítja, becsapták, amikor azt mondták neki, hogy Cohen egy német rendező, aki Palesztináról készít dokumentumfilmet. Ráadásul Cohen David Letterman műsorában azt állította, hogy a film producerei a CIA segítségével találtak rá az „igazi terroristára”. A férfi 112 millió dollárt szeretne kapni a sérelmei miatt. (Cohen előző filmjének peres ügyeiről még itt) [...]